Az ismeretlen halott férfit 1948. december elsejének hajnalán találták meg a dél-ausztráliai Adelaide városka Somerton beach nevet viselő partszakaszán. Irat nem volt nála, azonosítani az elmúlt fél évszázad kitartó nyomozásai ellenére sem sikerült. A férfit jobb híján úgy nevezik, Somerton man, a sírfelirata is csak mint "Somerton beachen talált ismeretlen embert" említi. Az eset bevonult a leghíresebb megoldatlan rendőrségi ügyek közé, időről időre újra előveszik. A meglehetősen tekervényes nyomozás elvezetett egy kódra emlékeztető jelsorozathoz, amelyet az ismeretlen férfi nem sokkal a halála előtt jegyezhetett fel. A kódot azóta próbálják megfejteni, talán most a blogolvasók egyikének sikerül. De nézzük a nyomozás lépéseit szépen sorban!

A halottról hamar megállapították, hogy kiváló fizikai állapotban volt, 180 centi magas, választékosan öltözött elegáns ember. Ruháiból gondosan eltávolítottak minden azonosító cédulát, bár egyes ruhadarabjaiban - talán mert az eltávolítás szükségképpen az adott ruhadarab sérüléséhez vezetett volna - bennmaradt a Keane név. Keane nevű ember azonban nem tűnt el akkoriban sem Ausztráliában, sem angolszász területen. Fogazata és ujjlenyomata alapján sem sikerült azonosítani. Az év a hidegháború kibontakozásának fontos éve, ez, a hiányzó cédulák, az azonosítás kudarca, és a kiváló fizikai állapot egyaránt a kém elmélet irányába terelte a nyomozást.

A boncolás vért talált a gyomrában, de semmilyen méreg nyomát nem sikerült kimutatni a szervezetében. Ezzel együtt sokak meggyőződése lett, hogy egy hamar felszívódó, kimutathatatlan szer végzett vele, amellyel talán a cigarettáján keresztül mérgezték meg. Esetleg öngyilkos lett. Viszont nem volt körötte hányásnyom, ami pedig szinte kötelező velejárója a mérgezéses eseteknek. És a cipője is túl tiszta volt a homokos tengerparthoz képest. Talán már korábban meghalt, és csak a holttestét vitték oda.

A rendőrség 1948-ban még nem volt abban a helyzetben, hogy DNS mintát vegyen a férfiből, de lehetőségeikhez mindent megtettek, hogy konzerválják a holttestet, bebalzsamozták, gipszlenyomatot vettek róla, és csak fél év múltán temették el, amikor a test már láthatóan kezdett szétcsúszni.

Közben előkerült a férfi bőröndje, amelyet a halála előtti nap délelőttjén helyezett el az adelaide-i vasútállomás csomagmegőrzőjében. Természetesen címke nélkül. Tovább fokozódott az izgalom, amikor a halott nadrágzsebébe bevarrva egy kis, összegöngyölt cédulát találtak, rajta ezzel a felirattal: Tamam Shud. Könyvtárosokat hívtak, akik hamar megállapították, a két szó olyasmit jelent perzsául, hogy "vége" vagy "bevégeztetett", és Omar Khayyam híres verseskönyvének, a Rubaiyat-nak egy igen ritka angol fordításából származik. Vajon a cetli üzenet volna, és a férfi halálára kell vonatkoztatni? A Rubaiyat éppen arról szól, hogy az életet teljességében kell élni, és nincs ok a sajnálkozásra, amikor véget ér. Talán az öngyilkosság elméletet erősíti a két szó előkerülése? Mindenesetre az egész ügyre azóta legalább olyan gyakran hivatkoznak Tamam Shud esetként, mint a Somerton man ügyként.

De hol van az a kötet, amelyből a két szót kitépték? Különös módon ennek előkerülésére sem kellett sokáig várni, a könyvet ugyanis egy közelben parkoló autó hátsó ülésére dobhatta be a somertoni férfi vagy gyilkosa, az autó tulajdonosa pedig konstatálta, hogy egy könyvvel gazdagabb lett, hazavitte, majd amikor az újságokból értesült az egyre híresebbé váló rejtélyről, felfedezte, hogy a különös módon hozzákerült példány utolsó oldalából kitéptek egy kis részt. Gyorsan jelentkezett a rendőrségnél.

A könyvben két további nyom várta a nyomozókat. Hátulján öt-sornyi nagybetűs, ceruzával bejegyzett szöveget találtak, a második, kihúzott sor talán a negyedik elrontott változata:

WRGOABABD

MLIAOI

WTBIMPANETP

MLIABOAIAQC

ITTMTSAMSTGAB

 File:SomertonManCode.jpg

Amatőr kódfejtők, íme a kihívás! Inspiráló gondolatokért érdemes meglátogatni Nick Pelling blogbejegyzéseinek kommentjeit. 

Természetesen professzionális kódfejtők is kezelésbe vették a betűsort, de nem jártak sikerrel. Újra és újra elővették az elmúlt hatvan évben, 1978-ban például az ausztrál védelmi hivatal munkatársai arra jutottak, egyszerűen kevés a kódszöveg ahhoz, hogy bármilyen mintázat kiugorjon, a jelsorozat összetett behelyettesítéses kód lehet, vagy egy megzavart elme jelentés nélküli üzenete, kielégítő válasz pedig egyszerűen nem adható.

Bár megnyugtató megoldás azóta sem született, általános meggyőződéssé vált az a vélemény, hogy a kódban szereplő betűk bizonyos szavak kezdőbetűi lehetnek. Az ügyön dolgozó visszavonult detektív, Gerry Feltus könyvében, amely egyébként a legalaposabb összefoglaló az ügyről, a példa kedvéért az alábbi lehetőséget veti fel az utolsó sor (ITTMTSAMSTGAB) megoldásaként: "It's Time To Move To South Australia Moseley Street..." (Moseley Street az az utca, ahol az ismeretlen férfi halála előtt járhatott).

A legújabb, 2010-es vizsgálat során a kódfejtők arra gyanakodtak, hogy a kódban szereplő betűk talán éppen a Rubaiyatban szereplő szavak kezdőbetűi lehetnek. Bár a kezdőbetűs elmélet meggyőző, igazán megnyugtató megoldás azonban nem született.

Az autó hátsó üléséről előkerült könyvben volt még valami, méghozzá egy olyan telefonszám, amely nem szerepelt a telefonkönyvben. A szám, mint hamar kiderült, egy korábbi ápolónőhöz tartozott, aki csupán négyszáz méterre lakott attól a ponttól, ahol a holttestet megtalálták. A nővér elmondta a nyomozóknak, hogy a világháború alatt Sydneyben dolgozott egy kórházban, és volt egy Rubaiyat kötete, de egy kedves tisztnek, Alfred Boxallnak ajándékozta. Ezután Melbourne-be költözött és megházasodott (ez nem volt teljesen igaz, mert a későbbi férjének előbb el kellett válnia, csak aztán tudtak egybekelni), mindenesetre a neki később levelet író Boxallt már azzal utasította el, hogy házas.

A nyomozók végre megörültek, az ügy végére kezd pont kerülni. A részletek a helyükre kerültek, a történet kikerekedett, a halott férfit elkezdték Boxallnak hívni. Egészen addig, amíg élete teljében elő nem került Alfred Boxall, és ráadásul még a perzsa verseskötetét is bemutatta, amelyből nem hiányoztak a Tamam Shud szavak, viszont szerepelt benne a nővér ajánlása. Itt megint megfeneklett a nyomozás.

Egy részletet érdemes még hangsúlyozni, mielőtt a kedves blogolvasó előáll a maga összeesküvés elméletével, kém teóriájával vagy szerelmi történetével, amely mindent megmagyaráz. A fokozatosan formáját vesztő holttest látványával nem sokkolták a nővért, de a gipszmásolatot megmutatták neki. A mellette álló nyomozó szerint a nő hátrahőkölt, majdnem elájult. Többet nem nézett rá, de határozottan azt mondta, nem ismeri a halott férfit. Az elfekvő ügyet 2002-ben elővevő nyugdíjas nyomozó, Gerry Feltus még beszélt az addigra igencsak időssé váló nővel, és neki is az volt a benyomása, hogy többet tud, mint amit elárul. A legújabb elmélet szerint, amelyet éppen a valamikori ápolónő leszármazottai terjesztenek, esetleg orosz kém volt ő is, akárcsak a férfi. Mások ezt nem tartják annyira valószínűnek, és inkább szerelmi ügyre gyanakodnak: az ápolónőnek kedves szokása lehetett, hogy udvarlóinak perzsa költészetet ajándékozzon, a somertoni férfi pedig talán ott, a parttól nem messze szembesült azzal, hogy a kötetből nem lesz házasság.

A somertoni férfi esete ma is lezáratlan ügy a Dél-Ausztráliai Bűnüldözési Erők listáján. Véres és kevésbé véres megoldási javaslatok, elméletek látnak folyamatosan napvilágot a különös rejtély és a kód magyarázatára. E megoldási javaslatokkal és a többé vagy kevésbé megalapozott okfejtésekkel egy következő posztban fogok foglalkozni.

Kövess a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

http://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr585721195

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Blogger Géza 2014.04.24. 23:54:22

Az első és második sor első betűje a másik blogon M és nem W.

Benedek Lang 2014.04.25. 09:16:49

@Blogger Géza: Igen, pontosan ezért tettem oda az eredeti képet, hogy mindenki kedvére eldönthesse. Két módon szokták átírni ezeket a betűket, M-el és W-vel. Én kicsit hajlanék a W-k felé, mert a kódban lévő többi M kicsit máshogy néz ki. De könnyen lehet, hogy ez a két W valójában M.

Blogger Géza 2014.04.25. 09:45:09

@Benedek Lang: Igen, közben én is végigolvastam ott is a kommenteket, és ott is felvetődött ez az M-W kérdés. Illetve valaki beírta, hogy milyen furcsák a B betűk, nagyon különfélék. A sorvégi pl. kicsit olyan, mintha D-ből írták volna át. Mindkét korrekciónál (áthúzás, átírás) a B-vel volt probléma... Lehet, hogy az ominózus könyv is kellett a dekódoláshoz? Ez megmagyarázná az átírást, illetve hogy egy sort elrontott és inkább újrakezdte, bonyolult lehetett nem csak a dekódolás, de maga a kódolás is.

Amúgy beírtam oda egy ottani ötlet továbbgondolást a német nyelvre alapozva, de én sem hiszem, hogy ez lenne a megoldás.

snug 2014.04.27. 20:51:38

A londoni levéltár katalógusában szerepel a SOE (titkosszolgálat) iratai között egy bizonyos R W Keane őrnagy aktája. E szerint 1939-46 között volt aktív. Lehet, hogy utána is aktív maradt még 2 évig? A leírás alapján vörös hajú, tipikus brit vonású férfi. A Keane egy régi skót család, úgyhogy a vörös haj is stimmel.
Az életkor is nagyjából rendben van, háborús időkben teljesen normális egy korai 40-es éveiben járó őrnagy.
A lényeg pedig az, hogy RW Keana aktája 2031-ig titkosítva van...

Benedek Lang 2014.04.27. 21:17:59

@snug: Könnyen lehet, hogy a válasz végül valami ilyesmi lesz. Nem biztos, hogy pontosan ez, mert tudomásom szerint egyetlen beszámoló sem írja, hogy a férfi vörös hajú lett volna, márpedig ezt biztos megemlítették volna. Hogy milyen elméletek vannak a rejtéllyel kapcsolatban, szerdán vagy csütörtökön megírom.

snug 2014.04.27. 21:39:35

A wikipedia szócikkben "fair to ginger-coloured hair"-t írnak, de a hivatkozott jegyzőkönyvben "gingery-coloured" szerepel.
Viszont most veszem észre, hogy a nyakkendőjét a "T. KEANE" feliratot találták (másik két ruhadarabján pedig KEAN), szóval mégsem valószínű, hogy RW Keane őrnagy az. Pedig milyen szép elmélet volt.

snug 2014.04.27. 21:46:49

Az angol nyelvű fórumon volt egy érdekes észrevétel. Az első sort visszafelé olvasva a betűk pont úgy jönnek egymás után, hogy megfelelnek a "tamam shud" kifejezésnek. Logikusnak tűnik, hogy a zsebbe varrt "tamam shud" szó a rejtjeles szöveg első sorának felel meg, mintegy beazonosítva, hogy melyik kódot használja. Elszórakoztam egy ideig a szöveggel - nyilván más is csinálta már előttem -, de nem jött ki semmi értelmes.
És az elrontott második sor arra utal, hogy balról jobbról írta a szöveget, ezért a jobbról balra olvasás mégsem logikus.

Benedek Lang 2014.04.27. 21:56:54

@snug: Hajszín ügyben sietek visszavonulni! Kódfejtés ügyben pedig: igen, sokan próbálták már, sok okos és felkészült ember is, de a kódfejtésnél sosem lehet tudni, mikor jut eszébe valakinek olyasmi, ami korábban még senkinek. Szóval mindig érdemes új szemmel és friss gondolatokkal rátekinteni.

snug 2014.10.05. 23:31:57

Megint ránéztem erre a kódolt szövegre, és azt hiszem, észrevettem valamit. (Persze lehet, hogy már más is észrevette.)
Szóval az első és a második (áthúzott) sorban a betűk éppen egymás alatt vannak, még a szóköz is stimmel az első betű után. Szerintem először az első és a harmadik sort írta le (talán diktálás után), és direkt kihagyott egy sornyi helyet a megoldásra. Utána elkezdte valamilyen kódtábla alapján dekódolni a betűket, de aztán rájött, hogy elrontotta. Mivel a két sor között már nem volt hely, automatikusan berajzolt egy x-et, és újból leírta gyorsan az első öt betűt, ami stimmelt. Utána viszont megint egyesével kódolta ki a betűket, ezért a BABD betűk alá írta az AIAQ betűsort. (Közben még egy hibát véthetett, mert eggyel több betű lett a megoldásban.)
Utána ugyanezt elvégezte a második sorral is.
Aztán - talán megtévesztésből - a sorok végére még gyorsan odafirkantott egy AB-t, ill. C-t. Látszik, hogy ezeket a betűket máshogy írta, mint a többit. Nekem az is gyanús, hogy a Q betű eredetileg O lehetett.
Úgy gondolom tehát, hogy itt valójában csak két sornyi szövegről van szó (9+11 karakter), és valaki megpróbálta dekódolni a két szót, de vagy nem sikerült neki (rossz volt a kulcs), vagy több lépésben volt titkosítva a szöveg.

Benedek Lang 2014.10.13. 17:04:52

Eddig nem találkoztam ezzel a megoldással, lehet, hogy érdemes volna a nemzetközi Sommerton Man érdeklődőknek is megírni, pl Nick Pelling blogjára. Szerintem nagyon is lehet, hogy így van, bár, ha jól értem a magyarázatot, akkor az A-t, I-nek dekódolja, de az első sor 5. karaktere is A, amit nem I-nek dekódol, és a "megfejtős sor" 3. karaktere I, amihez viszont nem A tartozik az első sorban. Persze könnyen lehet, hogy nem monoalfabetikus tábla szerint dekódolt... Mindenesetre szerintem érdemes kitenni nemzetközi vizekre az elméletet.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu