Peter Way 1977-ben megjelent könyve - Codes and Ciphers - nem a legfrissebb, sem nem a legnagyobb szakmai elismerésnek örvendő kriptológiával foglalkozó írás. Van azonban egy különleges vonása: tartalmaz egy-két olyan kripto-történetet, illusztrációt, amellyel máshol nemigen találkozhatunk.

 

Az egyik ilyen eleme a könyvnek egy 1920-as évekből származó titkosírás, ami a szerző szerint egy "veszélyes kasszafúró" személyéhez köthető. Way a történetet egy 1928-as londoni újságcikkben olvasta (Illustrated London News, 1928.08.25.), amelyben állítása szerint a maffiavezér Frank Costello kódrendszerét is emlegetik, amellyel az FBI előtt titkolózott. Mindez kellőképp izgalmas és bizonytalan ahhoz, hogy ne tudjunk semmit biztosan, mégis elég határozott várakozásaink legyenek az üzenet tartalmát illetően.

 

kasszafuro_titkosiras.png

 

Képeslapok titkai

2017.04.19. 13:46

Kicsit ellentmondásosnak tűnhet titkokat nyílt képeslapokon továbbítani. Vajon mi vihette az embereket erre? Szívesen kérkedtek különleges képességükkel? A figyelmet akarták magukénak tudni vagy épp elterelni valami másról? Netán egyszerűen anyagi megfontolásból döntöttek e forma mellett?

Számos rejtjelezett képeslappal foglalkozó bejegyzést olvashatott már a kedves olvasó a blogon - szó esett már száz éves ausztrál lapról, egy dédapa mára megfejtett titok-sorozatáról, szerelmes üzenetekről, matrózoknak küldött sorokról is. Akad köztük olyan is, amely mindmáig kifogott az üzenetét megfejteni vágyókkal. Aki próbára tenné magát, ide kattintva megtalálja az eddig megfejtetlen képeslapot, a hozzászólások között pedig az átirat is elérhető.

langer_szoveg.png

Horthy matrózának titkai

2016.10.16. 11:38

Az alábbi képeslapot Perényi Lili vásárolta a napokban egy régiségárusnál. A lap nyilvánvalóan titkosírással van írva, de a végén nagyjából elolvasható az "Üdvözlettel" szó. 

14618693_10154615323974605_352986559_o_2_1.jpg

portrait-of-anne-lister.jpgAnne Lister (1791-1840) minden bizonnyal a valaha élt legszorgalmasabb naplóíró volt. Tizenöt éves korától viszonylag korai haláláig 27 kötetnyi naplót, mintegy 6600 oldalnyi szöveget írt mindennapjairól, utazásairól, hegymászó élményeiről, pénzügyeiről, politikáról, de leginkább magánéletének titkairól. Márpedig ilyen titok volt bőven, harmincöt év alatt öt szeretőjével élt együtt, néha párhuzamosan kettővel is kapcsolatot tartva. Anne magánélete nem illeszkedett a korban elfogadott mintákhoz, szeretői kizárólag nők voltak, ebből adódhat, hogy a velük töltött időt rögzítő naplóbejegyzéseket - a teljes naplószöveg egy hatodát - titkosította. Saját maga fejlesztett kódrendszeréről úgy tartotta, feltörhetetlen.

Langer Emilné titka

2016.07.13. 21:01

Titkosírásos képeslapokról többször megemlékeztünk már a blogon, bemutattunk példákat a nemzetközi és a hazai posta terméséből egyaránt. Ezúttal megint egy magyar képeslapot mutatok be, amelyet Simon István küldött el nekem. István bélyegeket, régi leveleket és képeslapokat gyűjt, de kódolt lapokba nem gyakran botlik. A blogolvasó előtt álló feladat a szokásos: meg kellene fejteni, mi van a lapra írva! Ezúttal nem ismerjük a kódtáblát, így a kedves kommentelőket arra kérem, a teljes megoldást osszák meg velünk.

Íme a lap eleje, amelyet a kevéssé elszánt amatőr kódfejtők elbátortalanítása végett mellékelek:

keplap_eleje.jpg

 

És íme a tulajdonképpeni szöveg, amely lehet szerelmi témájú vagy hadüzenet, esetleg bevásárló lista. Vagy valami más.

keplap.jpg

Ha Önnek is van otthon hasonló képeslapja, ossza meg velünk!

Teleki Mihály (1634-1691) erdélyi kancellár levelezését nyolc kötetben adta ki a Magyar Történelmi Társulat 1905 és 1926 között. A dokumentumok között néhány titkosírással írt levél is található. A kötetek szerkesztői több kódolt szöveget sikeresen feloldottak, ezeket dőlt betűvel jelölték, néhány esetben azonban nem sikerült megbirkózniuk a két és fél évszázados kódokkal, és ilyenkor a kódsort közölték.

Egy korábbi blogbejegyzésben már szerepelt egy érdekes levélváltás Teleki Mihály és Széchy Mária között 1666 júliusából. Teleki néhány mondatot kódolva írt levelében, melyre Széchy Mária a következőt válaszolta: „Édes Teleki Uram, az Kegyelmed kis levelére választ nem adhattam, az clavisát nem küldte meg, hanem kérem szeretettel, küldje meg.” A kódsort a levelezés kiadói sem tudták feloldani:

El is higyje Nagyságod, 100. 90 91 92. 29 47 41 29 42 47 41 44 35, 80 81 82 83. 37, 29 36 35 29 42 47 29 37, 42 29 36 33 25 34 25 28 46 25 35 46 42 29 36 44 25 35 58 47 25 47. 34 33 44 33 44 29 37 25 47 43 32 25 25 47 82 83 43 38 41 38 34. (70 60 62 34 33 43 37 29 36 41 29 36 29 37 15 44 37 34.) 10 14 16, 29 34 29 37 43. 43 25 41 43 25 37 25 26 29 37 30 35 41 25 43 42 25 31 44 37 34 25 43, 44 29 41 44 37 34 29 43 37 29 36 42 47 25 37 46 44 34. 29 47 29 34 29 34 29 33. 33 38 35 29 35 29 34 29 35 33 41 38 36.

Majd az aláírás alatt utóiratként:

97 98 93 75. 33 31 29 37 33 38 35. 29 42 37 29 34 32 25 26 25 37 98 44 41 25 36 25 47 36 33 44 41 44 37. 34 37 25 34 33 41 37 25 11 17 22. 28.

Néhány héttel ezelőtt a bloggazdától megkaptam egy bécsi levéltári anyag beszkennelt változatát, melyben a Wesselényi-féle szervezkedéssel kapcsolatos megfejtett és megfejtetlen titkosírásokat, valamint kódtáblákat gyűjtöttek össze. Rövid lapozgatás után találtam is egy kódtáblát, amelyben nagyrészt azok a számok szerepeltek, mint Teleki Mihály levelében.

image_059.jpg

Az áruló neve: 412

2016.03.04. 15:05

Egy kétes hírű őseire büszke család, egy háromszáz éve halott áruló, egy tizenkilencedik századi hamisító, egy gyermekétől megfosztott anya, egy rosszkedvű családfakutató, egy idős felvidéki könyvgyűjtő, és néhány kiszámíthatatlanul viselkedő nő – ők a regény főszereplői, amelyben a cselekmény egy rejtjelezett levél megfejtése körül bonyolódik.

A történet ITT kezdődik, majd az olvasót a bejegyzésekben szereplő linkek vezetik végig a teljes könyvön. A linkek időnként egy másik blogfelületre utalnak, amely szintén a regény része. A történetben fontos szerepet játszik ez a kastély: 

100_2417.jpg

Ha a kódolt üzenetet jobban szemügyre vesszük, 24 különböző karaktert találunk benne. Ebből – nagyon helyesen – azt feltételezzük, hogy egy egyszerű monoalfabetikus kóddal állunk szemben. Egy különös helyzetről lévén szó, innen két egészen különböző irányt vehetett a kódtörők útja.

Az egyik a klasszikusnak mondható rögös ösvény, amelyen gyakoriságelemzés, magánhangzó-mássalhangzó beazonosítás, és rövidebb-hosszabb próbálgatás vezet el minket a megoldáshoz. Aki azonban jobban szemügyre vette az eddigi feladványokat is, különös tekintettel a témába vágó legutóbbi megfejtésre, észrevehette, hogy ennek a kódnak a kódábácéje majdnem teljesen megegyezik a Hegedüs Gyula által megfejtett levél kódtáblájában találhatóval. Ez volt a kiváltságosok könnyebbsége.

E valaha volt titkok története azonban még egy fordulattal gazdagodott, amikor is a bécsi anyag tanulmányozása közben előkerült a titkosított üzeneteket feloldó egész kódtábla is. Ez tehát a kulcs, ami a blog legutóbbi két feladványát egyaránt megoldja, sőt, még ennél is többre hivatott, hiszen látható, hogy ez egy homofón kódtár, míg a mi leveleink csak monoalfabetikus, illetve lusta-homofón kódként alkalmazták e jeleket.

clavis.jpg

Nem sokkal a blog indulása után kapott az olvasóközönség egy kriptotörténeti rejtvényt, ami kitartóan őrizte a titkát, egészen a legutóbbi blogbejegyzésig, Hegedűs Gyula megfejtéséig.

 

Ezúttal egy újabb titkosírással kedveskedünk a magukat kipróbálni vágyó olvasóknak, amely annyiban köthető a fenti feladványhoz, hogy ez is a Wesselényi-szervezkedés felgöngyölítése során elkobzott iratok közül származik, és pillanatnyilag a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv-ban található.

 

kod_eleje.jpg

 

Az eddigi szokásnak megfelelően arra kérjük a megfejtőket, hogy egy kódolt hozzászólással jelezzék sikerüket. A megoldást egy hét múlva tesszük közzé.

 

A kódtörő munkálatok megkönnyítése végett íme, a teljes átirat: 

Amikor a kripto-blogon 2014 tavaszán megjelent a második kódfejtő rejtvény – ráadásul azzal a megjegyzéssel, hogy ez egy valódi, 17. századi titkosírás, amely a mai napig megfejtetlen – nagy lelkesedéssel vágtam bele a kódfejtésbe. Az első lépés természetesen a karakterek számolgatása volt. Összesen 29 egy- és kétjegyű számot találtam: a leggyakoribb a 4, amelyből 45 darabot számoltam össze, a második leggyakoribb a 72 (26 előfordulás), azt pedig holtversenyben követi a 6 és a 98 (22-22 előfordulás). Találtam ismétlődő jelsorokat, és feltűnt, hogy több szám is előfordul kétszer egymás után.

VoErjpg_1.jpg

Ha monoalfabetikus kódra gyanakszunk, és van esély arra, hogy a megfejtendő szöveg magyar nyelvű, akkor a tapasztalt és a kevésbé tapasztalt kódfejtő is az „e” betűt írja be a leggyakoribb karakter helyére. Én is így tettem, és azt láttam, hogy meglehetősen egyenletesen oszlanak el a betűk, bár volt egy szövegrészlet, ahol minden második karakter „e” betű volt: XeXeXeXeX. Ez furának tűnhet, de egyáltalán nem ritka, gondoljunk csak olyan szavakra, mint a „fejedelem”. Arról nem is beszélve, hogy a szóhatárok nincsenek jelölve a szövegben, ezért akár két szó is lehet ez a karaktersor, sőt a 4 nemcsak „e”, hanem „é” betűt is jelenthet. Próbálkoztam is a „fejedelem” szóval, de ez vakvágánynak bizonyult.