Könyvtár az egész világ

2015.04.04. 16:48

tumblr_mh9aj3l3ad1r4whgbo1_500.jpgPierre Guldin 1622-es művét, a Problema arithmeticum de rerum combinationibus című tanulmányt vélhetően nagyon kevesen olvassák mostanában, pedig egészen modern gondolatokat tartalmaz. A szerző először is kiszámolta az ábécé huszonhárom betűjéből képezhető különböző hosszúságú (2-23 betűs) szavak számát.  Úgy találta, hetvenezerszer milliárdszor milliárd ilyen szó alkotható. Ezután kiszámolta, hány ezeroldalas könyvre volna szükségünk, ha ezeket a szavakat mind rögzíteni szeretnénk száz soros oldalakon hatvan karakteres sorokban. Azután e könyvek elhelyezésére könyvtárat tervezett, melynek termei - ha az összes lehetséges szókombinációt tartalmazó könyvet elhelyeznénk bennük - lefednék a földön rendelkezésünkre álló szárazföldet, és még a tengerre vagy a már elhelyezett épületek tetejére is jutna belőlük. 

Akinek erről a gondolatról Jorge Luis Borges Bábeli könyvtár című novellája jut eszébe, az jó nyomon halad. Borges ebben az írásában - talán éppen Guldin alapján - egy világméretű könyvtár lehetőségét vázolja fel, amelyben minden elképzelhető könyvhosszúságú betűkombináció megtalálható, azonos méretű, nagyságú és kötésű kötetekbe kötve. Zömében természetesen értelmetlen betűsorozatok állnak e könyvekben, de minthogy minden betűkömbinációt tartalmaznak, ezért e könyvtárban valahol szükségképpen fellelhető Cervantes Don Quijote-je, sőt, Borges Bábeli könyvtára is.  

tumblr_mlf3jbgagl1r02hr6o1_1280.jpgGuldin írása tipikus terméke a 16-17. századnak, amikor drasztikusan megnőtt a különbség a rendelkezésre álló ismeretek és a rendszerezési eljárások hatékonysága között, a világ alkotóelemei felsorolásának kérdése sürgetővé vált, egyre-másra születtek a világ fogalmi rendszerét szerkezetileg leképező vagy betűrendben felsoroló enciklopédiák, világszínházak, mnemotechnikai rendszerek, Wunderkammerek, könyvtárak, katalógusok és kombinatorikus rendszerek.

Az ekkor élt filozófusok fokozatosan feladták a tervet, hogy az ősnyelv, amelyen Ádám a világ dolgait megnevezte, megtalálható, és ezáltal a teljes tudás birtokába juthatunk. Korábban sokan a héberben vagy annak valamiféle romlatlan elődjében vélték megtalálni a lingua adamicát, de nem maradtak el az olyan egzotikus elképzelések sem, melyek ugyanerre a nemes szerepre a kínait, a svédet, az írt vagy a flamand nyelv antwerpeni dialektusát jelölték. Csak mi, magyarok jöttünk rá, hogy Ádám és Éva valójában magyarul beszéltek egymással amikor a Paradicsomból kiűzettek. (Ez az elképzelés már 15. századi egyházi beszédekben is feltűnik: Szilády Áron, szerk.: Sermones Dominicales: két XV. századból származó magyar glosszás latin codex. Budapest, 1910. 1. vol. XII-XIII old.).

tumblr_mhv8x6ylwn1qzupj0o1_1280.jpg

Miután az ádámi nyelv azonosításáról letettek, egyre inkább a nyelv elemeinek kombinációi irányába tapogatóztak. Az egyik tipikus forrásuk Raimundus Lullus gondolkodógépe volt, egy három koncentrikus és egymáshoz képest forgatható tárcsából álló szerkezet, melynek segítségével az isteni tulajdonságokat és különféle kérdéseket jelképező betűket lehet kombinálni. E betűk mögött álló fogalmak a filozófus szerint úgy lettek megválasztva, hogy azok a világ szerkezetét tükrözzék, és így a világ teljes berendezése visszavezethető legyen véges számú elemre. Lullus nem az elveszett ősnyelv után kutatott, célja egy praktikus filozófiai eszköz megszerkesztése volt, melynek nyelvén megfogalmazva minden kérdés automatikusan választ kaphat. Ha pedig a világ problémáira mindannyian azonos megoldást találunk, minden vallási és filozófiai vitának vége szakad, a hitetlenek megtéríthetők lesznek, és a világra béke köszönt.

tumblr_mi8nljgnai1qd9a66o1_500.jpgA másik forrás a héber kabbala volt, mely Lullushoz időben és térben is közel teljesedett ki. Senki nem szánta tökéletes nyelvnek, bár kombinatorikus módszereivel az abszolút, rejtett, végtelen és elbeszélhetetlen igazság megközelítésére kínált eljárásokat. Ezen eljárások között találhatók nyelvi természetű algoritmusok, a szavak betűinek helycseréje és keverése, mely elvezethet a rejtőzködő Isten megismeréséhez és a tudás birtoklásához. A kabbalában olyannyira van titkos dimenziója a nyelvnek, hogy az elemek (betűk, szavak) meggondolatlan permutálásával a világ egységeit is összezavarjuk, és bajt hozunk saját fejünkre. 

A kombinatrolis alapokra építkező tökéletes nyelv gondolata Guillaume Postel, Athanasus Kircher, Tommaso Campanella, Giordano Bruno, Johannes Amos Comenius és Gottfried Wilhelm Leibniz írásaiban is feltűnik. Ők mindannyian a megbékélés eszközének tartották a tökéletes nyelvet, melynek megtalálásától vagy megkonstruálásától minden különbség asszimilációját, minden nézeteltérés feloldását, és általában a földi világ összhangjának helyreállítását remélték. Időnként politikai dimenziókat is ölt ez a vágy, a fenti tudósok nem ritkán uralkodókat igyekeznek meggyőzni univerzális nyelven alapuló egyetemes monarchiák vagy eszményi köztársaságok előnyeiről.


denckring.JPGMások a kombinációk költészeti lehetőségeit igyekeztek kihasználni. A szó alkímiáját (Arthur Rimbaud egy írásának címét kölcsönvéve), keverését, permutálását próbálgatták olyan kombinatorikus költők, mint Georg Philipp Harsdörffer, John Peter, Quirinius Kuhlmann és manapság Raymond Queneau. Költői kincstárak létrehozása, valamint a megfelelő kombinatorikus algoritmus megadása után a generatív költészet százezrével ontja az új szavakat, rímeket, szonetteket és mindenféle verseket a poézishez mit sem értő felhasználó kezei közt. 

Erről a témáról ebben a cikkben lehet bővebben olvasni

 Kövess itt a blogon vagy a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

http://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr547286675

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2015.04.04. 22:05:51

Ha már Jorge Luis Borges... ne hagyjuk ki ezt se:

Az Isten kilencmilliárd neve (The Nine Billion Names of God) melyet Arthur C. Clarke írt, és elnyerte az 1954-es Retro Hugo-díjat. 1971-ben az Analog Science Fact & Fiction szavazásán minden idők 7. legjobb sci-fi novellájának választották.

Isaac Asimov szerint: „A fentieken kívül a novella végén megtalálhatjuk a világirodalom lehető legszebb utolsó sorát (Nem, Olvasó, nem szabad előrelapozni)”

Röviden - az utolsó mondat nélkül:

Tibeti szerzetesek egy szuperszámítógépet vásárolnak nyomtatóval. Egy legenda szerint, ha valaki leírja Isten igazi neveit, vége lesz a világnak. Hogy az állítást igazolják, elhatározzák, hogy kinyomtatják az összes lehetséges betűkombinációt, mely létezik, közöttük azokat, amelyeket minden bizonnyal Isten igazi neveinek tekinthetnek.

A technikusok a feladatra három hónapot kapnak, amíg a munka tart. Miután megtudják a valódi célt, megijednek, hogy sikertelensége esetén őket fogják hibáztatni, ezért szabotálják a munkát, hogy le tudjanak lépni. Tervük szerint ők már rég elhagyják Tibetet, mire a gép végez.

A szabotázstól számított egy hét múltán a hazafelé úton azon töprengenek, milyen képtelen ötlet volt ez a szerzetesektől. Épp azon gondolkodnak, hogy valószínűleg a gép ezekben a percekben nyomtathatja ki az utolsó lapokat. Míg ezt végiggondolják, a csillagokat nézik...

Szövege itt (is):
www.hotdog.hu/letoltes/doksi/konyv-magazin/arthur-c-clarke-isten-9milliard-neve

spinat 2015.04.05. 07:17:43

@Mormogi Papa: Nagyon ott van az a sztori, mikor olvastam teljesen bezsongtam töle. Borgest meg megint újr akéne olvasnom.

fitonissa 2015.04.05. 07:56:28

A Bábeli könyvtár nevű számítógépes program, amely magyar betűkészlettel, Borges elvei (sorok, oldalak, könyvméret) alapján működik, elkészült. Az Egri Dobó István Gimnázium irodalmi önképzőköre készítette el - pontosabban annak egyik tagja az irányításommal.A program – ismereteink szerint magyar betűkészlettel elsőként – képes
előállítani az összes magyarul leírható szöveget egy megadott
könyvformátumban. Minden benne van tehát potenciálisan, amit valaha
magyarul írtak vagy írni fognak. Az összes lehetséges könyvváltozat száma
43 a 1312000. hatványon.

fitonissa 2015.04.05. 09:07:22

Egyébként érdekes, hogy Borges valószínűleg Egy német író munkáját használta közvetlen forrásként, erre egyik tanulmányának lábjegyzetében akadtam rá. Az író szövegét lefordítottuk, itt olvasható:www.dobo-eger.sulinet.hu/mok/eloszor_magyarul.pdf

apro_marosan_petergabor 2015.04.05. 09:36:10

Igazi marhaság.
teljesen értelmetlen. Ez a tipikus példája annak, ha egy iró olyasmivel foglalkozik, amihez nem ért, matematikával, kombinatorikával, szemantikával. Fel sem merül, hogy a kombinációk közül mennyi lenne az értelmes, a kicsit értelmes és a teljesen értelmetlen kombinációk aránya.
Na meg, hogy mennyi idő lenne az, amig valaki megtalálná az értelmetlenek között - szorgos olvasással - az értelmeseket, s a majdnem értelmesek között a kifejezetten használhatót, a jót. Hiszen lennének olyan könyvek is, amelyek csak egy szóban, vagy csak egy szó sorrendben különböznének egymás között. Kinek van erre ideje?
S mi ennek az értelme?
Semmi.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.04.05. 12:35:01

@fitonissa:

Zene helyett meg hallgass fehérzajt - bár felőlem lehet rózsaszínzaj is, sőt az jobbanm is illeszkedik a szokásos zenék spektrumához. Abban is benne van minden zene, amelyet valaha megírtak vagy meg fognak írni - sőt az is, amelyet soha nem fognak megírni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.04.05. 12:40:34

@fitonissa:

"Az összes lehetséges könyvváltozat száma
43 a 1312000. hatványon."

A lehetséges könyvek száma a végtelenhez közelít (határértéke a végtelen), mivel a könyvek terjedelme is tetszőleges hosszú lehet.