Minden olyan technológia alkalmazásába gyakran csúszik hiba, amelyet sokan sokféle célra használnak, ráadásul olykor nehéz körülmények közt: a harcmezőn a sátorban, vagy az ellenség udvarában, titokban. Nincs ez másként a rejtjelezéssel sem, a történelmi szereplők sokszor szembesültek nehézségekkel, olykor egészen mulatságos körülmények közt.

A 17. századi rejtjelezők leggyakoribb és legprózaibb problémája a használt rejtjelnek megfelelő kulcs (clavis) hiánya volt. Bethlen Miklós Teleki Mihály kérésére, hogy Harsányi Jakabnak válaszoljék, szabadkozik, hogy annak levelét nem tudja elolvasni:

„Úgy látom, Harsányi az maga nevét is clavissal írta, annak az mása kinél lehet?”

Szepesi Pál pedig Teleki levelének kulcsát keresi:

„Kegyelmed clavissal írt levelei jöttek, Uram, kezemhez, de boldogúl elő nem mehettem bennek, mivel az mely clavissal Kegyelmed írt, se Keczer, se Vér Mihály uramék sem adák sem küldék meg és így ma is vak vagyok sok terminusokban.”

Levele végén még egyszer emlékezteti Telekit:

„Az Kegyelmed csinálta clavist, kérem, küldje meg.”

Maga Teleki pár évvel később Thököly Imrén egyszerre két levél clavisát is keresi:

„Udvarhelyi, (…) amit nekem írt volt, azt nem tudtam elolvasni, azért izentem Forval uramtúl a clavisnak ideküldése felől. A másik clavis micsoda clavis, örömest érteném.”

Néhány évvel később Bethlen Gergely Teleki levelét nem érti:

„Kegyelmed levelét is én bontottam fel, de semmi hasznát nem vehettem, mert clavissát nem tudom.”

Rájárt a rúd a clavisokra ezekben a napokban, Thököly Imre két nappal később írja Telekinek:

„Ubrisi uram clavissát elvesztvén, látja Isten, mit tegyen 88, nem tudhatom.”

A probléma – ti. a clavis hiánya – meglehetősen tartósnak bizonyult Teleki 1666. július 6-i, Széchy Máriának írott levelének esetében. A számokkal teli levélre Széchy három héten belül válaszolja saját levele végén, külön papíron:

„Édes Teleki Uram, az Kegyelmed kis levelére választ nem adhattam, az clavisát nem küldte meg, hanem kérem szeretettel, küldje meg.”

A clavis azóta sincs meg, ez Teleki azon levelei közé tartozik, melyeket még nem tudunk dekódolni.

Más nőknek is meggyűlt a bajuk Teleki clavisaival. Húga, Bornemissza Kata, kérdezi őt:

„Édes Öcsém uram, az mely levelet Kegyelmed most az postátúl küldött, én nem tudtam mind el olvasni, mivel nincsen nálam leírva abban az írásban, az kit Kegyelmed itt hagyott. Ezek azok az kiket nem tudtam: 020, 550207, 4y04, 9100, ezek nincsenek nálam.”

Bethlen Miklós 1667. április 7-i levelét érdemes hosszabban idézni. A kiindulási helyzet a szokásos, beszámol egy levélről, amely clavisának nincs birtokában. Azonban a levél nem számokkal van sifrírozva, hanem – a magyar történelem más szakaszaiból is ismert módon – a kulcsfontosságú szavak helyett állnak más jelentésű szavak. Így a végeredmény értelmesnek, de érdektelennek tűnő magyar szöveg, de a kulcs birtokában, azonosítva mely politikai és földrajzi nevek vannak kicserélve, bárki könnyen felfejtheti igazi jelentését. Bethlen mindenesetre hosszan idézi a levelet, majd maga próbál értelmet adni neki:

3625.jpg„Bory levelét én alig értem. Írja: Palatinus életéhez már semmi reménség nem volt, s ha meghal, elég nagy változás ugyan, de ezzel nem csorbul meg Istennek ő szent felségének nagy ereje. Az Moldovából és Havasalföldéből való kereskedés hogy megindulhasson, nem itélem hasznosnak s úgy is reménlem, nem leszen annak futamottja. Azonban csak lássuk már, mire fordul az szegény úr dolga. Ha soha onnét csak egy lovász alá való paripát nem hoznak is, nem hinné Kegyelmed, itt is az jó gazda emberek minemű szép méneseket nevelnek. Más az, nem tudom, értette-e Kegyelmed, Bécsből is már megindult a kereskedés egész Konstantinápolyig, az kinek kedve s pénze leszen, ezen commoditassal mind lovat, mindent kihozhatni. — Ezek az Bory szavai, melyeket én nem értek, mert olyan clavisom vele nincsen. Az moldovai s havasalföldi kereskedésen, úgy hiszem, érti az török segítségét, mely neki nem tetszik s bizony nekem sem tetszett soha s nem is tetszik; az míg én oda ki voltam, akkor úgy nem gondolkoztak volt. Bécsi kereskedésen érti, gondolom, az Franczuz állapotját, talám annyira, hogy ha mü emberek nem lennénk neki, az Franczuz által is traktálhatnának. De ez csak vélekedés s bizonyosan mit értsen rajta, nem tudhatom. De az akarmint legyen, az clavissal írt resolutiojok szerént Baló után írunk ezen mai nap.”

Más esetekben nem az okozza a problémát, hogy a címzettnek nincsen clavisa, hanem az, hogy vagy a levélíró nem tudja, melyiket használhatja a kódoláshoz, vagy pedig a címzett nem tudja, melyiket kéne használnia a dekódoláshoz. Thököly Imre 1679. október 29-i leveléből szépen kirajzolódik, a bujdosó fejedelem mennyire tisztában volt a titkosírások biztonságos kezelésének részleteivel:

„Az clavis dolgában nem tudok Uram eligazodni, mert én két rendbéli clavissal is írtam Kegyelmednek s nem tudom, melyiket érti. Az mely clavisom azért Kegyelmeddel volt, azt egészen elhagyom s elszaggatom; ezen levelemet pedig Faigel uram clavissával írtam. Nem is lesz vala bátorságos az clavisos levelet clavissal együtt elküldeni; Kegyelmed csináltasson újjobbat, éljünk azután avval.”

Bethlen Miklós 1667. augusztus 23-án írja, hogy több próbálkozással sem tudta a megfelelő clavist azonosítani:

„Bocskai uram ez inclusát küldte ide. Próbálván nyolcz vagy kilencz clavissal, el nem tudám olvasni. Küldje vissza Kegyelmed Gyulafi uramtól, maga talám meg tudja fejtetni; vagy talám amaz nagy régi clavissal van irva, melynek párja én nállam nincsen.”

Pápai Gáspár 1706-os, Rákóczinak küldött levelében egészen nehéz követni az egyes clavisok útját:

„Vajnovics uramnak Nagyságod méltóságos levelét megadtam, de az includált czifrák nem consonalvan, semmit az Nagyságod levelében el olvasni nem tudott és még mióta Nagyságodtul el jött, vette ugyan két rendbéli leveleit Nagyságodnak, de egyikének sem tudhatta magyarázattyát s értelmét, kihez képest mind az oda küldött czifrát s mind az Nagyságod levelét vissza küldötte, meg hagyván magánál az czifrának párját, hogy ezután azon czifrákkal írasson Nagyságod és el ne változtassák, mint most esett feledékenységből, az maga levelét penig most Nagyságodhoz az én czifrámmal írta.”

Hasonlóan bizonytalanodik el a fejedelem, amikor nem találja a megfelelő kulcsot. Maga Rákóczi írja Ráday Pálnak 1709. december 5-én, Munkácsról:

„Az Kegyelmednek elmenetelétűl fogvást Moldvábúl többet egy levelénél nem vettük, melyben ámbár kevés legyen is, annak megfordítását véghez nem vihettük, ámbár azon clavissal is próbáltuk, a mellyet Landor-Fejérvárra menetelekor Pápainak adtunk vala. Melyre nézve kíntelenítettük az Károlyi úr clavisával élni, az mellyet Kegyelmed memoriter is tudhat, s egyszer már Eszterház Dánielnek is hasonlót adtunk vala.”

Tíz nappal később Rákóczi visszatér az esetre, ezúttal már a megoldás birtokában:

„Noha a minap, Munkácson létünkben, vévén az Kegyelmed 3-9-bris datált levelét, sokféle clavisokkal próbálgatván, meg nem fordíthattuk vala, és ugyanazért kíntelenítettük Károlyi úr clavissával élni, vévén mindazonáltal tegnapelőtt 21. írott levelét is: annak megfordításában nagy-nehezen reáakadtunk a clavisra, a mint is ezen levelünket avval írjuk, és azután is bízvást élhet Kegyelmed véle.”

Szélsőséges esetre tűnik utalni az a megjegyzés, amely szerint Rákóczi egyszer azt sem tudta eldönteni, néhány

"suspectus levél „clavisos-é vagy csak lengyel?”

Hasonló vicces félreértésekről, és általában a kora újkori hazai kódhasználatról ebben a magyar nyelvű cikkben lehet többet olvasni.

Kövess itt a blogon vagy a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

http://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr955852756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

snug 2014.12.01. 19:56:15

Megkaphatnánk esetleg a Mikulástól az 1666. július 6-i Teleki-levél átírását? Szerintem vagyunk néhányan, akik szívesen elbíbelődnénk vele egy kicsit.

Benedek Lang 2014.12.01. 20:56:28

@snug: Nagyon szívesen! Ha sikerül megfejteni, vagy akár csak részben felderíteni, hogy milyen titkosítás, az nagyon izgalmas volna!
"Kegyelmes Asszonyom.
Kötelességem szerint akarám Nagyságodat alázatosan tudósítanom. Én, kegyelmes Asszonyom, Nagyságod kegyelmes izenetit az én kegyelmes asszonyomnak megmondottam, ki az Nagyságod atyafiságos szeretetiben egészen megnyugodva.
El is higyje Nagyságod, 100. 90 91 92. 29 47 41 29 42 47 41 44 35, 80 81 82 83. 37, 29 36 35 29 42 47 29 37, 42 29 36 33 25 34 25 28 46 25 35 46 42 29 36 44 25 35 58 47 25 47. 34 33 44 33 44 29 37 25 47 43 32 25 25 47 82 83 43 38 41 38 34 (70 60 62 34 33 43 37 29 36 41 29 36 29 37 15 44 37 34.) 10 14 16, 29 34 29 37 43. 43 25 41 43 25 37 25 26 29 37 30 35 41 25 43 42 25 31 44 37 34 25 43, 44 29 41 44 37 34 29 43 37 29 36 42 47 25 37 46 44 34. 29 47 29 34 29 34 29 33. 33 38 35 29 35 29 34 29 35 33 41 38 36; Nagyságodat alázatoson kérem, kegyelmes igéreti szerint engemet
bevett kegyes gratiájában tartson meg. Isten Nagyságodat sok esztendeig éltesse.
6. Julii 1666.
Nagyságod alázatos szolgája
97 98 93 75. 33 31 29 37 33 38 35. 29 42 37 29 34 32 25 26 25 37 98 44 41 25 36 25 47 36 33 44 41 44 37 34 37 25 34 33 41 37 25 11 17 22. 28.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu