A világ egyik legrejtélyesebb könyveként számon tartott Rohonci kódexet már számos alkalommal megfejtették. Általában megmosolyogtató eredménnyel. A 450 oldalas, elejétől végéig ismeretlen karakterekkel írott, és nyilvánvalóan bibliai tárgyú képeket tartalmazó könyvet az elmúlt évtizedekben ősmagyar, ősromán, sőt szanszkrit nyelven is kiolvasták. A végső megfejtés azonban egyik nyelvet sem igazolta, sőt, az derült ki, hogy a kódex szövegének van jelentése, de egyáltalán semmilyen nyelven nem írták. De haladjunk sorrendben.

codex-rohonci-copy.jpg

1. Az ősmagyar elmélet Nyíri Attila okleveles villamosmérnöktől származik, aki természetes nyelven írott imaszövegnek olvasta a kódex jelsorozatait. Mint idővel maga is rájött, a szöveget véletlenül fejjel lefelé olvasta, mégsem ez bizonyítja próbálkozásának reménytelenségét. Inkább az, hogy a megfejtés során Nyíri nem csak azt engedte meg, hogy egy betűnek (hangnak) több jel feleljen meg (ami tökéletesen bevett módszer a titkosírásokban, bár a természetes nyelvekben jóval ritkább), hanem azt is, hogy egy írásjelet több betűnek lehessen kiolvasni, sőt, hogy a szöveg szerinte néha még a betűk rendjét is felcseréli. Ez a dekódolási módszer azonban az önkényességnek azt a szintjét hozza, amelyen minden megfejtési kísérlet szükségképpen önbeteljesítő, így bármilyen szöveget bármilyen jelentéssel meg lehet fejteni.

Nézzünk egy pár sort a Rohonci kódexből Nyíri Attila okleveles villamos mérnök megfejtésében „régi magyar nyelven”:

Eljött az Istened. Száll az Úr, Ó. Vannak a szent angyalok. / Azok Ó. Ékes szókkal zengett, küld a dalt, zúdítsd. / Az Úr jővel el áradok mindenütt. Ó. Ékes az Úr./ Száll messze az Úr nyugodalma. Azok a szent igék…

5_11.png

3_1.png2. Az ősromán elmélet Viorica Enăchiuc román régésznőnek köszönhető, aki nyolcszáz oldalas könyvben foglalta össze a kódex-szel kapcsolatos húsz éves kutatásait. A vaskos könyvbe sok minden belefért (a kódex átirata, francia fordítása, stb), egyetlen dolog nem fért bele, ez pedig az a minden megfejtés alapját képező – feltehetően egy-két oldalt nem meghaladó – korrespondencia táblázat, amelyből kiderülne, mely jelek mely betűknek felelnek meg a régésznő szerint. Ha pedig az olvasó maga próbálja meg elkészíteni a megfeleltetési táblázatot, azt fogja találni, hogy a különféle jelek minden alkalommal más betűnek felelnek meg, attól függően, hogy a vulgáris latin szöveg hogyan adja ki azt az értelmet, amit Enăchiuc neki tulajdonít.

Különös, hogy a régésznő, bár húsz évet áldozott a kódex megfejtésére, a szöveget mindvégig rossz irányban olvasta, nem ismerte fel, hogy egyes jelcsoportok mindig együtt járnak, de még különösebb, hogy a régésznő a dák-román állam fejét, Vlad fejedelmet, alattvalóit és a románokhoz érkező bizánci küldöttséget azonosítja azokon a képeken, amelyeken minden más kutató jellegzetes bibliai eseményeket lát. Az a kép például, amely Krisztust ábrázolja, amint szamárháton bevonul Jeruzsálembe, alá ruhákat terítenek az emberek, mellette pálmafa, amelyről ágakat szakítottak, a templomban pedig a kufárok kiűzését látjuk, Enăchiucnál ezt a képaláírást kapja: „Vlad felkészül a bizánciakkal kötendő szövetségre az úzok 1064-65-ös hódítása ellen; a templomban a blakok metropolitája, Sova Trasiu megáldja a harcosokat hadi jelekkel.” Az angyali üdvözlet, amely Máriát, a szárnyas angyalt, valamint Józsefet ábrázolja, Enăchiucnál ezt a feliratot kapja: „Sova Trasiu metropolita egy harangtornyos fatemplomban könyvet küld első Jaroszláv kijevi nagyhercegnek, hogy egyesüljenek a blakokkal az úzok elleni háborúban.” A kép jobb oldalán (itt található József az angyallal): „a kijevi nagyherceg, a híreket megkapván, elfogadja a felkínált szövetséget.” A keleti királyok hódolata a megszületett Jézus előtt, amely kép a félreértések elkerülése végett a betlehemi csillagot is ábrázolja, így néz ki a régésznőnél: „Vlad, a blakok vezére Sova Trasiu metropolitával és egy hadvezérével együtt fogadja Konstantin bizánci császár küldöttét a kárpátaljai térség egy katonai bázisán.”

Enăchiuc motivációit persze könnyebb megérteni, ha belenézünk az általa rekonstruált szövegbe. A Rohonci kódex az ő fordításában ugyanis a 11-12. században fénykorát élő központosított blak államról szól, amely a Tiszától a Nyeszterig húzódott, és amelyet a korban Vlad fejedelem vezetett. Íme néhány részlet: 

Nagy számban a heves csatában, félelem nélkül menj, menj hősiességgel! / Zajosan törj előre, hogy a magyart elsöpörve legyőzd! (...) Védelmünkért, a Strei védelméért! Menj Inauhoz és esküdj! / Védelmezd dicsőséggel és az egyesült Ineu-t védelmezd / folyamatossággal, teljesen! / Menj összegyűlve, én előrenyomultam. Verd vissza együtt / a magyart; bátorítalak, hogy győzd le a magyart, a Tiszához ragaszkodva / a te Ineudnál; nyomulj előre, hogy ragyogjatok, hősiességeddel / állítsd meg a magyarok okozta kegyetlen szerencsétlenséget! / Hogy minket erősen megvédsz, esküdj, hogy megsebzed a magyart! / Határozd el uram, hogy sólyomkiáltással nyomulsz előre Ineunál / megint védelemmel, előtte határozd el Strei védelmét! / Menj, és még erősebben fogsz odacsapni, így, hogy egyesülve mentek.

A szöveg az én fordításomban áll itt, de a nyelvi esetlenségért nem engem terhel a felelősség, kérem a blogolvasót, higgye el, az eredeti sem sokkal jobb. A megfejtés legfőbb szépséghibája, hogy Enăchiuc mindvégig rossz irányban olvassa a kódexet, azonos jelsorozatokat különféle mondatokkal dekódol és egy olyan, nem-létező nyelvet talál ki, amelynek másutt nincsenek forrásai.

1_1.png3. A szanszkrit elmélet Dr. Mahesh Kumar Singh, indiai (és ugyanakkor hun királyi családból származó) tudományos kutató nevéhez fűződik. A hun hercegi sarj szerint a szöveg ősi brahmi írással szanszkrit nyelven készült keresztény szöveg, amelyet balról jobbra kell olvasni. Íme egy pár sor óind írással, szanszkrit nyelven: 

Óh Uram, itt a nép nagyon szegény, beteg, éhes, / adj ezért nekik sok képességet és erőt, hogy a szükségleteiket kielégíthessék / gondviselő ne keményítsed meg a szívedet / ne vond meg kezedet ettől a nélkülöző néptől / hogy a szükségleteiket amiket önmaguknak vágynak / őértük teljesítsed a vágyaikat / bármikor nyújtasz nekik segítséget ezeknek az embereknek / hogy ők ezt a segítséget tökéletesnek tartják.

A megoldás a Turán című folyóiratban jelent meg, és a szerkesztők dicséretére legyen mondva, már a következő számban olvasói levélben megjelent egy részletes cáfolat, amely megint csak arra hivatkozott – mint Nyíri és Enăchiuc esetében saját kritikánk – hogy a „megfejtő” különböző helyeken ugyanazokat a jelsorokat másként dekódolja: az egyik kettősjelet pl. tizenegy különböző módon, egy hosszabb jelcsoportot pedig négy helyen négyféleképpen.

5_8.png

4. A Rohonci kódex megfejtéstörténete szerencsére a szakszerű megközelítéseket sem nélkülözi teljesen, ezek a '70-es években Gyürk Ottó, a '90-esekben pedig Locsmándi Miklós nevéhez fűződnek (az én későbbi próbálkozásaimról most nem beszélve). Itt most azonban fontosabb Király Levente Zoltán és Tokai Gábor megfejtésére kitérni, ez vezetett ugyanis végül sikerre.

Előző posztunk vége felé arra jutottunk, hogy a kódex jelrendszerének megfejtéséhez nem annyira úgy kell hozzáállnunk, mintha egy titkosírás volna, amelyben a nyílt szöveg betűi vannak lekódolva függetlenül a szavak jelentésétől, és amelyben a kódszavak, csak kisebb arányban fordulnak elő, hanem inkább úgy, mintha egy kódnyelv volna, amelyben a teljes szavak és mondatok viselkednek egységként, és a betűnként titkosított elemek vannak kisebbségben. A kódfejtésre pedig különösen alkalmasnak mutatkoztak azok a képek előtt és mögött álló – szövegkezdő és szövegvégző – karaktersorozatok, amelyek nagyon sok esetben ismétlődnek a szövegben kisebb-nagyobb eltérésekkel.

Ezek vizsgálata vezetett végül oda, hogy Tokai Gábor és Király Levente Zoltán, előbb külön-külön, később együttműködve, betörési pontot talált a kódex nyelvébe, és megkezdte a kódszótár összeállítását. Megállapították a nyelv számrendszerét (Gyürk Ottó korábbi eredményeit is felhasználva), azonosították a szövegben gyakran idézett evangelisták neveit, és rekonstruálták a kiesett és megkeveredett lapok sorrendjét. A kódfejtés egy köztes eredménye az a hatalmas táblázat, amelyben oszlopokba rendezve szerepel az a rendkívül gyakran ismétlődő, de kicsit mindig változó szöveg, amely a képek 52%-a után, azaz 44 esetben feltűnik.

A kódex leggyakoribb ismétlődéseinek összehasonlítása (Király Levente Zoltán vizsgálata):

10_1tom.jpg

Ez a táblázat szembetűnő mintázatokat mutat, számos következtetés levonását teszi lehetővé. Többek közt vizuálisan is kiemelkedik belőle az a négy jelcsoport, amely közül mindig egy tűnik fel az ismétlődésekben ugyanazon a helyen. Miután a mellette álló jelek számnak tűnnek, a négy jelcsoport jól azonosítható a négy evangelista nevével, a számok pedig a Biblia adott szöveghelyére utaló referenciának tűnnek. És valóban! Ha megnézzük a jelsorozatok mellett álló képeket, azok az esetek nagy részében (bár sajnos nem mindig) arra a bibliai történetre utalnak, amelyre az adott jelsorozatok vonatkoznak.

5_13_1.png

Ahhoz, hogy megállapítsuk, Tokai és Király megfejtése a kódex jelrendszerének valódi feltörése-e, mindenekelőtt meg kell tanulnunk – legalábbis részben – a kódfejtők által kínált szótárat (ez éppen publikálás alatt áll, így egy kicsit még várnunk kell). Azután el kell fogadnunk azokat a különös nyelvi jellegzetességeket, amelyeket a kódfejtők a Rohonci kódex nyelvezetének tulajdonítanak. Mindez idő és energiaigényes feladat, egy-két óra nem elegendő hozzá. Egy idő után azonban – hasonlóképpen, mint ahogy a kódfejtőkkel történt – jelentkeznek a konfirmáció jelei. A megtanult szótár és az elfogadott különös nyelvtan alapján a kódex új és új részei válnak olvashatóvá, egy adott ponton egyértelműen feltűnik a Miatyánk szövege, és más bibliai szövegrészek körvonalazódnak. Ugyanakkor, és ezt a két kódfejtő nem rejti véka alá, bizonyos problémák továbbra is nyitva maradnak, bizonyos grammatikai furcsaságok jelentkeznek a nyelv leírásában, és a karakterrendszer mögött álló természetes nyelvet minden biztató kezdeményezés dacára továbbra sem sikerült megfejteni. Azaz, tudjuk, melyik karaktercsoport jelenti azt, hogy „asztal”, de nem tudjuk, a kódex szerzője milyen nyelven mondta, hogy asztal.

Ez a vizsgálat véget vet a százhetven éves rejtélynek. Látványosan bizonyítja, hogy a kódex szövege erős struktúrákat követ, és hogy nyilvánvalóan nem egy őrült véletlenszerű ábráiról van szó, hanem egy adott – de egyelőre általunk csak részleteiben ismert – tartalmat követő, rendezett és tudatos szövegről. Minden jel arra utal, hogy a Rohonci kódex kódnyelvet tartalmaz, azaz tényleg teljes szavakat, vagy legalábbis szórészleteket kell keresnünk benne, és nem hangokat. Arra is minden okunk megvan, hogy vallásos szöveget, bibliai szövegek parafrázisát és imákat keressünk benne.

Aki többet szeretne olvasni a Rohonci kódex rejtélyéről és a titok leleplezéséről, december 12-e, péntek 0.00 órától december 14-e, vasárnap 24.00-ig féláron rendelheti meg a Rohonci kód című könyvet a kiadó oldalán, feltéve, hogy a rendelés során a Megjegyzés rovatba feltünteti a TITOK szót.

Kövess itt a blogon vagy a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

http://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr756957141

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.