Haller Gábor (1614–1663) korának egyik legfontosabb szereplője volt Erdélyben. Gyorsan emelkedett a ranglétrán, tizenévesen még csak Brandenburgi Katalin fejedelemasszony majd I. Rákóczi György inasa volt, azután utazott, külföldön tanult, Leidenben hadigépészeti és matematikai tanulmányokat folytatott, hazatérése után pedig több - egymást igencsak gyorsan váltó - erdélyi fejedelem is szolgálatába fogadta: Barcsay Ákos, Kemény János majd Apafi Mihály. Végül Apafi követeként ment Temesvárra a törökhöz, ahol fogságba vetették, és az erdélyi politika legújabb fordulata következtében kivégezték. Személyes iratai ekkor elvesztek, de a korábban betelt és ezért otthon hagyott saját kezével írott naplója - ekkor még - fennmaradt. 

E napló, amelyet Haller 1630 és 1644 közt írt, igencsak különös magántitkokat rejt. Számos, összesen mintegy huszonkét rövidebb részt titkosított. Iszákosságának, házassági terveinek, sőt egyes éjszakai vágyainak részleteit két titkosítási módszerrel is kódolta. Az egyik egy szabadkőműves rejtjelre emlékeztető, úgynevezett pigpen rejtjel, egy négyzetekből és pontokból álló módszer. A másik pedig betűkeverésen alapszik, tulajdonképpen anagramma. A kötet végén Haller a biztonság kedvéért megadta a rejtjel kulcsát, és elmagyarázta a betűkeverés módszerét, pedig mindkét módszerre igaz, hogy abban az esetben is könnyen dekódolható, ha az olvasó nem rendelkezik a kulccsal.

Meglepő, hogy Haller, aki nyugaton matematikát tanult, és a hozzáférése lehetett (volna) a kora legjobb rejtjelrendszereihez, az erdélyi politikában pedig nagyban játszott, négy fejedelem között lavírozott nem kis veszélyt vállalva, mégis ilyen gyermeteg titkosírásokat használt. Amennyiben persze Hallernek nem volt más komoly forrása, mint korának és országának diplomáciája, úgy módszereinek kezdetlegessége nem tekinthető meglepőnek, hiszen ura, I. Rákóczi György sem használt jobbat követeivel.

A könnyen dekódolható szövegrészek azonban a szerző szándékaiba is betekintést nyújtanak: Haller számára a rejtjelezés részben csak játék, a naplót nem kívánja teljesen elrejteni, olykor az olvasóra kikacsintva ír, láthatóan azt sem bánja, ha ez az olvasó egy kis erőfeszítéssel a látszólag elrejtett részekhez is hozzáfér, ezért is adja meg a rejtjelkulcsot. Akárhogyan is, a titkosított mondatok jelentős része (tizenkilenc a huszonkettőből) a napló első részében található, az 1637. év előtti időkből, amikor Haller még nem volt fontos politikai szereplő. Könnyen elképzelhető, hogy az igazán jelentős politikai titkait egyszerűen nem írta le.

De mi az, amit mégis leírt és titkosított? Kisebb részben természetesen politikai természetű titkokat, és különféle diplomáciai tárgyalásokkal kapcsolatos részleteket. Gyakrabban azonban családi témákat (a fejedelem tervét arról, kivel kellene házasodnia), a lelkivilágára vonatkozó megjegyzéseket, valamint - viszonylag gyakran - az alkohollal kapcsolatos problémáit:

Voltam ittas, és rosszabbul viseltem magamat, hogysem kellett volna.

Időnként elhatározást tesz:

Fogadtam, hogy bort nem iszom egy hónapig.

Azonban két nappal később:

Eddig állottam meg bor nem ivást.

Legközelebb ezt jegyzi fel rejtjelezve:

Ittas, rosszul.

Ez elég súlyos lehetett, mert a bejegyzés egy két napos időszakhoz tartozik. Azt is gondosan lekódolja, amikor a fejedelem egy nyilvános eseményen pikírten arra céloz, a bort hamarabb megtalálná, mint egy könyvet.

Egyszer egy olyan álmát rejti titkosírás mögé, amely szexuális vágyaiért fenyegeti büntetéssel:

Álmomban Mózes az égből leindulván és üstökön akarván ragadni, bűneimért fenyegetett, melyre megijedvén imádkoztam Istennek álmomban, és menten az felgerjedt bujaságtól megszűntem.

Valószínűleg más alkalommal is titkosíthatott szexuális tartalmú bejegyzéseket, a szemérmes szövegkiadó ugyanis – filológushoz méltatlan módon – kétszer is eltekint sifrírozott a részek közlésétől. Ehelyett ilyeneket ír a lábjegyzetben (mármint a szövegkiadó):

Négy szó titkos jegyekkel írva, a naplóíró magántitka, melyet az utókorral közleni maga sem akart.

Ez a szemérmes eljárás különösen fájdalmas, mert a napló kézirata, mely Haller kegyvesztettségét és kivégzését túlélte, az elmúlt másfél évszázad folyamán sajnos elveszett. Nincs kizárva, hogy egyszer előkerül, de garancia sincsen rá, és nagyon is könnyen lehet, hogy sosem tudjuk meg, mit álmodott az alkoholista politikus.

A bejegyzés trackback címe:

http://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr325814305

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.