Vajon hogyan kell megfejteni az alábbi képregényt? 

 

kovacshazi.jpg 

Bármennyire is furcsa, ez itt maga a Miatyánk, a Pater Noster, amelyet elvileg bármilyen nyelven el tudunk olvasni. A jelsorozat a 19. századi magyar tudóstól, Kovácsházi Istvántól származik, aki egy kétnyelvű, magyar–francia füzetben mutatta be forradalmi módszerét, a mindenki által könnyen érthető képnyelvet (Kovácsházi István Pantographia, Franklin, Budapest, 1877). De hogyan jutott Kovácsházi eszébe, hogy éppen a Miatyánk szövegén keresztül mutassa meg, milyen praktikus is a nyelvtervezete?

Valójában ebben nem volt semmi szokatlan: a 17. századtól a 19. századig Európa értelmiségének köreiben meglehetősen elterjedt volt mind a mesterséges nyelvek tervezése, mind az a gondolat, hogy a mesterséges nyelv működését éppen a Miatyánkon lehet bemutatni. Nem elég ugyanis jól kitalálni egy nyelvet, el is kell terjeszteni. A népszerűsítés leggyakoribb eszköze pedig az volt, hogy fogtak egy közhasználatban lévő vallásos tartalmú szöveget, leggyakrabban a Miatyánkot, és azt lefordították az új nyelvre vagy írásra. 

Már John Wilkins, az egyik első mesterséges nyelv tervező is így tett. Wilkins amellett érvelt, hogy az ő karakterei nem betűk és szavak helyett állnak, hanem dolgok és fogalmak helyett, olyan univerzális ideákat jelölnek, amelyek más és más szavakkal ugyan, de minden nyelvben előfordulnak. Vajon el felismernénk-e a Miatyánkot Wilkins nyelvén?  

9_9.png

 

 

A magyar Gáti István (1749–1843) is hasonlóképp tett, csak neki szavak álltak a grafikus jelek helyett: 

Gáti nyelvén így kezdődik a Miatyánk: 

pub tofmá ton se böp tyabmá fid tóg lyudnöp 

Latinul így szól:

pater noster qui es in coelis nomen tuum sanctificetur

Magyarul pedig így:

Atya miénk ki vagy ben mennyek név tiéd szentségessé tsináltassék

Ez a demonstrációs módszer olyan népszerű volt, hogy amikor a 17. században az észak-amerikai indiánok számára a helyi fehérek – általában a térítők – írásrendszert dolgoztak ki, amelyekkel a bennszülöttek beszédét próbálták leképezni, ők is néha ezzel az eszközzel éltek. Talán a legrégebbi ilyen írás a Kanada keleti partjain élő Mikmaq indiánok nyelvének lejegyzésére szolgált. Ezt a francia misszionárius, Chrétien Le Clercq atya készítette hieroglifikus jelekből az 1600-as években. Mikmaq karakterekkel például így lehet leírni a Miatyánkot:

9_10.png

 

A kora-újkor számos más szerzője (Charles Brosses, Pierre de Bernonville, George Psalmanazar) is a Pater Nostert használta fel, hogy bemutassa, milyen praktikus is a találmánya, míg Francis Lodwick egy bibliai szövegrésszel tette ugyanezt, néhány 19. századi gyorsírásfeltaláló pedig teljes evangéliumokat írt át vonásszerű karaktereire. E szerzők meg voltak győződve róla, hogy találmányuk mindenki számára könnyen átlátható, érthető és logikus, hogy a nyelvet és a világ dolgait éppen az általuk kitalált rendszerben a legérdemesebb osztályozni, és hogy bármilyen nép szülötte is az olvasó, könnyen beletanul az adott nyelvek-feletti írásba. Más azonban a szerzői szándék és más a végeredmény, s nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy minden kora újkori mesterséges nyelvtervező rendszere magán viselte a kitalálója anyanyelvének bélyegét.

Ma már tudjuk, hogy nyugat-európai és a magyar mesterséges nyelvtervezetek sok szempontból utópisztikusak voltak. Ami a Kovácsházi típusú nemzetközi segédnyelveket illeti, az eszperantó legyőzte a volapüköt, majd az angol nyelv elterjedése tökéletesen idézőjelbe tette az eszperantót. Ami a filozófiai nyelveket illeti, mint amilyen Wilkinsé volt, sokan belátták, hogy a világ minden univerzális vagy tökéletes felosztása magán viseli a szerzőjének kulturális hátterét.

Egy másik hagyományból nézve egy ilyen tökéletesnek szánt felosztás ugyanolyan komikus lehet, mint Jorge Luis Borges híres kínai enciklopédiája, amely az állatokat a következő kategóriákba sorolja: „a) a Császár állatai; b) balzsamozottak; c) idomítottak; d) malacok; e) szirének; f) mesebeliek; g) kóbor kutyák; h) olyanok, amelyek ebben az osztályozásban szerepelnek; i) őrülten rázkódók; j) megszámlálhatatlanok; k) olyanok, akiket a legfinomabb teveszőr ecsettel festettek; l) másfajták; m) olyanok, akik az imént törték össze egy vázát; n) olyanok, akik távolról légynek tűnek.”

Erről a témáról ebben a cikkben lehet bővebben olvasni

 Kövess itt a blogon vagy a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről! 

A bejegyzés trackback címe:

http://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr827269861

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2015.03.21. 07:02:33

Ez a Kovácsházi-féle képírás nagyon jópofa.
Így, hogy tudom, hogy a Miatyánkot kell benne látni, a szöveg ismeretében elég jól fel lehet fejteni, hogy hogy épül fel a rendszer, és a képek is, ha nem is teljesen plauzibilisek, de lagalábbis érthetöek.
A koncenpció egyébként teljesen jogo, a kínai írás is így müködik, a jelek fogalmakat, nem hangalakokat jelölnek, úgyhogy olyan emberek is tudnak az írott kínai segítségével kommunikálni, akik élöszóban nem értenék meg egymást .

Aztán hasonló alapokon létrehozták késöbb a Bliss-szimbólumokat.
Kicsit letitsztultabb formavilág, mint a Kovácsházi-féle, de nekem jobban tetszik a Kovácsházi a XIX. századi bája.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.03.21. 08:55:02

Kovácsházi vajon miért latin betűkkel írta ki az imádság végén az áment?

@α Ursae Minoris:

Jó neked, én a magam földhözragadt elméjével még a szöveg ismeretében sem tudom kikövetkeztetni a rendszert.

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2015.03.21. 09:55:45

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
A víziszintes vonal igét jelöl.
Az arab szám a személyt, az I (vélhetöleg) egyes számot.
A felkiáltó jel felszólító módot.
A B talán létigére, a C müveltetö módra utal.
A fönévi tövek gyakrak kézenfekvöek (mint például férfi gyerekkel = apa), néha kevésbé (félkörben nyíl = ég; két félkör = megbocsátás).
A második sor például így hangzik:
(szentelödjön!) (tiéd Név) (idefelé jöjjön!) (országod)
A harmadik sor:
(legyen!) (törvényed) (úgy-ahogy ég) (itt Föld) (-ön)

És így tovább. :-)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.03.21. 10:16:23

@α Ursae Minoris:

Köszönöm a magyarázatot, így már logikus, de én magamtól nem jöttem volna rá.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2015.03.21. 11:54:46

@α Ursae Minoris: De jó, hogy itt találkozunk ! :-)
Akkor különösen időszerű hozzátennem, hogy - ha gyökeresen más módszerekkel is - de történt hasonló "egyetemes nyelv" próbálkozás intergalaktikus szinten is :-)

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu