Az alábbi szavakkal zárta Mazarin bíboros, a Francia Királyság legfontosabb embere Ausztriai Annának, az ország királynéjának és régensének írt levelét 1651 december 26-án, életének egyik legbizonytalanabb időszakában:

"Vagy minden elveszik, vagy két héten belül viszontlátom Önt. Miközben ezt mondom, magamon kívül vagyok. Gondoljon arra, mi fog történni, amikor 26 viszontlátja 22-t. Inkább nem is mondok többet, mert a * és a ‡ miatt úgy is tudja a többit."  Egy hónap múlva pedig így írt: "zárom levelem *-el, mert ez minden." Mire Anna azt válaszolja levelében, hogy "15 az utolsó leheletig és milliószor ‡ ."

Arra régen rájöttek a történészek, hogy a 26 a rejtjelezés szabályai szerint az olasz bíborosra, míg a 22 és a 15 a spanyol származású királynéra vonatkozik. De mit jelenthet a csillag és a kettős kereszt ebben a túlfűtött levelezésben?

Az év, amikor e levelek születtek az ország polgárháborús időszakára, a Fronde forrongó felkelésének periódusára esik. A francia nép, finoman szólva, nem szerette Mazarint, akinek többször is menekülnie kellet Párizsból. Gyűlölték hatalma, gazdagsága és a régens-királynéval ápolt jó viszonya miatt. Kapcsolatukról a mindentudó és szabad szájú politikai pamfletek kínálnak bennfentes részleteket: 

"A Bíboros d[ugja] a Régenst
s ami rosszabb, a fickó henceg is róla
miközben elveszi minden pénzét.
Hogy a bűnt tompítsa
azt mondja, csupán a s[eggét] d[ugja]
ami tényleg könnyen is hihető."

Ugyanez a költő megoldást is javasol az ország és Mazarin problémájára:

"Általános gyógymód az ország minden bajára:
vadásszák le, vallassák ki, vágják le a t[ökét]."

Míg a nép szemében a Habsburgok elleni háború finanszírozására kivetett újabb és újabb adók és sarcok, az ellenérdekelt nemesek szemében a bíboros gyors felemelkedése volt vörös posztó. Pedig Mazarin az előző király, XIII. Lajos, és az előző államminiszter, Richelieu jóvoltából lett az, aki. A király ajánlotta felesége figyelmébe, végrendeletében ő nevezte ki, hogy az államügyeket irányítsa. A bíboros pedig kissé otrombán úgy mutatta be Ausztriai Annának, hogy már csak azért is tetszeni fog neki, mert hasonlít Buckingham hercegre, akihez a királyné közismerten (Dumas is közismeri A három testőrben) vonzódott. Vajon ha a király és a régi bíboros sejtik, milyen jól sikerül a beajánlásuk, óvatosabban járnak el. 

A helyzeten az sem sokat segített, hogy addigra Lajos és Anna hosszú ideje nem éltek együtt, kapcsolatuk távolságtartó volt. Akárhogy is, Mazarin és a királyné hamarosan a legszorosabb politikai szövetségessé váltak, rejtjelezett levelezésük pedig a szerelem, a politika és a kriptográfia ötvöződésének talán a leghíresebb példájává vált. Amint az idézetek mutatták, a régens-királyné és az országot irányító bíboros együttműködésében legalább olyan fontos szerepet játszottak az érzelmi, mint a politikai titkok.

Minden jel arra utal, hogy a hivatalos leveleik titkosításában mind Mazarin, mind a királyné kriptológus szakemberek segítségét vette igénybe. E szakemberek közt a leghíresebb a későbbi Napkirály híres kódjának a „Grand chiffre”-nek a megszerkesztője, Antoine Rossignol volt. Személyes leveleikben azonban a lelepleződéstől tartó szerelmesek maguk végezték a sifrírozás és desifrírozás fáradságos munkáját. E levelezés pedig szépen bizonyítja, hogyan lehet kódjelekkel gyengédséget és érzelmi függést kommunikálni.

Idővel a Fronde véget ért, és Mazarin államiniszteri pozíciója megszilárdult, levelezésükben azonban továbbra is használták a titkos jeleket. Még 1658-ban is így ír az akkor ötvenhét éves, de még mindig csábító szépségű királyné: "Szeretnék hangosan kimondani dolgokat, amelyeket nem írhatok le, de türelemmel kell várnom a visszatértét, és teljes szívemből kívánom, hogy az mielőbb legyen, és ezt mondva búcsúzom: ‡ ‡ ‡" A bíboros egyik királynénak küldött levelét minden elővigyázatosság ellenére ellenségeik azonosították és feltörték, de szerencsére ebben "csak" politikai együttműködésről volt szó, érzelmi részletekre nem tértek ki.

De még egyszer tegyük fel a kérdést, mit jelent a csillag és a kettős kereszt?  Úgy tűnik, nem kell olyan messzire menő következtetéseket levonnunk, mint a szabad szájú versikék tették. Az ilyen pamfletek ugyanis gyakran pornográfok, és nem ritkán vádolják természetellenes szexuális tevékenységgel, szodómiával és hasonlókkal áldozatukat kortól és történelmi helyzettől függetlenül, Mária Antoinette-től Jelasicsig.

A fennmaradt levelek gondos vizsgálata alapján azonban semmi ilyesmire nem következtetünk. A csillag és a kettős kereszt egyszerű kódok, úgynevezett nomenklatorok, amelyekkel a bíboros és a királyné saját ragaszkodásukat, barátságukat és szerelmüket fejezik ki. És mint a kódszavakkal lenni szokott, szerepüket a szövegkörnyezetből nagyjából megérthetjük, de pontos jelentésüket nem biztos, hogy azonosíthatjuk.

Titkos házasságról persze szó sem volt, mint ahogyan arról se, hogy Anna gyermekének, a későbbi Napkirálynak a bíboros lett volna az apja. Jellemző, hogy a történészek ezt a vádat nem azért tartják komolytalannak, mert Mazarin mégiscsak egyházi személy volt, hanem inkább a királyné közismert vallásos meggyőződése okán.

De a titkot, hogy a csillag és a kettős kereszt csupán plátói érzelmeket jelentett-e, vagy egy kis fizikai kapcsolatot is, a bíboros és a királyné magával vitte a sírba.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(Valójában a jel, amelyet következetesen kettős keresztnek hívok, nem kettős kereszt, hanem egy plusz jel, amelynek függőleges vonala alul és felül is át van húzva. De nem sikerült ilyen jelet találnom a karaktertáblában, és körülírni is igen bonyolult, így maradtam a kettős keresztnél.)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.