A kóborló tudós

2015.06.20. 16:02

Híres emberekkel kapcsolatban gyakran megesik, hogy pontosan tudjuk, mikor haltak meg (hiszen ekkor már híresek voltak), de csak közelítőleg sejtjük, mikor születtek (hiszen csecsemőkorukban még nem rendelkeztek későbbi hírnevükkel). Kalmár György esetében - amint életrajz írója, Hegedűs Béla gyakran megjegyzi - éppen fordítva van. Tudjuk, hogy 1726-ban született, de csak sejtjük, hogy 1780 környékén halhatott meg. A személyével kapcsolatban döbbent, és a műveivel kapcsolatban ellenséges kortársak nem vették a fáradságot, hogy haláláról megemlékezzenek. Vagy nem is tudtak róla. 

Kalmár élete igencsak izgalmas és változatos volt. Debrecenből indult, beutazta Németországot, Hollandiát, Angliát, de járt Oroszországban és Konstantinápolyban is. Elhanyagolt megjelenésével, szakadt kabátjával, kitört fogaival, ijesztő, szederjes arcával és örökké félrecsúszott parókájával mindenütt megrökönyödést keltett.

Kazinczy így ír róla:

Koponyájától messzire állott el parókája; jele, hogy azt, mint a selyemkabátot is, zsibvásáron vette vagy ajándékban. Feje kiaszott, arca szederjes, ellepve pattanásokkal, melyekről itt-ott már hulladozék a var, némelyike veresedni még csak kezde.

Egy német szerző, aki művei alapján ismerte és tisztelte Kalmárt, egyszerűen nem akarta elhinni, hogy az ajtaján bekopogó, gyalázatos megjelenésű csavargó azonos volna a magyar entellektüellel, hiszen az előtte álló ember

ruházata gyalázatos volt: egy szürke, rossz posztókabát, alatta fekete alsóruhát és mindkét oldalon lyukas nadrágot viselt; és egy régi bodorítatlan, fésületlen paróka. Kalapja és lábbelije hasonló; fehérneműje nagyon koszos volt, és hogy órája vagy bármi más értékes holmija lett volna, arra gondolni sem lehetett.

Kalmár a leghíresebb hazai mesterséges nyelv tervezője volt. Utazásainak változatossága alapján nem meglepő, hogy világnyelv tervezetét is három nyelven publikálta: latinul, olaszul, végül – legteljesebb, de még mindig töredékes formában – németül. Kalmár meggyőződése szerint egy igazán egyetemes nyelv nem beszélt nyelv, hanem írott, karakternyelv, így aztán rendszere vizuálisan is izgalmas.

Bár Kalmár megjelent kötetei, amelyek közül a leghosszabb is csak 120 oldalas, az ígért 400 fogalomjelből csak mintegy 80-at tartalmaztak, és Kalmár nem dolgozta ki teljes egészében a rendszerét, az így is nyilvánvalóvá válik, hogy az egyszerre logikai és metafizikai értelemben univerzálisnak szánt nyelvvel a szerző a világbéke célját is szolgálni kívánta – hűen számos korábbi és későbbi egyetemes nyelvtervezethez.

Kalmárt nem csak többnyelvű íráskészsége, hanem olvasottsága is az európai nyelvtervező hagyomány szívébe utalja, láthatóan olvasta a korábbi tervezetek jelentős részét, és azokhoz képest igyekezett pozícionálni sajátját, amelyről azt állította egyébként, hogy egyesíti Wilkins és Leibniz rendszerének előnyeit.

A rendszer működéséről sokat elárul Kalmár könyvének a német kiadásában szereplő tábla, amelyen a kultúra és tudomány szempontjából fontos szövegek állnak karakternyelvbe szedve. Az I-es számot viselő három mondat Newton három mozgástörvénye. A II-es, Kalmár-nyelven kétsoros idézet Kopernikusz főművének a bevezetőjéből származik, és az eredetiben egy tízsoros latin szöveg volt, mely a karakternyelvre fordítás következtében rövidült meg. A táblán találunk még Grotius, Locke, Bernoulli, Galilei, d’Alambert és Euler idézeteket, az utolsó pedig Platónról szól, és Francesco Maria Zanotti olasz filozófustól származik.

9_11.bmp

 

Kalmár Györgyről mindenekelőtt Hegedűs Béla publikációit érdemes olvasni, különösen: Prodromus: Kalmár György (1726–?) világáról, Budapest, Argumentum, 2008 (Irodalomtörténeti Füzetek).

Kövess itt a blogon vagy a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről! 

A bejegyzés trackback címe:

http://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr747507062

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

exterminador 2015.06.21. 14:42:55

Weöres Sándor a Három veréb hat szemmelben elég nagy terjedelemben foglalkozik vele és szépirodalmi munkásságával. Azt is érdemes elolvasni.