Az írástörténet kétségkívül legbosszantóbb ténye, hogy Büblosz városának korai írását a mai napig nem sikerült megfejteni. Nyilvánvalónak látszik ugyanis, hogy a proto-bübloszinak (ősi bübloszi írásnak) vagy pszeudo-hieroglifikusnak (ál-hieroglif írásnak) is nevezett írás nyelve egy északnyugati sémi nyelv, amelyeket a sémi filológusok számtalan korai írásemlékből, feliratból ismernek. Bár a proto-bübloszi nyelvemlékek nem állnak rendelkezésünkre kiapadhatatlan bőséggel, mégis elegendőnek látszanak egy ilyen ismert nyelv megfejtéséhez.

Az írás emlékei 10 feliraton maradtak fenn (amit a kutatás az ábécé kis betűivel azonosít), összességében rövidnek mondható dokumentumokon. Ezeknek a fele, de különösen két, bronztáblába vésett szöveg azonban megfelelő hosszúságúnak és komplexnek tűnik ahhoz, hogy a megfejtést igazolni lehessen rajtuk.

büblosz1.jpg A II. évezred a föníciai írás elterjedését megelőzően, a térségben a közeli magaskultúrák írásainak (Egyiptom, Mezopotámia) adaptív alkalmazását mutatja. Eblában egyértelműen a mezopotámiai befolyás érvényesült, ahol az ékírást változtatás nélkül, a helyi nyelvre alkalmazták. A Sinai-félszigeten a kutatások viszont egy olyan írás emlékeit tárták fel, amely megjelenésében az egyiptomi írásra emlékeztet, azonban egy sémi nyelvű lakosság írásának bizonyult. A kutatás mai állása szerint ebből az írásból alakult ki a későbbi föníciai ábécé írás. Ugaritban egy megjelenésében ékírást utánzó, de betűjelekből álló írást tártak fel a régészek.

Az Egyiptom és Mezopotámia közt elterülő térség kultúrája a saját, évezredes hagyományok mellett ma leginkább a két kulturális és politikai hatalom változó befolyását mutatja. A régészeti adatok azonban azt mutatják, hogy Büblosz a térségben különösen erős egyiptomi kapcsolatokkal rendelkezett már az Óbirodalom óta, s egyes történészek azt a megállapítást sem tartják túlzásnak, hogy Büblosz Egyiptom kikötője lehetett a sziro-föníciai partvidéken (Horst Klengel: Az ókori Szíria története és kultúrája, Gondolat, Budapest, 1977, 19-22. és 27. oldalak). Ezek után természetesen az sem meglepő, hogy Büblosz a saját írásának kialakításakor (legalábbis formailag) az egyiptomi írást vette alapul (emiatt nevezik pszeudo-hieroglifikus írásnak is).

büblosz2.jpg

Az írás jeleinek a száma kb. 75, ami egyértelműen egy szótagírásra utal. Ismert az írás rendszere, ismert az írás iránya (jobbról balra olvasandó), egyes írásemlékek a szóhatárokat is jelölik; szinte bizonyos az írás nyelve, és véleményünk szerint elegendő összefüggő szöveg áll rendelkezésre az írás megfejtéséhez... de hát akkor miért nem fejtették meg a sémi filológiában járatos kutatók? Ezek miatt lehet azt mondani, hogy a proto-bübloszi írás a megfejtetlen írások legbosszantóbbika.

Tanulságképpen érdemes végigvenni az eddigi megfejtési kísérleteket, és jobb híján módszertani hibáikra rávilágítani.

Édouard Dhorme, 1946; (Dhorme megfejtési kísérletének részletes ismertetését ld. Ernst Doblhofer: Jelek és csodák, Gondolat, Budapest, 1962, 233-241.) Doblhofer ismertetése szerint:

„Feltalálója... kétségtelenül az asszír-babiloni ékírást tartotta szem előtt, ezért szótagírás; nem tökéletesen pedig azért, mivel az eredeti szótagjeleket már korán – a nyelv sémi jellegének megfelelően – nem különböztették meg szigorúan, hanem gyakran válogatás nélkül, csak a bennük foglalt mássalhangzóra ügyelve alkalmazták.”

Dhorme ezzel a feltételezéssel olyan engedményeket (azaz tetszőleges 4-5 jel megfelelhet egyetlen hang lejegyzésének) tett a megfejtés érdekében, amely engedményekkel számtalan hasonló megfejtésre lehetne jutni.

 büblosz3.jpgMartin 1962; A jeleket formai hasonlóság alapján (!) 27 csoportba sorolta, amellyel nyilvánvalóan egy ábécé jelkészletére próbálta redukálni a karaktereket, a konkrét megfejtés irányába azonban nem tett javaslatot (technikailag tulajdonképpen hasonló egyszerűsítéseket végzett, mint Dhorme).

Mendenhall 1985; (Mendenhall megfejtésének ismertetése olvasható e tanulmány 27-31. oldalán) az akrofonikus elvet alkalmazta, a jeleket fogalmak képszerű leképzéseként értelmezve, a feltételezett fogalmi jelentés sémi hangalakjának kezdő szótagját feleltette meg. Az akrofonikus elv több korai írásnál igazolható ugyan, de könnyen belátható - ismeretlen írás esetében egyrészt az egyértelműen képszerű jeleknél, de különösen a többféleképpen értelmezhető absztraktabb jelek esetében –, hogy a jelentés meghatározása teljesen önkényes (azaz az elv alkalmazásával számtalan egyéb variáció is elképzelhető). Mendenhall megfejtését fejlesztette tovább Brian E. Colless (1992) is. Mendenhall megfejtését egyébként nyelvészeti szempontból tartották elfogadhatatlannak a sémi filológusok.

büblosz4.jpg

Legújabban (2009) Jan Best állt elő megfejtési kísérlettel, aki a híradások szerint a krétai írással való hasonlóságot vette alapul. A megfejtés részleteit a viszonylag friss publikációról az interneten még nem lehet elérni. Módszertanilag azonban annyit mindenképpen meg lehet állapítani, hogy az alap feltevés (azaz hogy a krétai és a bübloszi egyaránt az egyiptomi írásból inspirálódott) helyessége mellett is problematikus a két írás rokonsága mindaddig, amíg a bübloszi írás előfeltevések nélküli megfejtése meg nem történik. (A hettita hieroglifákat pl. valószínűleg ugyanúgy az egyiptomi írás inspirálhatta, nagyon sok hasonlóság mutatható ki a krétai írással a jelkészletében, mégsem lehetett volna az egyiket a másik segítségével megfejteni.) A két írás rokonsága legfeljebb csak a megfejtést követően jelenthető ki.

Az írás megfejtését célszerű pusztán nyelvészeti vizsgálatokkal kezdeni, amint ezt Harvey Sobelman tette 1961-ben. (A publikáció sajnos nem érhető el nyilvánosan az interneten.) A szerző bizonyára nem sémi filológus lehetett, mivel nem tett kísérletet a megfejtésre. Más tudósok pedig hiába voltak járatosak a sémi nyelvészetben, ha nem voltak járatosak az írásfejtésben, ill. bizonyos alapvető kritériumokat nem vettek figyelembe módszereiknél. Úgy tűnik, a megfejtésre addig várni kell, amíg olyan kutató nem lát neki a vizsgálatoknak, aki mindkétfajta ismeretnek egyaránt birtokában van.

Kövess a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

http://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr566472893

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu