A lelkes kezdőknek első olvasmányként Simon Singh Kódkönyvét javaslom. Nem ez a legalaposabb írás a rejtjelezés történetéről, azonban ez a legolvasmányosabb, frissebb, és érdekesebb. Singh egyébként doktori címmel rendelkezik részecskefizikából, a tudományt tehát működése felől, belülről is ismeri, világhírnévre azonban tudománynépszerűsítő könyveivel és a BBC-n futó műsoraival tett szert. Singhnek érdemes említeni a kripto-történeti weboldalát is, amely látványos kódoló és kódtörő szoftverekkel segít megérteni a rejtjelezés klasszikus módszereit (ez az oldal angolul olvasható). A weboldal különféle interaktív eszközöket biztosít, amelyek segítségével könnyen kódolhatunk üzeneteket, de arra is alkalmasak, hogy mások rejtjeleit feltörjük.index.jpg

Kicsit kevésbé lelkesen tudom ajánlani az első, magyar szerzős kripto-történeti műveket. Magyar szerzőtől ugyanis először az 1970-es években született összefoglaló könyv, amikor Révay Zoltán alezredes – feltehetően a katonai hírszerzésnél betöltött beosztásából fakadóan – érdeklődni kezdett a téma iránt, és előbb egy általános monográfiát írt a titkosírások történetéről (Titkosírások: Fejezetek a rejtjelezés történetéből), majd egy – kis példányszámban kiadott, és azóta is nehezen fellelhető – szakkönyvet kimondottan a Rákóczi szabadságharc rejtjelezéséről.index1.jpg

Révay első könyve zavarba hozza az olvasót. Egyrészt a legnagyobb elismerés hangján kell szólni róla, ugyanis elsőként adott hírt magyar nyelven – részben a szerző személyes tapasztalata alapján – a kódfejtés 2. világháború utáni fejleményeiről, továbbá – és számunkra ez a fontosabb – a kriptográfia magyarországi történetével kapcsolatban jól összeszedte a fontos publikációkat, és egy sor addig senki által nem kutatott kéziratos forrást mutatott be különféle kézirat- és levéltárakból. Másrészt azonban a kötet magán hordozza a dilettáns történészek bizonyos hibáit: hivatkozásai véletlenszerűek, időnként félreérti a forrásait és olykor a plágium határára kerül, elfelejtve például megemlíteni, hogy egy adott kódfejtés nem tőle, hanem a 19. századi kódfejtő orvosprofesszortól, Ötvös Ágostontól származik. Saját megfejtésének részletes leírásával pedig hamis színben tünteti fel a kódfejtést: a módszer, amit bemutat, a megfejtés ismeretében való utólagos következtetés tipikus esete, amelyet igen nehéz követni akkor, amikor még nem vagyunk a megfejtés birtokában. Mindezen fenntartások ellenére a könyv ma is hasznos kiindulópontja mindenkinek, aki a kora-újkori magyarországi rejtjelezéssel kíván foglalkozni.index3_1.jpg

Révay másik könyve, a Magyar Néphadsereg Híradó Főnökség Kiadásában megjelent II. Rákóczi Ferenc és korának rejtjelezése rendkívül hasznos forrásismertetés. Valamelyest bővebben megismétli az előző könyvének magyar történelemmel kapcsolatos részeit (I. Ferdinánd, Balassi Bálint, Kemény János titkosírásai), majd a címben is meghatározott témára, Rákóczi fennmaradt rejtjel táblázatainak tételes bemutatására és elemzésére tér. Könyve a korban hiánypótló volt.

Szemérmetlen önreklám ugyan (bár mire való egy blog, ha nem éppen erre), de hadd említsem saját könyvemet, a sokáig gyanakvást keltő Rohonci kódexről. Minden arra utal, hogy ez a 16. századi 450 oldalas imakönyv valójában nem is titkosírás, inkább mesterséges kódnyelv, a könyvemben azonban a történelmi párhuzamok bemutatásakor áttekintem a hazai titkosírás történet forrásait és szakirodalmát, és bevezetőt kínálok a történeti titkosírások megfejtésének módszereibe. És mindezt reményeim szerint olvasmányosan, anekdotákkal fűszerezve és könnyen fogyasztható formában teszem.index33.jpg

Említhetünk még egy sor tanulmányt, amely olyan titkosírásokat mutat be - rendszerint meg is fejtve őket - amelyek a magyar történelem egy-egy híres személyiségével kapcsolatosak. Pázmány Péter és római információforrása, C. H. Motman olasz nyelvű levelezésének kódját történelmi érvek és matematikai elemzés útján Tusor Péter történész és Máté Imre kódfejtő, az Országos Rejtjelfelügyelet nyugalmazott vezetője fejtette meg. A Pálóczi Horváth Ádám másolatában fennmaradt nagybajomi titkosírásos kéziratot Vámos Hanna törte fel, míg Pázmány Péter és I. Rákóczy György levelezésének több kódolt levelét, csakúgy mint a kuruc kor több, korábban megfejtetlen titkosírását Vadai István és Vámos Hanna együttműködésének köszönhetően olvashatjuk. Ezek a cikkek szépen mutatják, milyen gazdag terepet kínál Magyarország történelme a történeti kódfejtés számára.

Mindazok a blogolvasók, akik további olvasmányokat keresnek, és a külföldi szakirodalomtól sem riadnak vissza, egy későbbi bejegyzésben találnak majd részletes nemzetközi könyvajánlót, akik pedig az internetes - blog és egyéb - felületeket kedvelik, egy pár héten belül elkészülő harmadik írásból meríthetnek ötleteket. 

A bejegyzés trackback címe:

http://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr165166901

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.