Rejtjelek a híres festményen

2015.03.07. 15:31

Hans Holbein képe, a Követek, a világ egyik leghíresebb festménye, nem véletlen, hogy a londoni National Gallery az egyik kitüntetettebb pontján állítja ki.

kovetek.jpg

Átlagember leginkább a különös optikai trükkről ismeri: a festmény előterében egy eltorzított koponya található, amely, ha a festménytől jobbra állva, egy jól meghatározott szögből nézzük, "kisimul”, felveszi természetes alakját. 

images.jpg

oroszistvan-kovetek.jpg

John North tudománytörténész azonban egy híres könyvében azt állítja, a kép sokkal több titkot tartalmaz, mint amit hagyományosan tulajdonítanak neki: a rajta szereplő geometriai alakzatok (titkos egyenes, hatszög, csillag és a festményt majdnem egészében lefedő horoszkópnégyzet) titkos üzenetet rejt.

Minden okunk megvan rá, hogy távolságtartó kétkedéssel közelítsünk könyvéhez. A szerző személye és háttere azonban rést üthet óvatos tartózkodásunk falán. John North ugyanis nem illeszkedik azon írók sorába, akik egyik könyvükben a fáraók titkáról, a másikban pedig Leonardóról vagy az ufókról rántják le a leplet. A középkori és kora újkori tudomány történetének legfelkészültebb és igen termékeny kutatója. Megbízhatóságához nem fér kétség, még akkor sem, ha tudjuk, hogy egyik könyvét egyébként Däniken típusú szerzők tollára illő tárgyról, a Stonehenge matematikai-csillagászati jelentőségéről írta. Leghíresebb, immár klasszikus munkája a Chaucer univerzuma arról a világról szól, amelynek tudományában és kozmológiai felfogásában Chaucer is otthonosan mozgott, és amelynek ismerete nélkül, mondja North, a Canterbury mesék nem igazán érthető (az egyik első fejezet például a középkori csillagászat legfőbb eszközéről, az asztrolábiumról kapta címét).

Valami hasonlót állít Holbein festményével kapcsolatban is, de tézise ez alkalommal jóval radikálisabb, és nagy vitát váltott ki. A hagyományos értelmezés szerint A követek politikai tartalmú kép, a VIII. Henrik udvarában tartózkodó két francia követ, Jean de Dinteville és George de Selve alakja közt látható csillagászati műszerek pedig Dinteville tudományos érdeklődésére utalnak. A festmény megannyi különös részlete, kivált az elszakadt húrú lant, a VIII. Henrik uralkodása nyomán támadt diplomáciai és valláspolitikai diszharmóniát hivatott jelképezni. A kép legkülönösebb eleme, az előterében látható anamorfikus torzítású koponya pedig egyrészt Holbein furfangos aláírása volna (hohles Bein, üreges csont), másrészt a halandóságra emlékeztető „memento mori”. Komoly viták bontakoztak persze ki az egyes részletek értelmezéséről, a rosszul beállított műszerek leolvasási módjairól, North új könyvének szemszögéből azonban minden korábbi elemzés szinte egy helyben forgó, bátortalan interpretációs kísérletnek tetszik.

ambassadors.jpgSzerinte ugyanis a rendkívüli körültekintéssel felvonultatott műszerarzenál nem politikai, még kevésbé tudományos, hanem inkább vallásos üzenetet hordoz. Az egyes csillagászati eszközök egy konkrét helyet és időpontot azonosítanak: Londont 1533 nagypéntekjén – a keresztre feszítést követő 1500. nagypénteken – április 11-én délután négy óra nyolc perckor. A Nap horizont feletti magasságának megfelelően e pillanatban a nap- óra árnyékvetője 27°-os szöget zárt be a vízszintessel, de 27°-os szöget zár be a vízszintessel az eltorzított koponya tengelye is. Régóta tudjuk, hogy a festménytől jobbra állva, egy jól meghatározott szögbôl kell nézni az anamorfikus koponyát ahhoz, hogy felvegye természetes alakját. Ha pedig, folytatja a szerző, ugyanebből a pontból nemcsak lefelé, a koponya hossztengelye mentén, hanem 27°-os szögben felfelé is húzunk egy egyenest, az a kép kitüntetett pontjait köti össze: az egyes műszerek fontos részleteit – az éggömb horizontvonalának kezdőpontját, a Nap pozícióját az éggömbön, a napműszer nullapontját, a kvadráns négy óra pontját –, a kép valószínűsíthető megrendelőjének, Jean de Dinteville követnek a bal szemét s végül a kép bal felső sarkában a súlyos zöld drapéria mögül előtűnő feszületen Krisztus bal szemét. (Ha Northnak igaza van abban, hogy a múzeumlátogatók többségének figyelmét elkerülő feszület stratégiai fontosságú, akkor különösen ironikus, hogy A követek számos, például az interneten fellelhető reprodukciója mint szükségtelen részletet a kép felső részével együtt Krisztust is levágja). 

A festmény igazi tartalma tehát mind datálásával, mind rejtett geometriájával meditáció Krisztus szenvedéséről, kereszthaláláról és a megváltásról. A 27 más szempontból is kulcsszáma a képnek. A nyitott matematikai könyv adott oldalán a 27 többszöröseit látjuk (amennyiben vesszük a fáradságot, hogy egy könyvtárban a megfelelő oldalon felüssük az immár azonosított nyomtatványt, mert a festményen az írás alig kivehető), az egyes műszerek (a gnómón, a napműszer és a torquetum) megfelelő leolvasásakor is újra meg újra e mágikus számba ütközünk. A nyitott énekeskönyv borítói által bezárt szög is 27°, nem beszélve arról, hogy a 27 mint a három harmadik hatványa a Szentháromságra utal.

Ha mindez még nem volna elég, North a festmény bizonyos pontjait összekötve egy hatágú Dávid-csillagot, avagy Salamon pecsétjét, továbbá egy horoszkóp-négyzetet is felvázol – az utóbbi éppen a műszerek alapján azonosított húsvéti időpont konstellációját mutatja: „Nagypéntek legsötétebb órájához” illően a rosszindulatú Szaturnusz erős, míg Jupiter, a vallás bolygója kedvezőtlen helyzetben áll. Holbein nem volt különösebben iskolázott, a geometriai minták és a kimunkált csillagászati rejtvények festménybe ültetésének sem volt mestere – bár North meggyőzően bizonyítja, hogy a csillagászati ismeretek a korban az általános műveltség részét alkották –, ezért a festmény tudományos tartalma bizonyosan egy tanácsadó tervét követi. Bár North erre semmilyen közvetlen bizonyítékot nem talál, a királyi udvarban ez idő tájt tevékenykedő Nicholas Kratzer csillagász-matematikust, VIII. Henrik csillagászati műszerkészítőjét véli Holbein tanácsadójának, a kompozíció valódi kialakítójának.

A követek titka nem csupán a már korábbi elemzők által is tárgyalt apró részletekre összpontosít, az elszakadt húrra vagy a résnyire nyitott könyv oldalára. Feltárja, milyen politikai jelentősége van a földgömbön Amerika partvonalai feltüntetésének, hogyan lehet a korban bevett módon leolvasni a csillagászati műszereket (a polihedriális napórát, a kvadránst, a hengeres napórát, az éggömböt és a torquetumot), miért vannak ezek látszólag rosszul beállítva, mi a lutheránus énekeskönyv szerepe a kép alsó részén, miért éppen ezek a hangszerek vannak a képen, s milyen kozmológiai jelentőséget hordoz a padló geometriai mintázata.

A követek titka – a lelkes ismertetők és a nem szakmai, hanem inkább általános szintű fanyalgások, hitetlenkedések mellett – pontos, szakszerű kritikát is kapott. Northot szakmai felkészültsége, a reneszánsz csillagászati műszerei terén való jártassága miatt vesszük komolyan; éppen ezért különös jelentőségű Giles Hudson recenziója (Annals of Science, 60 [2003], 201–205. old.), amely több szinten is támadja a könyv érvrendszerét. Először is azt állítja, hogy North a legkevésbé sem konvencionális módon értelmezi a műszerek idő- és szélességi adatait, más szóval olyan – talán védhető, de korántsem bevett – leolvasási technikát alkalmaz, amely – bizonyos adatokat figyelmen kívül hagyva, apróbb eltéréseket pedig elhanyagolva – alátámasztja elméletét. Másodszor, folytatja Hudson, a festményre illesztett egyenesek és egyéb geometriai formák csak igen nagyvonalú közelítésben metszik a North által azonosított pontokat: A követek titkának értelmezési bravúrja kellően vastag ceruzával egy múzeumi poszter rekonstrukción könnyen megismételhető, a festmény valódi méreteit alapul véve azonban már csak közelítés. (A hatszög például sehogy sem illeszthető egyszerre háromnál többre az őt kijelölő kilenc pont közül.) Azt elismeri, hogy North legfontosabb egyenese, a Krisztus fejére mutató vonal valóban metszi a szükséges pontokat. Itt azonban a 27°-os szöggel kapcsolatban támaszt kifogást, ez ugyanis – attól függően, hogy melyik, a festmény műszerei által jelzett horizontot választjuk referencia egyenesül – inkább 25, mint 27°. Hudson egyébként sincsen meggyőződve a 27-es szám fontosságáról voltáról, mint megjegyzi, az aritmetikakönyvben található összegeket a 27 mellett a 21, a 24 és a 28 is kiválóan osztja. Noha dicséri Northot azért, mert kellő részletességgel dokumentálta a csillagászati-matematikai műveltség szerepét Holbein környezetében, a Kratzer közreműködésére vonatkozó érveket elveti. Szerinte az egyik követ nem is George de Selve, Lavaur püspöke, hanem – mint egyes korai értelmezésekben is – Jean de Dinteville fivére, François, Auxerre püspöke, aki valóban sokkal inkább ismert volt lelkesedéséről a csillagászati és mechanikai művészetek iránt, mint de Selve.

Hogy kinek van igaza az egyébként ugyanazon a kutatási területen versengő szerzők vitájában, nehéz volna eldönteni. Ám nem kell North érvelését minden részében elfogadnunk ahhoz, hogy élvezzük a könyvét, és meggyőződjünk arról, hogy ez a festmény bizony több rejtett információt tartalmaz, mint hittük.

Talán a horoszkóp festményre fektetése elsietett, lehet, hogy a hatszög csak erőszakoltan illeszthető a kép stratégiai pontjaira, de a két – a vízszintessel 27°-os szöget bezáró – egyenes mintha valóban kijelölné számunkra azt a pontot, ahonnan nemcsak a koponya nyeri vissza igazi alakját, de Krisztus szemébe tekintve a festmény „valódi üzenetét” is megértjük. Annyi bizonyos, hogy North nyújtja talán a legalaposabb elemzést Holbein festményéről: elhelyezi a képet történeti kontextusában, és rendkívül informatív körképet kínál a festmény elkészültének politikai, vallásos, kulturális, tudományos és mágikus kontextusáról. 

 

A festményen szereplő titkos üzenetekről itt lehet többet olvasni magyarul, és itt angolul.

 Kövess itt a blogon vagy a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről! 

A bejegyzés trackback címe:

http://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr47248527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2015.03.08. 02:36:57

Nagyon érdekes írás.

Azt vajon fontolgatták már, hogy ha valaki megrendel egy festményt, és a festő azt végül elrondítja egy nagy pacával, ami ráadásul még koponya is, ahhoz a megrendelő mit szólt? Mert én nem díjaznám.

Megjegyzés: Stonehenge matematikai-csillagászati jelentősége nem feltétlenül kapcsolandó össze idegen lényekkel. Sir Fred Hoyle csillagász elfogadható elméletet állított össze a kövek mellett elég észrevétlenül maradó gödrök segítségével működtethető fogyatkozás-előrejelző "számítógépről". Ha elfogadjuk a lehetőségét annak, hogy festők mindenféle obskurus szimbólumokkal töltötték meg képeiket, meg kell engednünk egy prehistorikus számlálószerkezet feltalálásának lehetőségét is. Különösen mert akkoriban az embereknek bőven jutott rá ideje és oka is, hogy az égbolt működésén agyaljanak.

Mr. Közbiztonság Szilárd 2015.03.08. 02:39:17

Iszonyatos mennyiségű baromságot sikerült viszonylag kis helyre összesűríteni a firkálmányban.

Falusi Liba 2015.03.08. 07:01:17

Hét szabad művészetről hallot-e már a szerző. Az asztronómia csak a mi, eltompított korunkban tűnik érdektelennek. (Sokan keverik az asztrológiával.)

Annyira ostoba és sekélyes ez a cikk, hogy kár a szóért. Szemellenzős, furcsa kis világ sejlik ki a sorok mögül. :(

Tessék többet olvasni. Keményfedelest.

Lápi Piréz (törölt) 2015.03.08. 08:02:20

És az feltűnt valakinek, hogy a baloldali ember nyakában a medál sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja? :-)

Lápi Piréz (törölt) 2015.03.08. 08:03:45

Meg a földgömbön az országok, földrészek felirata nem a szokványos, az északi pólust felülre helyező módon van, hanem fordítva? :-)

DarthVader 2015.03.08. 09:42:29

@Mr. Közbiztonság Szilárd: @Falusi Liba:

Aha. Szóval az írás már megy, az olvasás még nem annyira. Mivelhogy szemmel láthatóan egyikőtök sem olvasta végig. (Vagy ha igen, annál nagyobb a baj.)

Hirtelen nem tudom, melyik kritikus volt az, aki azt mondta, hogy nem olvassa el a kritizált művet, mert akkor nem tudna objektiv lenni.

kettőbé 2015.03.08. 09:46:38

Hát, ha egy ilyen bizarr optikai játékot alkalmaz a festő a képen, mint az a koponya, én nem zárnám ki, hogy más furcsaságokat is elrejtett a képen.

Jó lenne tudni, hogy milyen más magyarázata van a koponyának; Holbein más képein is vannak-e ilyen rejtett utalások; a korban divat volt-e ilyen rejtett utalásokat tenni; stb.

Lápi Piréz (törölt) 2015.03.08. 13:15:43

@Az igazi Trebics: Igen, de Holbein nem sokkal idősebb Mercatornál, és az ő idejében már a mainak megfelelő volt a térképek tájolása. Persze lehetett egy régi földgömb a képen..

kugi · http://kugi.blog.hu 2015.03.08. 19:37:54

Nekem alapból nem jutna eszembe, hogy ilyen szemmel (azaz: rejtett utalásokat keresve) nézzek egy képet. Eltekintve a koponyától, mert az ordít a képről.
De tényleg, mit szólhatott hozzá a megrendelő? Erre nézve nem maradt fenn dokumentum?

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2015.03.08. 23:13:47

@kettőbé:

A korban - főleg Németalföldön - általánosak voltak a festményeken elrejtett szimbólumok és utalások, kezdve a disznóhólyagtól a macskán át az óráig. Tömérdek olyan kép van, amelyik csak erről szól, például a csendéletek vagy zsáner jelenetek.:) (Aki látta mostanában a Rembrandtot, annak talán ismerős lehet, amiről beszélek.)

Egyébként logikusnak tartom, hogy előre tudott a koponyáról a megrendelő, de én annak idején azt olvastam, hogy egy lépcsőház falán lógott eredetileg a kép, és onnan, egy bizonyos szögből nézve látszódott helyesen a koponya.