A tudományos élet egyik szépsége, hogy az embert időnként különleges helyekre, különleges emberek közé hívják egy-egy téma részletesebb megvitatására. Jeruzsálemnél márpedig nehéz különlegesebb helyet elképzelni, mint ahogy annak a konferenciának a résztvevői sem voltak mindennaposak, amelyet ezen a héten a zsidó, etióp, arab és európai varázskönyvekről rendeztek a Héber Egyetemen. Felvonult a szakma színe java: a középkori mágia, a reneszánsz hermetizmus és zsidó kabbala kutatói, köztük az utóbbi terület legnagyobb képviselője, Moshe Idel. 

Valaha mágikus szövegeket kutató, de pillanatnyilag inkább titkosírásokban érdekelt kutatóként egy olyan témáról beszéltem, amely a két területet összeköti: a középkori és a reneszánsz mágikus szövegekben gyakran előforduló titkos karakterek és rejtjelek meghökkentő szerepét igyekeztem megmagyarázni. 

Jeruzsalem.jpg

Számos jel utal arra, hogy a tanult mágia és a kriptográfia igencsak szoros kapcsolatot ápolt a 16-17. században. A két terület fontosabb szerzői közösnek tűnnek. Cornelius Agrippa és John Dee mágikus szövegei titkos ábécéket rejtenek, Johannes Trithemius, Athanasius Kircher, és Gerolamo Cardano pedig mind a mágia mind a kriptográfia-történet számon tartott szerzője.

De nem csak a híres reneszánsz tudósok, hanem a névtelen szerzők szintjén is kimutatható a kapcsolat. Középkori egyetemi hallgatók kézirataiban bőséggel maradtak fenn rejtjel ábécék és rejtjelezett üzenetek a késő 15. és a kora 16. századból, különösen a talizmán mágikus szövegekben. Egy Krakkóban tanult német diák kódexében egy teljes oldalon sorol fel különféle kódábécéket. Ezek kivétel nélkül monoalfabetikus ábécék.

 8.9.1.jpg

A diákok köreiben több példányban is forgott a Rúnák könyve, amelyben skandináv rúnabetűkkel szednek bolygószelem neveket. A rúnákkal (azaz tulajdonképpen egy monoalfabetikus kódábécét használó behelyettesítéssel) megírt talizmánok a felhasználó kezében különféle jó és rosszindulatú mágikus célokra voltak alkalmasak.

8.9.2.jpg

Más, hasonló tartalmú szövegekben is előfordult, hogy szellemek neveit speciális jelekkel, egy angyali vagy démoni ábécé karaktereivel nevezték meg.

8.9.3.jpg

Két közös vonása van ezeknek az ábécéknek. Egyrészt mindegyik megmarad egy viszonylag egyszerű szinten, és egyik sem lép túl a megszokott monoalfabetikus (egy ábécét használó) rendszeren, pedig ekkorra, a 15. és a 16. század fordulójára már viszonylag megszokottak voltak a nomenklatorokkal kiegészített homofonikus rejtjelek. Másrészt pedig mindegyik valamilyen mágikus szövegrészletet kódol le, és leggyakrabban a bolygószellemek neveivel működő talizmánmágia keretein belül marad. Ez a két megfigyelés a Nyugat-Európára is igaz, az arab, héber, ír, latin, francia eredetű mágikus ábécék – csakúgy mint Cornelius Agrippa híres égi betűsorai vagy a nem kevésbé közismert szabadkőműves rejtjel – mind a monoalfabetikus kategóriába esik.AgrippaScripts01.JPG

Az előadásom alapkérdése az volt, mit csinálnak ezek a kissé elmaradott kódábécék mágikus kézikönyvekben?

A rejtjelezés ezekben az esetekben a legkevésbé sem tűnik a rejtőzködés eszközének. Nem csak azért nem, mert könnyen megfejthető ábécékről van szó, hanem azért sem, mert a szövegek nyílt, nem kódolt részeiből pontosan látható, hogy miről szól az üzenet, a titkosírás egyáltalán nem teszi hozzáférhetetlenné a tartalmat. Minden jel arra utal inkább, hogy a különös karakterek, amelyek a szellemi szféra mágikus tartalmát voltak hivatottak megidézni vagy megnevezni, paradox módon nem annyira elrejtették a szöveg rituális tartalmát, mint inkább felhívták rá a figyelmet. Rejtélyes megjelenésükkel mintegy reklámozták őket. A speciális betűk használatának célja tehát ebben az esetben nem annyira a kriptográfia igényeinek kielégítése volt, a karakterek inkább a mágikus nyelvhasználat eszközei, a rejtjelábécé a spirituális világgal való kommunikáció csatornája voltak. A titkolózás e mágikus kézikönyvekben inkább retorika, mint valóság.

 

Kövess a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

http://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr166290071

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.