Rákóczi Ferenc hosszúra nyúlt levelében így szabadkozik a francia követnek, Bonnac márkinak 1708 tavaszán:

Rövidebbre fogom levelemet, hogy ne olvassa ugyanolyan unalommal, mint amilyennel titkára megfejti a clavist, tekintve, hogy látszólag apróságokról van szó.

A megjegyzésből két dologra következtethetünk a rejtjelhasználattal kapcsolatban. Az egyik, hogy a sifrírozott szövegek feloldása – még a clavis birtokában is – fáradságos, hosszú ideig tartó, unalmas tevékenység volt. A másik pedig, hogy rendszerint arra szakosodott titkárok végezték. Vajon mennyiben fedi a valóságot ez a két állítás?

T.Rad.06.JPG

 

A rejtjelezett leveleket küldő és fogadó levelezőpartnerek gyakran panaszkodnak, hogy a kódolás és a dekódolás folyamata időigényes és fáradságos tevékenység. Hogy mennyire igazuk van, arról könnyen megbizonyosodhatunk, amennyiben fogunk egy átlagos, mondjuk három-négyszáz tételes titkosírástáblát, és segítségével egy négy-öt bekezdésből álló átlagos hosszúságú levelet betűről betűre átírunk számokra. Viszonylag rövid levél esetén is igencsak elhúzódhat ez a mechanikus munka. A dekódolás pedig még több időt emészt fel, nem utolsó sorban azért, mert a titkosíráskulcsok gyakrabban sorolják a kódoló logikája szerint (a sifrírozandó szöveg elemeinek betűrendjében) az elemeket, mint a dekódolóéban (a rejtjelszámok sorrendjében). Ez az időigényesség és az ebből fakadó unalom az oka annak, hogy takarékosabb levélírók csak egyes szavakat, mondatrészeket sifríroztak. Igaz persze, hogy ebben az esetben pedig annak okos meghatározása volt rendkívül időigényes, hogy a levél mely részeit lehet az üzenet napvilágra kerülésének kockázata nélkül nyílt szövegnek hagyni.

Teleki Mihály 1678-ban írja:

Urunk ő nagysága levelei clavissal lévén írva s estve érkezvén hozzám s jó hajnalban kelletvén megindulnom, időm nem volt az megfordításra.

Rákóczi Ferenc 1710 nyarán Munkácsról Bercsényinek:

Alig tudék az sok clavisbúl kigázolni.

Szintén Rákóczi pár hónappal korábban Károlyi Sándornak:

...röviden kívánok választ adni, hogy a sok czifrázást elkerüljem.

Még mindig a fejedelemtől, ezúttal Bercsényinek:

Csak elhitettem magammal, hogy unalmas vólt deczifrálni Kegyelmednek az clavisos dialógusokat, az mellyeknek még extractusa is elég unalmas és bosszúságra indító materia vala előttem.

Kemény Simon 1662-ben Aranyos-Medgyesen így kéri Teleki Mihályt:

Adjon Isten minden jókat Kegyelmednek. Háromrendbeli leveleit is vettem Kegyelmednek. Az Istenért kérem Kegyelmedet, az dolgot, az mi oly szükséges, írja meg breviter, ne írjon ilyen rettenetes nagy pandechtákat, még penig czifrával s igen hibásan, mert az követ úr itt lévén, annyi az dolog, hogy étszakánk sincsen.

Udvarhelyi György 1664 kora őszén Teleki számára más, sifrírozott levelek tartalmát foglalja össze. E levél végén írja:

...az éjszaka az clavissin munkálódtam.

Thököly Imre így ír naplójában 1693 márciusában:

Az éczakának is nagy ríszit az levelek olvasásában töltöttem, megfordítván az clávisos írásokat is az éjjel, és az levelek revideálásában is végetérvén, hivattam az franczia urat.

A desifírozás tehát nem ritkán követelt éjszakázást. A magyar történelem szereplői egybehangzóan hosszadalmas és unalmas voltáról panaszkodnak. Ennek ellenére számos levélrészlet arra utal, hogy ezt az agyzsibbasztó tevékenységet csak időnként tudták kiadni titkáraiknak, Rákóczi, Thököly és más vezető politikusok, beleértve egy pár hivatalban lévő erdélyi fejedelmet is, többnyire bizony saját kezükkel kódoltak és dekódoltak. Ha szeretnénk átélni, hogy milyen érzés lehetett a szabadságharcot vezető hercegnek vagy az országot irányító fejedelemnek éjszakánként "clavisálnia", tényleg fogadjuk meg a fenti tanácsot, vegyünk elő egy rövidebb levelet, és írjuk át számokra a mellékelt rejtjelkulccsal!

A rejtjelező mindennapjairól ebben a cikkben találhatóak további érdekes részéletek.

Kövess a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

https://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr486617511

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása