Különös felhívás található a Chicagói Egyetem könyvtárának weboldalán. Az élelmes könyvtárosok rövid levélben fordulnak a kriptográfia és a szteganográfia történészeihez, a "Sherlock szakértőkhöz" (utalásként Conan Doyle A táncoló emberkék esete című könyvére) és más amatőr detektívekhez. Ráleltek ugyanis Homérosz Odüsszeia-jának egy igen ritka, 1504-os kiadása, amelynek tizenegyedik fejezete (az, amely Odüsszeusz Hádészba való alászállását meséli el) tartalmaz néhány meglepő, kézzel írt jelsorozatot. A margójegyzetek mindeddig azonosítatlan írással készültek. bhl-0002-005.jpg

Hogy a kódfejtésre irányuló kedvet kissé felkorbácsolják, a sikeres kódfejtőnek ezer dolláros jutalmat ajánlottak fel. Ezt az ezer dollárt akár magyar kódfejtő is elnyerheti. Fontos, hogy nem elég azonosítani a jeleket, a margójegyzeteket át is kell írni érthető nyelvű szövegre. Jó hír, hogy mindössze két oldal tartalmaz rejtélyes betűsorokat. 

A könyv tulajdonosa arra gyanakszik, a kézirat nem annyira titkos jelekkel készült, hanem gyorsírással, méghozzá 19. századi francia gyorsírással. Ha igaza van, attól a kérdés továbbra is kriptográfiai marad, ugyanis egy kódtábla nélküli gyorsírás nagyon hasonló feladat elé állítja a kódfejtőt, mint egy szándékosan rejtőzködő titkosírás. (Erre maguk a gyorsírók is rájöttek, Isaac Newton például diákéveiben többször is használt egy gyorsírásos módszert, hogy jegyzetfüzeteibe a csak őrá tartozó információkat, így a gyónnivalóit rögzítse.)

A magam részéről a következőt tenném hozzá: szerintem is gyorsírásról van szó, és bár én nem tudom, hogy 19. századi-e és valóban francia-e ez a gyorsírás karakter készlet, az nagyon valószínű, hogy 1650 utáni, és 1900 előtti. Ettől azonban nem lesz könnyű a feladat, gyorsírásos rendszerek tömege virágzott, csak angol nyelvterületen 350 rendszer jelent meg nyomtatásban az elmúlt négy évszázadban, és akkor még nem is beszéltünk az Anglián kívüli módszerekről, valamint azokról, amelyek nyomtatásban soha nem jelentek meg. 

Két lehetőség közül lehet választani. Az első a szorgalmas és módszeres keresgélés a neten, vagy olyan kézirattárakban, ahol gyorsírásos módszerek nagy mennyiségben maradtak fenn (a párizsi Bibliotheque Sainte-Genevieve pont ilyen, ha valaki éppen arra jár). A másik pedig a kódfejtés. A gyorsírások lényegében monoalfabetikus titkosírásoknak felelnek meg, de mégsem olyan könnyű megfejteni őket, mert számos rövidítést, betűösszevonást, és teljes szavakat jelentő karaktereket tartalmaznak. 

Kalandra fel, sok sikert!

 

 Kövess a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

 

A bejegyzés trackback címe:

http://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr906095035

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

haribodog 2014.04.29. 13:40:42

A második oldalon a lap alján a Iocastás megjegyzésnél látszik, hogy átvált 19. századi franciáról gyorsírásra.

Jazo 2014.04.29. 14:30:30

Én úgy látom, hogy már meg is fejtették:

Contest to identify mystery script in rare edition of Homer’s Odyssey now closed

A researcher has identified the script used for annotations in the 1504 edition of Homer’s Odyssey held by University of Chicago Library. We will announce the results in a few days.

Benedek Lang 2014.04.29. 14:35:38

Ez igazán gyorsan ment, a rejtvényt a mai nap folyamán megfejtették. Még ellenőrzik a megoldást, amikor nyilvánosságra kerül, értesítem a blogolvasókat. LB