Közel egy hónappal ezelőtt feltettem a blogra egy valódi történelmi titkosírást, egy olyan levélnek a másolatát, amelyet az Országos Levéltárban találtam. Azt reméltem, a kedves blogolvasók megfejtik. Két héttel később - minthogy addig nem érkezett érvényes megfejtés - elárultam, hogy a nyílt szöveg nyelve magyar. Ezután többen is sikeresen feltörték a kódot, elsőként ValakiMás és az Ügyosztály, majd L. B. Alberti, végül Regisztrált Felhasználó. Lehet, hogy rajtuk kívül mások is megfejtették, de csak ők hárman jelezték a kommentek közt. Minden megfejtőnek őszintén gratulálok, a kódtörő tehetségüket a jövőben is igyekszem próbára tenni.

Miért volt ez a feladat nehéz, miért olyan jelentős, hogy hárman is megfejtették, és miért küzdöttem én magam is oly sokat annak idején a megfejtéssel? A levél kódja könnyen felismerhetően monoalfabetikus, azaz egy számnak egy betű felel meg. Bár a lehetséges megoldások száma ilyen esetben is nagyon magas (22 betű esetén 22!), valójában a monoalfabetikus kódok sérülékenyek, ugyanis egy egyszerű frekvencia vizsgálattal azonosítható, melyek a kódábécé leggyakoribb jelei, és ezek jól megfeleltethetőek a nyílt szöveg leggyakoribb betűinek. Jó eséllyel a leggyakoribb kódszám az E betűnek fog megfelelni az európai nyelvek többségén. Ha a puszta frekvencia analízis nem vezetne eredményre, alkalmazhatunk magánhangzó azonosító módszert, vagy egy bigrammokra vonatkozó gyakoriságvizsgálatot. A monoalfabetikus titkosírások nem csak elavultak, hanem valamelyest érdektelenek is egy tapasztalt kódfejtő számára.

Na jó, de ha egy kis gyakoriságvizsgálat majd egy kevés próbálgatás általában elegendő egy monoalfabetikus kód feltöréséhez, akkor mi volt olyan nehéz ebben az esetben? Hát az, hogy egy valódi 17. századi titkosírással kerültünk szembe, és ennek legalább három szinten is következménye van:

- A kora újkori írnokok kézírása megbízhatatlan. Nem tiszteltek semmiféle következetes helyesírást, rendszeresen hibákat követtek el. A modern kódfejtő egyik szokásos következtetési útja, hogy feltételezi, egyetlen szóban sem fordulhat elő ugyanaz a betű háromszor egymás után, azaz, ha a kódszövegben egy szimbólum háromszor ismétlődik, akkor feltétlenül két egymás utáni szóval van dolgunk. A valódi titkosírások esetében azonban ez az okoskodás nem működik, az írnokok és levélírók ugyanis gyakran ismételtek vagy hagytak ki karaktereket puszta oda nem figyelésből vagy hibából.

- Azonban még abban az esetben is, ha az írnok gondosan dolgozott, számos választási lehetőség állt előtte. Ugyanazzal a rejtjelkarakterrel titkosítsa-e az u-t és a v-t? Megkülönböztesse-e a j-t és az i-t? Alkalmazzon-e külön szimbólumot az ékezetes betűknek és egyéb speciális karaktereknek (magyarul például: á, é, í, ö, ő, ü, ű, franciául: é, è, ê, à, ç, stb.), vagy használja-e ezen betűk ékezet nélküli párját? A megmaradt titkosíráskulcsokban mindegyik eljárásra találunk példát.

- Hogyan döntse el a kódfejtő, melyik szöveg alapján számolja ki azokat a statisztikai adatokat, amelyeket a rejtjelszöveg statisztikájával összehasonlít? Mit tekintsen a kódszöveg nyelvi analógiának? Modern szövegek nyilvánvalóan nem alkalmasak a célra. Bőséggel állnak rendelkezésre történelmi szövegek a korszakból, ezek azonban bizonyos jól definiált elvek mentén szerkesztett – kijavított és modernizált – szövegkiadások. A legtöbb szerkesztett szövegben az átírásban is megőrzik a tájnyelvi elemeket (i-zés), de elhagyják a szó végi „h” hangot, ha néma (megh = meg), és ha az adott betű feltehető kiejtésének mai megfelelőjét feltüntetve, cz helyett c-t, gh helyett h-t, lly helyett ly-t és ts helyett cs-t írnak a szerkesztett szövegbe. A szerkesztési változtatások alaposan indokolhatók szakmai érvekkel, azonban az eredeti szöveg statisztikai tulajdonságait megváltoztatják, ezért végső soron nem alkalmasak arra, hogy a kódszöveghez analógiaként használjuk őket.

És ha mindenek ellenére feltételezzük is, hogy van elegendő mennyiségű kora újkori betűhű szövegünk elektronikus formában, amely az eredeti – instabil – helyesírást követi, a történész kódfejtő még akkor is komoly problémákkal szembesül. Melyik szöveget hívja segítségül a megfejtéshez? Azt, amelyikben ékezetes betűk szerepelnek, és megkülönböztetik az u-t a v-től, az i-t a j-től? Vagy azt, amelyikben nincsenek ékezetek, mégis megkülönböztetik az előbbieket. Vagy azt, amelyik inkonzisztens módon használ ékezeteket, és megkülönbözteti az i-t a j-től, de az u és a v közül csak az egyiket alkalmazza? Túl sok a lehetőség!

Míg tehát a titkosítási technika rendkívül egyszerű – monoalfabetikus – volt a levelünk esetében, a nyelvi feladat annyira összetett volt (felismerni egy különös, még a 17. században sem létezett, mert a rejtjel céljára megváltoztatott magyar nyelvet), hogy a kódfejtő végső soron alaposan megizzadt.

A titkosírás megfejtéséről, a nyelvi nehézségekről, és a megfejtés során használt számítógépes módszerről itt lehet bővebben olvasni. Mielőtt pedig ide másolom a feladat megoldását, hadd említsem meg, hogy Regisztrált Felhasználó felismerte, hogy kétszer is hibáztam, amikor átírtam a levél kódszámait: az első 59-es helyett 54 áll valójában a levélben, a harmadik helyett pedig 29, a középső viszont valóban 59-nek tűnik.

És most íme a megfejtés:

a. z. i. g. i. r. t. h. u. s. e. z. e. r. t. a. l. l. e. r. e. r. t. i. s. t. e. n. u. g. i. s. e. g. e. l. l. i. e. n. s. e. m. m. i. t. s. e. m. m. i. u. e. l. e. k. h. a. r. e. m. a. z. h. a. z. a. s. u. k. s. e. g. e. a. z. t. h. o. z. u. a. n. m. a. g. a. u. a. l. e. s. k. e. g. i. e. l. m. e. s. u. r. u. n. k. s. o. l. g. a. l. a. t. t. i. a. e. s. p. a. r. a. n. c. z. o. l. a. t. t. i. a. s. o. t. m. e. g. u. t. k. o. z. n. e. m. e. z. a. i. a. n. l. a. s. b. a. n. m. i. n. t. h. a. e. n. n. e. m. t. u. d. o. m. m. i. c. z. h. d. a. c. o. r. r. u. p. t. i. b. i. l. i. s. e. m. e. e. r. u. o. l. n. e. k. n. e. m. h. a. z. a. m. u. r. a. m. h. u. s. e. g. e. t. o. l. u. i. s. e. l. t. e. t. n. e. m. h. a. n. e. m. h. o. l. m. i. a. d. o. m. a. r. i. e. t. k. e. l. l. e. t. n. e. k. k. e. g. i. e. l. m. e. s. u. r. a. m. m. a. l. k. u. f. a. r. k. o. d. n. o. m. k. i. t. m. e. g. u. a. l. l. o. k. h. o. g. i. s. e. g. i. e. n. l. e. k. n. e. m. p. i. n. z. e. r. t. n. 59. a. d. o. m. a. n. i. e. r. t. h. a. n. e. m. u. r. a. m. h. o. z. u. a. l. o. k. o. t. e. l. e. m. e. r. t. e. l. e. t. e. m. f. o. t. t. a. i. g. k. e. s. u. a. g. i. o. k. s. e. n. t. i. n. t. e. n. t. i. o. i. a. t. p. r. o. s. e. q. u. a. l. n. o. m. m. e. n. t. e. e. s. t. m. i. h. e. l. t. s. t. r. o. c. z. i. u. r. a. m. m. a. l. s. e. m. b. e. l. e. s. e. k. k. i. n. e. k. e. z. e. n. o. r. a. b. a. n. c. u. r. i. e. r. o. m. a. l. t. a. l. i. r. t. a. m. a. z. o. n. d. o. l. g. o. t. h. a. f. e. i. o. n. k. t. o. r. i. k. i. s. m. i. n. d. e. n. u. t. t. i. a. t. m. o. d. g. i. a. t. f. e. l. k. e. r. e. s. u. e. n. u. e. g. h. e. z. u. i. s. e. m. h. a. e. g. i. o. b. s. t. a. c. u. l. u. m. n. e. m. u. o. l. n. a. b. i. z. o. n. i. l. e. l. k. e. m. f. i. a. m. m. e. l. t. o. s. a. g. o. s. g. r. o. f. u. r. a. m. u. i. s. s. a. k. u. l. d. e. n. e. m. k. e. g. i. e. l. m. e. d. n. e. k. e. z. a. r. a. n. t. u. a. l. o. k. a. r. a. k. t. a. r. i. t. k. e. r. e. m. m. i. n. d. a. z. o. n. a. l. t. a. l. k. e. g. i. e. l. m. e. d. e. t. i. s. t. e. n. e. r. t. i. o. s. e. r. e. n. c. z. e. i. e. e. r. t. a. d. o. m. a. n. i. e. t. f. e. l. u. e. t. g. o. n. d. l. a. t. i. t. u. e. s. s. e. u. e. t. t. e. s. s. e. k. i. m. a. s. o. k. k. a. l. i. s. f. e. l. o. l. e. m. m. e. r. t. e. o. h. a. b. i. z. o. n. i. a. d. o. m. a. n. n. a. k. n. i. a. l. a. n. k. s. a. g. a. s. e. m. m. i. r. e. m. e. m. u. e. z. e. r. e. l.

Mai magyar nyelvre lefordítva:

„Az ígért húszezer tallérért, Isten úgy segéljen, semmit sem művelek három az haza szüksége azt hozván magával és kegyelmes urunk szolgálatja és parancsolatja sot(?) megütköznöm ez ajánlásban, mintha én nem tudom micsoda corruptibilis ember volnék, nem hazámuram hűségétől viseltetnem, hanem holmi adományért kelletnék kegyelmes urammal kufárkodnom, kit megvallok hogy szégyenlek, nem pénzért, nX adományért, hanem uramhoz való kötelemért életem fogytáig kész vagyok sententioját proseqvalnom mentees (?) mihelyt Stroczi urammal szembe leszek, kinek ezen órában curierom által írtam azon dolgot, ha fejünk törik is, mindenütt iatm odgiat (módját?) felkeresün(k) véghezviszem, ha egy osbtaculum nem volna, bizony lelkem fiam, méltóságos gróf uram, visszaküldenem kegyelmednek ez aránt való karaktarit, kérem mindazonáltal kegyelmedet, istenért, jó szerencséjért, adományit felvet gondatit üsséüt (?) tessék I (?) másokkal is felőlem, mert ő ha bizony adománynak nyalánksága semmire m(n?)em vezérel.”

 

Kövess a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

http://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr565836791

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Regisztrált Felhasználó 2014.03.02. 17:29:40

A levélben szereplő 59-es akkor nyer értelmet, ha felbontjuk 5-re (e) és 9-re (m). Úgy tűnik az író elfelejtett pontot tenni a két szám közé.Két helyen másképp tagoltam a szöveget: A "semmit sem művelek három az haza szüksége" helyett "semmit sem művelek ha r(n)em az haza szüksége" a "mindenütt iatm odgiat" pedig úgy hogy "minden uttiat modgiat" (minden útját-módját). Több értelmet véltem felfedezni benne. Egy középkorász megérti mit akart közölni a levél írója? Én, sajnos nem.

L. B. Alberti 2014.03.02. 21:40:57

Nekem az alábbi karaktersor jött ki: (szóközölve általam)

az igirt hvsezer tallerert istenvgisegellien semmit sem mivelek harem az haza svksege azt hozvan magaval es kegielmes vrvnk solgalattia es paranyzolattia sot megvtkozjem ez aianlasban mintha en nemtvdom miyzhda yorrvptibilis emeervolnek nem hazamvram hvsegetol viseltetnem hanem holmi adomariet kelletnek kegielmes vrammal kvfarkodnom kit megvallok hogi segienlek nem pinzert nem adomaniert hanem vramhoz valo kotelemert eletem fottaig kes vagiok sentintentioiat proseqvalnom menteest mihelt stroyzi vrammal sembe lesek kinek ezen oraban yvrierom altal irtam azon dolgot ha feionk torik is minden vttiat modgiat felkeresven veghezvisem ha egi obstayvlvm nem volna bizoni lelkem fiam meltosagos grofvram vissakvldenem kegielmednek ez arant valo karaktarit kerem mindazonaltal kegielmedet istenert io serenyzeieert adomaniet felvet gonulatit vesse vettesse ki masokkal is felolem mert eo ha bizoni adomannak nialanksaga semmire mem vezerel

És így értelmeztem:

Az ígért húszezer tallérért Isten úgy segéljen semmit sem művelek. Hanem az haza szüksége azt hozván magával - és kegyelmes urunk szolgálatja és parancsolatja sőt - megütközzem ez ajánlásban. Mintha én, nem tudom micsoda corruptibilis ember volnék. Nem hazámuram hűségétől viseltetném, hanem holmi adományért kellenék kegyelmes urammal kufárkodnom. Kit megvallok hogy szégyenlek. Nem pénzért, nem adományért, hanem uramhoz való kötelemért életem fogytáig kész vagyok sentencioját prosecválnom (véleményét üldöznöm) menteest. Mihelyt Stroczi urammal szembe leszek, kinek ezen órában kurírom által írtam azon dolgot, ha fejünk törik is minden útját módját felkeresvén véghezviszem. Ha egy obstaculum (akadály) nem volna, bizony lelkem gróf uram visszaküldeném kegyelmednek ez iránt való karaktereit. Kérem mindazonáltal kegyelmedet Istenért, jó szerencséjéért, adományt felvett gondolatát vesse. Vettesse ki másokkal is felőlem, mert erő ha bizony adománynak nyalánksága nem vezérel.

Benedek Lang 2014.03.03. 09:52:20

Miközben előkészítem a következő rejtvényt, amelyet a a hétvégén fogok föltenni, kíváncsian kérdezem az első rejtvény megfejtőit: milyen módszert használtak? Papír-ceruza módszer, találgatás, számítógépes támogatás, betú- és bigramm-frekvencia kimutatások a magyar nyelvről, stb?

Regisztrált Felhasználó 2014.03.03. 19:20:21

Én írtam két kis szkriptet. Az egyik a számokról készített statisztikát, a másik segített a számok betűkre cserélgetéseben. Semmi olyat nem csináltak amit ne lehetett volna papír-ceruzával megcsinálni, csak így kényelmesebb volt. A betű-frekvencia csak az első két betűt adta meg (e,a), a többit próbálgattam.

L. B. Alberti 2014.03.03. 19:34:08

Nekem is korábbi rejtjelfejtő játékokból van néhány saját készítésű programom (statisztika készítő, cserélgető, Caesar-fejtő stb.). Ehhez viszont egy már korábban letöltött monoalfabetikus rejtjelfejtő progit használtam. Innét:
www.secretcodebreaker.com/codes.html
A Chris Card féle progi.

ValakiMás és az Ügyosztály 2014.03.03. 21:53:36

A papír-ceruzás kezdet után hamar beláttuk, hogy a számítógépes támogatás nem lesz haszontalan, így összeütöttünk egy programot, amivel a karakterek gyakoriságát megnéztük, másrészt könnyebbé tette a behelyettesítést. Teljesen kezdő kódfejtőként nagy lendületet adott a nyelv megadása - a támogatás ezen mértékét/módját a jövőben is érdemes volna megtartani, hogy az egyszerű olvasónak is lehessen sikerélménye! :)

John Montagu 2014.04.30. 20:47:42

Nekem is nagyjából az jött ki, mint L. B. Arbertinek. Egy pár javítás: ...kész vagyok szent intentioját prosekválni (akaratát végrehajtani)... felvetett gondolatait vesse, vettesse ki másokkal is felőlem (kérdezzen utánam másoktól), mert jó(!) ha bizony (ehhez csak az 5-t kell 2-re cserélni és már korábban láttuk, hogy a 2 és az 5 könnyen félreolvasható)