Robin Sloan könyve, a Mr. Penumbra non-stop könyvesboltja egyszerre szól a legrégebbi könyvekről és a legmodernebb szoftverekről. A történetben legalább annyira fontossá válnak a 16. század óta nyomtatáshoz használt betűkészletek, mint maga a Google fejlesztőstül, munkatársostul, technológiástul. És persze a titkosírások és a kódfejtés, ami miatt érdemes megemlékeznünk a könyvről kripto-blogban, ahogy azt régen elhatároztuk. 

A történet főszereplője egy huszonéves fiú, Clay, aki a legújabb gazdasági válság idején elveszti jól fizető állását, és web designer létére könyvesbolti eladónak áll San Franciscoban. A bolt azonban, Mr. Penumbra könyvesboltja kissé eltér a hasonló típusú helyektől. Egyrészt mindig nyitva van. Másrészt vásárlói sem a megszokott olvasók, majdnem kizárólag különös, normálisnak semmi estere sem nevezhető emberek járnak belé, és ők sem vásárolnak, csak kölcsönöznek. De nincsenek sokan, így Clay, az éjszakai eladó, rengeteg idővel rendelkezik. Harmadrészt pedig a könyvek sem igazán olvashatóak, mindegyik kódolva van, ahogy a fiú, bár ezt a szabályzat kifejezetten tiltja, beléjük kukkantva megállapítja. Ugyanez a szabályzat azt is előírja, hogy az eladónak a könyvesbolt kevés és különös ügyfelét minden betérése alkalmával apróra le kell írnia, külsejét és lelkiállapotát egyaránt.

A mindössze háromszáz oldalas könyvben gyorsan követik egymást az események. Bár Mr. Penumbra a hagyományos eszközök híve, alkalmazottja, Clay nem megy a szomszédba a fejlett szoftverekért, és egy kis 3d-s programozással egy nap alatt összerakja, hogy a könyvesbolt kliensei különös mintázat szerint viszik el a kódolt könyveket a boltból. Ha az egyes könyvek boltbeli helyét összekötjük, egy arc rajzolódik ki. Az arc a régi nyomdász és betűkészlet alkotó, Aldus Manutius arca, aki egy titkos new yorki társaság alapítója. A társaságnak az válhat tagjává, aki Mr. Penumbra boltjában vagy egy hasonló típusú másik boltban az egyes kódolt könyveket megfejtve túljut az arc-összerakós rejtvényen. A felvett tagok azonban már egy jelentősen fontosabb rejtély megfejtésén ügyködnek: a 16. századi alapító, Manutius kódkönyvét, az úgynevezett Codex vitae-t kívánják megfejteni abban a hitben, hogy valamiféle felsőbb bölcsességhez jutnak általa. Azonban a könyv ötszáz éve makacsul ellenáll mindenféle kódfejtésnek. Clay barátnője a Google lelkes alkalmazottja, aki egy rövid időre a nagy cég minden erőforrását a könyv megfejtésére fordítja. Amikor ez a próbálkozás sem vezet sikerre, a kudarc egyúttal Clay és a lány kapcsolatának végét is jelenti.

Nem ez az egyetlen konfliktusforrás a regényben. Komoly ellentét bontakozik ki a társaság elnöke, valamint Clay, és az őt védelmező Penumbra közt is. Az ellentét forrása pedig az, hogy vajon a Codex vitae megfejtéséhez szabad-e számítógépes segítséget igénybe venni, és ha igen, milyen mértékig. Maga a Codex persze nem hozzáférhető, kizárólag a társaság pincehelyiségében van belőle példány, de Clay, aki, mint tudjuk, a legújabb technológiák híve, egy szemfüles szkenner segítségével éjszaka másolatot készít a könyvről. 

Talán egyetlen regényolvasót sem lepi meg, hogy a megfejtés végül Claynek köszönhető, aki egyaránt alkalmazza a legújabb és a legrégibb kódfejtő technikákat. Egyik nap egy nevadai múzeumi lerakatban keresgél ötszáz éves, ólomba öntött betűkészleteket, másik nap valamelyik szilikonvölgyből szalasztott barátjának programját próbálja ki (például azét, aki feltalálta, hogyan lehet a mozgásban lévő nők mellmozgását térben modellezni, és ebből a találmányából alaposan meg is gazdagodott).

A Mr. Penumbra könyvesboltja hamar bestseller lett Amerikában. Egyaránt szól azoknak, akik a hagyományos könyveket szeretik, akik kódokat fejtenek, és akiket a számítógépes szoftverek izgatnak. Teli van szellemes ötletekkel, vicces társalgásokkal, némi túlzott lelkesedéssel a Google iránt (igaz, némi iróniával is ezen a téren). Alapvetően kellemes hangulatú könyv, könnyű a nyelvezete, mindenkinek ajánlom, aki szeret angolul olvasni, vagy aki megvárja a magyar kiadást.

A bejegyzés trackback címe:

http://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr46548581

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.