Aki tartott már a kezében régi kéziratot, jól tudja, hogy nem csak a szándékosan kódolt szövegeket nehéz desifrírozni, néha azokat a rendes írásokat is, amelyeket senki nem kívánt titkosítani. 

A korábbi századokból ránk maradt kézzel írt szövegek a mai kéziratainkhoz képest viszonylag lassan készültek: a toll tintába mártogatása egészen a modern töltőtollak feltalálásáig jelentősen korlátozta a másolási sebességet. Igaz, hogy a nyomtatás 15. században kezdődő terjedése forradalmasította a könyvkiadást, a magán célra történő másolásnak azonban továbbra is a kézírás maradt az eszköze, gyakorlatilag egészen a fénymásolás feltalálásáig. A középkorban például viszonylag általános volt, hogy egy egyetemi diák vagy oktató elutazott egy idegen városba vagy kolostorba, és egy ottani kéziratból a saját kódexébe másolt egy szöveget. Így a kéziratok – melyek gyakran éveken keresztül kísérték az értelmiségieket tudásszerző körútjaira, míg be nem teltek – tulajdonosuk érdeklődésének igazán személyes tükreivé váltak.

Ha egy mai átlagember olvasó beletekint egy középkori kéziratba, jó eséllyel egyetlen szót sem fog tudni elolvasni belőle, és ez nem azért van, mert a kódexek zömében latinul íródtak, hanem azért, mert a szövegben használt betű- és számformák, valamint rövidítések tökéletesen idegenek számunkra. A különféle korokban használt betűk, számok és rövidítések azonosításával és kiolvasásával foglalkozó tudomány a paleográfia, amelyet minden középkori szövegekkel foglalkozó kutatónak (úgynevezett középkorásznak vagy medievistának) el kell sajátítania.

Vegyük például a múltkori blogbejegyzés  egyik képét, amely egy 15. századi krakkói kéziratból származik:

j793_60r.jpg

 

Első pillantásra is feltűnik, hogy valami nem stimmel a számokkal, azok nem egészen úgy néznek ki, ahogyan elvárnánk. A blogbejegyzésből megtudjuk, hogy a mágikus négyzet minden sorában és minden oszlopában szereplő számok összegének 15-re kéne kijönni, de bizonyos karakterek esetében elbizonytalanodunk, milyen szám helyett is állnak. Az első sor közepén nyilvánvalóan egy 9-es áll, a második sor végén egy 3-as, az utolsó sor pedig 6 - 1 - 8, ami valóban: szépen kiadja a 15-öt. Ha most innen számolunk vissza, arra jutunk, hogy a négyzet középső száma, ami elsőre 7-nek tűnik, valójában 5. Viszont a tőle balra eső szám, ami egy nagy orrú 1-esre emlékeztet, valójában a 7, csak még a 15. században egy kissé orra volt bukva, később "állt fel." Innen már gyerekjáték: az első sor végén egy félbe vágott 8-ast látunk, ami szükségképpen 4-et jelent, míg a sor elején egy többé-kevésbé felismerhető 2-est. A számok formája tehát ha nem is nagyon, de kissé módosult az elmúlt fél évezredben.

capelli.jpgRosszabb a helyzet a betűkkel. A 15. századi kézírásokban olyan sok a rövidítés és csonkolás, és olyannyira más a betűk alakja, mint amit megszoktunk, hogy jó néhány hetes, ha nem hónapos gyakorlást igényel, hogy egy-egy korszak kézírását ki tudjuk betűzni. A középkorásznak ezért legjobb barátja a "Capelli", az a szótár, amelyben nem két különböző nyelv szavai állnak egymás mellett, hanem középkori latin rövidítések, és a nekik megfelelő latin szavak, szórészletek.

Pár éve még komoly erőfeszítéseket kellett tenni, hogy legyen egy saját Capellink, most már azonban szerencsére odáig fejlődött a helyzet, hogy a webről bármikor letölthetjük a megfelelő oldalait.

A c betű első oldalán rögtön azt látjuk, hányféle módon kanyarították ezt az egyszerű betűt a történelem folyamán, és hogy a C-s rövidítések milyen sokféle gyakori latin szót jelenthetnek, attól függően, hogyan helyezünk föléjük vagy melléjük egy kis vonást.

10.jpg

Térjünk vissza ezek alapján a mágikus négyzetekről szóló szövegünk első sorához! Hogyan is kell ezt kiolvasni?

j793_60rkis.jpg

Az első betű E-nek tűnik, de valójában F, és a szó, amelynek elején áll, láthatóan gura-ra végződik, így kis próbálgatással arra juthatunk, ez bizony a Figura (magyarul forma, alak) lesz. Utána rövidítést látunk, és itt rögtön megakadnánk, ha nem volna a Capelli és más rövidítésjegyzékek, így sok-sok lapozgatás után azonosíthatjuk, hogy ez a két betű a Saturni (Szaturnusznak a) jelentéssel bír. Azután jön egy egész szép szó, a quadrata (négyzet alakú). Majd egy igen gyakori rövidítés, az e, felette egy vonással, amely az egyik leggyakoribb latin szót, a létigét jelenti egyes szám harmadik személyben: est - van.

A következő szó szépen van leírva, mégis gyakorlat kell a kiolvasásához. Az első betűje f-nek tűnik, de a középkorban általában s volt, ami ma f-nek tűnik. Utána két lábat látunk, ez lehet ii, vagy n, vagy u, vagy esetleg egy félbemaradt m. Végül egy p alul áthúzva, azaz: per. Az egész szó ismerős: super. Majd egy t érkezik egy r-es felső rövidítéssel és egy a-val, azaz tria, három. Megint számolgathatjuk a lábakat, három van a következő szó elején, így az iii, in, ui, ni vagy m lehet. Ha sokáig nézzük a szót és esetleg a végéről próbáljuk visszafejteni, kijöhet a multiplicata. Ezután megint per és megint tria.

Magyarul: Figura Saturni quadrata est super tria multiplicata per tria - a Szaturnusz ábrája háromszor hármas négyzet alakú. Látjuk, hogy nem a latin tudás jelent problémát (néhány latinóra után kiválóan érthetjük), hanem a paleográfiai tapasztalat, illetve annak hiánya.

Akinek van kedve és türelme, folytassa a szöveg olvasását!

Kövess itt a blogon vagy a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

https://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr307445326

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nevergone 2015.05.10. 14:18:44

Nagyon jó, köszönöm! :)

kugi · http://kugi.blog.hu 2015.05.10. 21:54:40

Nagyon hasznos bejegyzés volt, használni fogom az olvasottakat! Köszönöm! :)

_Epikurosz_ 2015.05.11. 14:35:28

Köszönöm a linket! Jól értem, hogy Cappelli csak latin?

_Epikurosz_ 2015.05.11. 14:37:42

@_Epikurosz_: Na, én se tudok olvasni. Olasz is.

Varsányi Martina 2015.06.10. 10:10:12

A Cappellit nem ismertem, én a mormonok fényképezte régi egyházi könyveket bújom családfakutatási célzattal, és az f-nek kinéző S rendszeres vendég arrafelé, de az egész "visszafejtés" menete az, amire sok-sok gyakorlással magam is rájöttem.
süti beállítások módosítása