A magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja, majd minden falu főutcájának névadója, II. Rákóczi Ferenc nem csak politikai szerepvállalásáról és szabadságharcáról, hanem gáláns kalandjairól is ismert. Visszaemlékezéseiben megírja, hogyan udvarolt két hercegkisasszonynak egyszerre a francia udvarban, miközben a száműzöttek keserű kenyerét ette. Tépelődött, hogy melyiknek vallja meg az érzelmeit. Az egyik házas is volt, gyereket várt. De Rákóczit a hercegkisasszonyok sajnos öregembernek látták, pedig ekkoriban nem volt még negyven. A fejedelemnek azonban volt egy korábbi, hosszabb és jelentősebb kapcsolata is, még a szabadságharc idején. És ennek részletei különös módon néhány rejtjeltábla elemzése során bontakoznak ki. 

De mi is egy rejtjeltábla? Nézzünk egy szép, színes tintával készült példányt! Ez a híres titkosíráskulcs a fejedelem és legfontosabb szövetségese, XIV. Lajos levelezését segítette. A kor egyik legkorszerűbb, részletesen kidolgozott, homofonikus rendszeréről van szó, amelyben több szám felel meg minden betűnek, és külön számok tartoznak a legfontosabb földrajzi és politikai szereplők nevéhez (ezek az úgynevezett kódjelek, nomenklatorok).

 

T.Rak.01.1.JPG

 Rákóczi és XIV. Lajos titkosíráskulcsának részlete

A kulcs esztétikai értékét a jobb alsó sarokba rajzolt illusztráció is emeli, erről kapta a "virágmintás tábla" nevet.

 T.Rak.01.2.JPG

 Rákóczi és XIV. Lajos titkosíráskulcsának részlete

így nézett ki a legtöbb, korban használatos rejtjeltábla. Hasonlítsuk ezt most össze egy másik, szintén francia nyelvű, majdnem ugyanilyen szép példánnyal, amely szintén a fejedelem levéltárából maradt ránk! Ez utóbbinak a kódjelei közt néhány szokatlan tétel vonja magára a figyelmünket. Míg a francia király táblája földrajzi és politikai nevekhez rendelt számkódokat, ebben az esetben csupán Krakkó és Varsó tűnik fel a helynevek közt, politikai szereplő megnevezését pedig egyáltalán nem látjuk. A gyakran használt – és ezért nomenklatorral ellátott – szavak közt azonban olyanokat találunk, amelyek szokatlannak számítanak a rejtjelezés gyakorlatában: “abandonne” (elhagy), “adorable” (imádni való), “chagrin” (bánat), “jaloux” (féltékeny), “solicitude” (gondoskodás), “sentimans” (érzelem), “souvenir” (emlék). Normális politikai levelezésben ezek a szavak nem szerepelnek olyan gyakorisággal, hogy külön kódjellel kelljen ellátni őket. Egészen más típusú levelezésben számítunk ilyen szavakra. Bár nincs jelzés, hogy kihez tartozott e kidolgozott rejtjeltábla, a szép megjelenéséből sejthetjük, hogy címzettje közel olyan fontos lehetett a háborúzó fejedelemnek, mint a legjelentősebb külföldi szövetségese, a Napkirály.

 

Raktablarészlet.jpg

Rákóczi névtelen kulcsa

Szerencsére ennek a kulcsnak fennmaradt egy másolata, amely sajnos szintén névtelen, de a hátoldalán egy különös szerelmes verset találunk a fejedelem keze írásával.

 RakVerssor.JPG

 

Dans cet eloigniment et sí triste Sejour / Comme la Raison veut que je cache mon amour

Le destein cruel me veut fair soufferir / Mais J'esper que l'Amour finira mon martyre

Par un lien Eternel autant doux que Glorieux / Faisant d'un Amant un epoux heureux

Cachons nos Sentimans deguisons nos tendresse / Pour jouir un jour d'un plaisir sans cesse.

(Közelítő fordításban így szólnak a sorok: E szomorú, elválasztva töltött időkben, mikor az ész megköveteli, hogy szerelmem elrejtsem, a kegyetlen sors szenvedésre szorít, de remélem, a szerelem egyszer majd véget vet nyomorúságomnak, egy örökkévaló és dicsőséges kapcsolatban, mely a szeretőt boldog hitvessé teszi. Rejtsük most el érzelmeink és gyengédségünk, hogy egyszer örök boldogságra jussunk.)

A vers első pillantásra választékosnak tűnik, tartalmaz azonban egy sor olyan metrikai hibát (például a szerző nem tudja, hogy sorvégi ‘e’-k francia versekben nem némák, hanem kiejtetnek), amelyet anyanyelvű francia bizonyára nem követett volna el. Rákóczi számára – részben neveltetése sajátosságai miatt is – a latin és a magyar mellett a francia nyelv volt az egyik legfontosabb kifejezőeszköz, ezt tartotta a legfontosabb diplomáciai nyelvnek és ezen kommunikált a magyarul és latinul nem tudó fiaival, de akárcsak a latinban, itt is megelégedett egy viszonylag magas szintű tudással, nem törekedett a tökéletességre. Igen valószínű, hogy a választékos, de hibás versben Rákóczi saját költeményét olvassuk.  

De ki lehetett a fejedelem szerelmes versének címzettje? Más szóval megfogalmazva a kérdést: kivel levelezhetett a szokatlan kódjeleket tartalmazó titkosíráskulcs segítségével?

Amint egy kutató, Markó Árpád már 1936-ban kimutatta, a vers címzettje és Rákóczi levelezőpartnere minden bizonnyal a lengyel palatinusné, korának egyik legfontosabb politikusa, Rákóczi szerelme, Elżbieta Helena Sieniawska (1669-1729) volt. Más forrásokból is tudjuk, hogy Sieniawskával a fejedelem rendszerint franciául levelezett, míg saját feleségével németül.

Ha összehasonlítjuk most azt az unalmas, kizárólag politikai levelezésre alkalmas táblát, amelyet a fejedelem a feleségével használt, azzal a szép intimmel, amelyet a palatinusnével, rögtön kirajzolódik előttünk a két nővel ápolt kapcsolata közti különbség. A német tábla fantáziátlansága előre vetíti a feleségétől eltávolodó, tőle különélő fejedelem jövőjét, míg az érzelmek megnevezésének gazdag szótárát tartalmazó színes tábla arra a mély kapcsolatra utal, amelyet a fejedelem a szabadságharc szüneteibe iktatott északi utjai során a lengyel palatinusnével alaposan elmélyített.

Kövess a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

Rákóczi különös rejtjelkulcsát ebben az angol nyelvű cikkben helyezem tágabb kontextusba.

A bejegyzés trackback címe:

https://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr985721193

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2014.08.28. 16:11:51

Nagyon érdekes bejegyzés! :)
Ez pedig egy nem titkos szerelmi történet a 18. század végéről: kugi.blog.hu/2012/01/23/63_adalekok_saller_judit_hazassagkotesehez
süti beállítások módosítása