A hosszúsági fok meghatározása évszázadokon keresztül a tengeri navigáció legfontosabb problémája volt. A Nap és a csillagok állásából igen könnyű volt megállapítani, melyik szélességi fokon jár egy hajó a nyílt óceánon, a hosszúsági fok meghatározásához azonban (Milyen messze van még Amerika?, Hol kezdődnek a zátonyok?) a csillagászati megfigyelés mellett olyan pontos időmérő eszközre lett volna szükség, amilyen nem állt rendelkezésre a korban. Hadihajók futottak zátonyra, kereskedelmi hajók tűntek el teljes rakományukkal, tengerészek fúltak a vízbe a földrajzi helymeghatározás elégtelen szintje miatt. Uralkodók is felismerték a probléma jelentőségét, már a 16. században bizottságokat állítottak, pénzalapot biztosítottak, és még a 18. században is díjakat alapítottak e tudományos feladvány megoldására.

Pedig a csillagász Michiel Van Langren (Langrenus) már 1644-ben megjelentetett egy kis, spanyol nyelvű könyvet, “La verdadera Longitud por mar y tierra” címmel, amelyben megírta a megoldást. Legalábbis állítólag megírta. Máig nem sikerült ugyanis megállapítani, módszerével valóban meg lehet-e határozni a hosszúsági fokot, megoldását ugyanis kódolta:

Langren.jpg

Van Langren eredetileg azt javasolta, mérjük meg a Hold hegyeinek árnyékát, és így határozzuk meg, mely hosszúsági fokon tartózkodunk. Ez azonban, bármilyen logikus módszer is, ma is nehezen volna kivitelezhető. Volt azonban egy másik módszere is. A problémamegoldó lelkesedését minden bizonnyal motiválta, hogy III. Fülöp spanyol uralkodó 1598-ban pénzjutalmat írt ki annak a személynek a számára, aki a longitudo-k problémáját megoldja. Van Langren Spanyolországba utazott elmagyarázni módszerét, de nem aratott nagy sikert. Ezután írta meg kis könyvét, és annak végén egy rövid, királynak szóló kérvényben elárulta el a titkot. Rejtjelezve. (Amint már láttuk, tudományos felfedezések kódolása nem volt ismeretlen a korban.)

Vajon ez a módszer is a Hold mozgásával volt kapcsolatos? Vajon elegendően pontos helymeghatározást tett volna lehetővé? Vagy csak blöffről van szó? Sok zátonyra futott, elsüllyedt és elveszett hajóval és rengeteg vízbe fúlt tengerésszel később, a 18. század közepén John Harrison végre olyan órákat tudott fejleszteni, amelyek több hónap alatt csupán egy percet késtek, és így lehetővé vált a kellően pontos földrajzi helymeghatározás a tengeren is. Megspórolható lett volna az áldozat, ha időben feltörik Van Langren kódját? Választ akkor kapnánk, ha legalább ma sikerülne feltörni.

 

A téma javaslatért és a részletekért Mecsi Beatrixnak és Jozef Pauwelsnek mondok köszönetet

Kövess a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

http://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr635804957

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

hogyéáadja 2014.03.19. 09:26:40

"Van Langren eredetileg azt javasolta, mérjük meg a Hold hegyeinek árnyékát, és így határozzuk meg, mely hosszúsági fokon tartózkodunk. Ez azonban, bármilyen logikus módszer is, ma is nehezen volna kivitelezhető." Én nem nagyon értem, hogy mi ebben a logika. szerintem egy adott szélességen ugyanúgy látjuk a holdat, ezzel nem lehet hosszúságot meghatározni.

Benedek Lang 2014.03.19. 09:52:40

@hogyéáadja: Ha jól értem van Langrent - ami nem teljesen biztos - a mozgó hajó különféle pozícióiban vizsgálná a Hold hegyeinek és krátereinek eltűnését és megjelenését (kicsiben úgy járna el, mintha holdfogyatkozáskor a Hold árnyékba kerülését vizsgálná), és ezek összehasonlításából számolná a hosszúsági fokot.