A rejtjelezés történetében igazából akkor tudunk elmélyedni, ha idegen nyelven is olvasunk. A legtakarékosabban akkor járunk el, ha angolul tanulunk meg, bár kétségtelenül van némi francia szakirodalom is, sőt Klaus Schmehnek köszönhetően egy egész sorozat német nyelvű összefoglalás is rendelkezésre áll. De kezdjük az angollal!

A titkosírás-történet mint szakma David Kahn 1967-es vaskos monográfiájának, a Codebreakers-nek hatására született meg. Kahn az akkor elérhető tudás alapján módszeresen végigtekintette a rejtjelezés történetét a kezdetektől a második világháborúig. Érdeklődésének elsődleges fókusza a huszadik század volt. Bár az enigma története ekkor még titkosított (classified) információnak számított, és így nem kerülhetett a könyvbe, más területeken Kahn elsőként tett nyilvánossá bizonyos részleteket, amelyek miatt konfliktusba is került az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatallal, az NSA-vel. A modernkori fókusz ellenére a könyv 1900 előtti fejezetei is rendkívül gazdag és hasznos bevezetést kínálnak a mai kutató számára.

100_7735.JPG

Kahn ennél is többet tett a szakma megalapításáért, alapvető szerepe volt a titkosírás-történet folyóiratának, a Cryptológiának a megalapításában, amely 1977 óta évente négy számban közöl fontos tanulmányokat, valamint nagy mennyiségben recenziókat titkosírás-történettel kapcsolatos szakkönyvekről és lektűrökről. Kahn szintén meghatározó alakja a szakma két évenként megrendezett találkozóinak, a Marylandben a mostanára vele megbékélt NSA szervezte nagy titkosírás-történeti konferenciának. A konferencia helyszínéhez közel találjuk a Nemzeti Kriptológiai Múzeumot (National Cryptologic Museum), amelynek könyvtára megvásárolta Kahn szakirodalom gyűjteményét, és így mostanra a legkoncentráltabb titkosírás-történeti könyvtárrá vált. A folyóirattal, konferenciával és számos publikációval rendelkező szakma megerősödött, a forrásanyag rendszeresen ad muníciót további áttekintéseknek és monográfiáknak.

Bár a szakma intézményesülését jóval megelőzte, érdemes kitérni Aloys Meister két rendkívül alapos és gazdagon dokumentált kötetére, amelyeket a huszadik század elején publikált. Meister a rejtjelezés történetének európai kezdeteit vizsgálta, az itáliai városok és a pápai udvar késő középkori és kora-újkori diplomáciájának titkosírásait. Aki nem olvas németül, az se keseredjen el, mert Meister a kötetekben több száz komplex titkosírás kulcsot rekonstruált, és több fontos kriptográfiai forrást kiadott, ezek vizsgálatához nem kell német, sőt még latin nyelvtudás sem.

A bejegyzés végén felsorolok még egy sor hasznos kézikönyvet, de előtte hadd térjek ki egy fontos és praktikus kérdésre: hol tudjuk ezeket a könyveket beszerezni? És főleg, mennyibe kerülnek?

Semmiképpen nem javaslom, hogy illegális tárhelyekről töltsük le őket, egyrészt mert ez nagyon csúnya dolog, az illegális letöltő bevételkiesését okoz a kiadónak és a szerzőnek egyaránt, másrészt pedig mert a könyvek többsége legálisan is hozzáférhető ingyen vagy kevés pénzért. Egy sor könyv már public domain része, azaz nincsen rajta szerzői jogdíj, szabadon letölthető. Írjuk be hát bátran az adott könyv címét a keresőbe, kivált, ha régi könyvről van szó. A Meister köteteket vagy a majd egy másik bejegyzésben bemutatandó arab kripto-kézikönyveket például egy kis ügyeskedéssel meg lehet találni elektronikus formában. Kahn könyvének egy rövidített változata van fent a neten, ez több, mint a semmi, de én mégis az eredeti, teljes változatot javasolnám, még ha könyvtárba kell is menni érte.

De nyilván lesz egy pár fontos kézikönyv, amelyet nem találunk sem a weben, sem a hazai könyvtárakban. Erre az esetre hadd ajánljam az abebooks.com weboldalt, amely amerikai antikváriumok kínálatát fogja össze. Nem ritka, hogy egy dollárért is találunk egészen jó könyveket, amihez ha hozzáadjuk a tizenöt dolláros szállítási költséget, még mindig csak tizenhat dollárnál járunk, ami nem több egy átlagos magyar nyelvű szakkönyv áránál. Néhány alapkönyvet megengedhetünk magunknak ezen az áron.

Most pedig búcsúzóul következzék a fentieken túl egy ajánlott irodalom lista:

Gerhard Strasser, Lingua Universalis: Kryptologie und Theorie der Universalsprachen im 16. und 17. Jahrhundert, (Wolfenbütteler Forschungen, Vol. 38.) (Wiesbaden:  Harrassowitz, 1988);

Fred B. Wrixon, Codes, Ciphers and other Cryptic and Clandestine Communication (New York: Black Dog, 1998);

Friedrich L. Bauer, Entzifferte Geheimnisse: Methoden und Maximen der Kryptologie (Berlin: Springer, 2000) angol kiadásban: Decrypted Secrets. Methods and Maxims of Cryptology (Berlin: Springer, 2002).

Craig Bauer, Secret History: The Story of Cryptology (Discrete Mathematics and Its Applications), (Chapman and Hall: 2013.)

J. P. Devos and H. Seligman, eds. L'Art de Deschiffrer: Traité de Déchiffrement du XVIIe Siècle de la Secrétairerie d'Etat et de Guerre Espagnole. Belgium: Université de Louvain, 1967.11);

Edmond Lerville, Les Cahiers secrets de la cryptographie (Párizs: Rocher, 1972);

L. Sacco, Manuel de Cryptographie (Paris: Payot, 1951).

A bejegyzés trackback címe:

http://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr55684340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.