Thaly Kálmán (1839-1909) a magyar történettudomány talán legellentmondásosabb személyisége. Már huszonöt évesen az Akadémia levelező tagja, őneki köszönhetjük a Századok című, azóta is rendszeresen megjelenő történelmi folyóiratot, rengeteget könyvet és tanulmányt írt, és töménytelen kuruckori levelet talált meg eldugott nemesi levéltárakban. Maga volt a Rákóczi kor. Ahogy Szerb Antal fogalmazott: „A fejedelemnek életében sem volt igazabb és lelkesebb híve, mint halála után másfélszázaddal ez a kései történetíró.”

Másfelől azonban - itt Ady Endrét idézzük - Thalynak az volt a tragédiája, hogy Arany Jánossal kellett egy időben élnie. Arany mellett még másodvonalbeli klasszikus sem lehetett, az ő verséből nem bukhatott vizsgázó diák. Thaly nem volt rossz költő, de azért nem is volt nagyon jó. Egyetlen eszköze maradt, hogy beírja magát a halhatatlanságba: ha kuruckori verseket hamisít.

Thalynak olyan erős volt a szeretete a fejedelem iránt, hogy – idézzük megint – „meghozta érte a legnagyobb áldozatot, amelyet dicsőségvágyó ember csak hozhat: ő akinél szenvedélyesebben kevés író vágyott hírre, elismerésre, babérra, költeményeket írt és szerzőségüket átengedte a fejedelemnek meg a kuruc kor névtelen lantosainak. Kuruckori versekként közölte a maga verseit. Az emberi önzetlenségnek kétségkívül a legnagyobbszerű megnyilatkozása.”

Thaly mint vershamisító, mint a fordított plágium elkövetője (normális plagizátor más írását tünteti fel a sajátjaként, ő azonban más írásaként tüntette fel a saját verseit) már a huszadik század elején lelepleződött. Az azonban csak a 2000. év környékén vetődött fel, hogy nemcsak verseket, de történelmi forrásokat is hamisíthatott. Ez a gyanú márpedig Zrínyi Miklós egy híres, részben kódolt levelével kapcsolatban merült fel.

Zrínyi Miklós (1620-1664) tollából mintegy négyszáz levél maradt fenn, ebből féltucatnyi olyan, amely rejtjelezett szövegrészeket tartalmaz. A rejtjelezett leveleknek mind az erdélyi fejedelem, II. Rákóczi György volt a címzettje. Mind egyazon titkosírás-kulccsal készült, ezt a kulcsot régóta rekonstruálták. Úgynevezett homofonikus kulcs volt, amely minden betűnek több számot feleltetett meg, és ezt teljes szavaknak megfeleltetett számokkal egészítette ki ismert politikai személyek, földrajzi egységek és gyakoribb szavak megnevezésére.

 

Kép1.pngKép2.png

.

Különösen az egyik rejtjelezett Zrínyi levél okoz fejtörést a történészeknek. Ahogy R. Várkonyi Ágnes kimutatta, a levél olyan részleteket tartalmaz, és úgy van megírva, ahogy az egyszerűen nem jellemző Zrínyire. A szöveg szerkezete zavaros, Zrínyitől merőben idegen módon átgondolatlan, a bán túlságosan alázatosan beszél magáról a fejedelemmel szemben, és a titkosírásos részletek is különösek, teljesen lényegtelen, pletykaszintű információk elrejtésére szolgálnak, míg a nagyon is rázós részletek szabadon olvashatók. És persze ezt a levelet is Thaly találta, véletlenül éppen akkoriban, amikor belebonyolódott egy történészi vitába, és a hirtelen előkerült levél éppen őt igazolta. Eredetije a mai napig nem került elő. Csak Thaly szövegközlését ismerjük.

A levélben olyan kódszámok is feltűnnek, amelyek a többi kódolt levélben nem, így a 445-ös szám is, amely a korszak egy fontos politikai szereplőjére vonatkozhat, mert Zrínyi őt javasolja a nádori pozíció egyetlen érdemes jelöltként. A történészek régóta vitatkoznak arról, ki lehet ez a rejtélyes 445. Közben növekszik a gyanú, hogy a szöveget – ebben a formában – kétséges hitelességűnek, de legalábbis kétséges szerzőségűnek tartsuk. Nem kizárt, hogy több különböző Zrínyi szövegből lett „összefércelve” talán éppen Thaly által.

Hogyan is írta le Thaly a saját történészi munkáját?

„A történetíró dolgozószobája hasonlít a csizmadia-műhelyhez. Mint a kiszabott és kiszabandó bőrök vannak itt mindenfelé kiterítve, széttárva a pergamen oklevelek, százados fakó, sárga írások, levéltári jegyzetek, kivonatok; és mint a lábtyűművész dolgozótőkéjén ott hever a sámfa, ráma, csirizes fatál, dikics stb. – úgy hevernek szanaszét a régibb, és újabb könyvek, kéziratok a történetbúvár íróasztalán. Így ülök én is, töméntelen kiterített oklevél, regesta és kitárt könyvek, szakmunkák halmaza között, és foltozgatom össze a szétrongyollott magyar dicsőséget, régi szép időkből maradt fényes kordovándarabokból."

És mit tartott a történész legfontosabb feladatának?

fölépítni a magyar nemzet dicsőségének templomát, — minél belterjesebben megismerni, megismertetni, homályos részeiben földeríteni, salakjaitól megtisztítani, csonkaságaiban kiegészíteni, a haza történelmét"

Hogy a kétséges Zrínyi levél eredeti forrás, vagy pedig teljes mértékben Thaly fércelésének eredménye, akkor tudnánk véglegesen megválaszolni, ha a Zrínyi eredeti titkosíráskulcsa előkerülne. A levélben szereplő, de a többi levélből hiányzó kódokat az eredeti táblázatban ellenőrizve gyorsan dönthetnénk a hitelesség–hamisítás kérdésében. Amennyiben a kulcs nem tartalmazza a kizárólag a nádori emlékiratból ismert kódszámokat (pl a 445-öt), úgy a levél hamisítvány, ha pedig tartalmazza, azt kell feltételeznünk, hogy – részleteiben vagy egészében – eredeti forrásokra vezethető vissza.

Kép3.jpg

A kora-újkori magyarországi titkosíráskulcsok és rejtjelezett levelek módszeres katalogizálása során  sikerült azonosítanom Zrínyi titkosíráskulcsának egy cetlire írt másolatát a bécsi Haus-, Hof-, und Staatsarchiv anyagai közt. Itt van végre a lehetőség, hogy döntsünk a régi vitában! Az eredmény mégsem megnyugtató. A felfedezés értékéből sokat levon ugyanis, hogy bár az azonosított cetli az eddig rekonstruáltnál teljesebb formában tartalmazza a rejtjelábécé számait, a földrajzi és személynevek számait nem másolták rá. Amíg tehát a további levéltári kutatás nem azonosítja a kódszámok listáját valahol a magyar vagy osztrák levéltárakban, addig továbbra is rejtély marad a 445-ös szám jelentése, mint ahogyan a Zrínyi levél keletkezésének körülményei is.

Erről a témáról ebben a friss cikkben olvashatsz részletesebben.

 

Kövess a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr565689555

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

HgGina 2014.02.19. 19:33:29

Érdekes.
A Zrínyi-levél pedig kötőjellel írandó.

Egyébként pedig a 445-ös számnak a kulcsban való megléte bizonyítHATja annak eredetiségét, de a hiánya nem bizonyítja hamisítvány voltát. A bizonyítás logikája elég gyengécske.

Benedek Lang 2014.02.19. 20:25:38

@HgGina: Elképzelhető persze, hogy több hasonló titkosíráskulcs volt forgalomban Zrínyi környezetében, azonos kódábécével, de eltérő kódszó listával, de nagyon nem valószínű. Kevés kivételtől eltekintve azt lehet mondani, hogy a kora újkori kódtáblázatok különféle másolataiban megegyezett a kódszavak listája. De itt nem csak a 445 jelenlétéről vagy hiányáról van szó: a kétes hitelességű levél több olyan kódszámot tartalmaz, amely a hiteles levelekben nem fordul elő. Márpedig, ha megtalálunk egy rejtjelkulcsot, amelyben benne vannak a hiteles levelekben szereplő kódok, de nincsen benne egy sem azok közül, amelyek kizárólag a kétséges hitelességű levélben fordulnak elő, az erős bizonyíték volna, hogy hamisítvánnyal állunk szemben.

HgGina 2014.02.19. 21:04:33

@Benedek Lang: teljesen rossz magyarázat.
"...a kétes hitelességű levél több olyan kódszámot tartalmaz, amely a hiteles levelekben nem fordul elő."

Ha az a létes hitelesságűNEK VÉLT élevél hiteles, akkor az egész logika megbukott. Vélelmezett hiteltelenségből konkrétan bizonyító következtetést levonni hiba.
Tessék szépen megnézni a papír anyagát, készítési módját, elemezni a tinta összetevőit, írásból megfejteni az íráshoz használt toll hegyének gyártási módját... stb. És ha kiderülne, hogy a Rákóczi-levelet golyóstollal írták (szélsőséges példa), majd akkor lehet azt írni, hogy hamis. Addig csak erőltetetten összefűzött feltételezési láncolat, amelynek bármely elemét megváltoztatva a végeredmény változik, nem pedig az derül ki, hogy adott elem csak a feltételezett alakban, módon helyes.
Nem kell több kódkulcsnak léteznie. De ha csak egy volt, akkor a kód listából való hiánya nem azt jelenti, hogy a lista hamis, és azt sem, hogy több volt. Egyet jelent, hogy nincs a listában. És pont.
Nincs, nem létezik kétséges hitelesség. Van eredeti (hiteles) és van nem eredeti (nem hiteles). Amíg ezt egy levélről nem döntöd el, addig felesleges csak az egyik feltevésből kiindulva következtetni bármire is. Vagy tessék szépen végig, korrekten levezetni az összes lehetőséget!
A logikai sorod egyszerűen gyenge és több következtetésében elfogult, nem veszi figyelembe a többi lehetséges magyarázatot. Gyenge, na.

Benedek Lang 2014.02.19. 21:33:44

Nem lehet megnézni a papír anyagát, stb, mert - ahogy írtam - "Eredetije a mai napig nem került elő. Csak Thaly szövegközlését ismerjük."

HgGina 2014.02.20. 00:58:11

@Benedek Lang: akkor ez sajnos innen kezdve teljesen felesleges kutatás és okoskodás.
Mellesleg Makkay Laci bácsi (és szerzőtársai) Erdély története c. háromkötetes munkájából, némi kreatív gondolkodással simán kitalálható "445" személye. Na bumm... el kell olvasni úgy 1500 oldalt, és ki kell következtetni belőle. Azért ez ne legyen már olyan nagy dolog!
A lista, a kódlap... mi nem került elő a mai napig? Ez nem egyértelmű az írásból. Sőt, kifejezetten zavaros.

Amúgy meg: Rákóczi-kor, Zrínyi-levél, Zrínyi-szöveg... MIND KÖTŐJELES! Egy egyetemi tanártól hadd várjam már el a magyar nyelv alapszintű helyes használatát! Ne kelljen már azzal jönnöm, hogy általános iskolai, IV. osztályos nyelvtan szint!

Sheweir 2014.05.23. 19:53:49

@HgGina: ilyen messzire sütő ellenségességet, és érthetetlen indulatot ebben a tárgykörben ritkán olvas az ember.
Nem szeretném, ha az én haragosom lenne. Mi fáj, gyere mesélj!