Ha a kódolt üzenetet jobban szemügyre vesszük, 24 különböző karaktert találunk benne. Ebből – nagyon helyesen – azt feltételezzük, hogy egy egyszerű monoalfabetikus kóddal állunk szemben. Egy különös helyzetről lévén szó, innen két egészen különböző irányt vehetett a kódtörők útja.

Az egyik a klasszikusnak mondható rögös ösvény, amelyen gyakoriságelemzés, magánhangzó-mássalhangzó beazonosítás, és rövidebb-hosszabb próbálgatás vezet el minket a megoldáshoz. Aki azonban jobban szemügyre vette az eddigi feladványokat is, különös tekintettel a témába vágó legutóbbi megfejtésre, észrevehette, hogy ennek a kódnak a kódábácéje majdnem teljesen megegyezik a Hegedüs Gyula által megfejtett levél kódtáblájában találhatóval. Ez volt a kiváltságosok könnyebbsége.

E valaha volt titkok története azonban még egy fordulattal gazdagodott, amikor is a bécsi anyag tanulmányozása közben előkerült a titkosított üzeneteket feloldó egész kódtábla is. Ez tehát a kulcs, ami a blog legutóbbi két feladványát egyaránt megoldja, sőt, még ennél is többre hivatott, hiszen látható, hogy ez egy homofón kódtár, míg a mi leveleink csak monoalfabetikus, illetve lusta-homofón kódként alkalmazták e jeleket.

clavis.jpg

Nem sokkal a blog indulása után kapott az olvasóközönség egy kriptotörténeti rejtvényt, ami kitartóan őrizte a titkát, egészen a legutóbbi blogbejegyzésig, Hegedűs Gyula megfejtéséig.

 

Ezúttal egy újabb titkosírással kedveskedünk a magukat kipróbálni vágyó olvasóknak, amely annyiban köthető a fenti feladványhoz, hogy ez is a Wesselényi-szervezkedés felgöngyölítése során elkobzott iratok közül származik, és pillanatnyilag a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv-ban található.

 

kod_eleje.jpg

 

Az eddigi szokásnak megfelelően arra kérjük a megfejtőket, hogy egy kódolt hozzászólással jelezzék sikerüket. A megoldást egy hét múlva tesszük közzé.

 

A kódtörő munkálatok megkönnyítése végett íme, a teljes átirat: 

Amikor a kripto-blogon 2014 tavaszán megjelent a második kódfejtő rejtvény – ráadásul azzal a megjegyzéssel, hogy ez egy valódi, 17. századi titkosírás, amely a mai napig megfejtetlen – nagy lelkesedéssel vágtam bele a kódfejtésbe. Az első lépés természetesen a karakterek számolgatása volt. Összesen 29 egy- és kétjegyű számot találtam: a leggyakoribb a 4, amelyből 45 darabot számoltam össze, a második leggyakoribb a 72 (26 előfordulás), azt pedig holtversenyben követi a 6 és a 98 (22-22 előfordulás). Találtam ismétlődő jelsorokat, és feltűnt, hogy több szám is előfordul kétszer egymás után.

VoErjpg_1.jpg

Ha monoalfabetikus kódra gyanakszunk, és van esély arra, hogy a megfejtendő szöveg magyar nyelvű, akkor a tapasztalt és a kevésbé tapasztalt kódfejtő is az „e” betűt írja be a leggyakoribb karakter helyére. Én is így tettem, és azt láttam, hogy meglehetősen egyenletesen oszlanak el a betűk, bár volt egy szövegrészlet, ahol minden második karakter „e” betű volt: XeXeXeXeX. Ez furának tűnhet, de egyáltalán nem ritka, gondoljunk csak olyan szavakra, mint a „fejedelem”. Arról nem is beszélve, hogy a szóhatárok nincsenek jelölve a szövegben, ezért akár két szó is lehet ez a karaktersor, sőt a 4 nemcsak „e”, hanem „é” betűt is jelenthet. Próbálkoztam is a „fejedelem” szóval, de ez vakvágánynak bizonyult.

Szolgálati közlemény

2015.12.29. 23:19

A hozzánk beérkező korábbi megkeresések hatására létrehoztunk egy, a kripto.blog érdeklődő és tevékeny közönségét összegyűjteni hivatott levelező listát. A lista célja, hogy a téma iránt elkötelezett olvasók egymásra találjanak, és gondolataikat, ötleteiket kicserélhessék egymás közt.

meghivo_20151230.jpg

A lista moderált, fenntartjuk a jogot, hogy a témához illő kulturált színvonal megőrzése végett indoklás nélkül töröljük az oda nem illő bejegyzéseket, felhasználókat.

 

A nemrégiben is emlegetett, részben máig megfejtetetlen szöveget rejtő Kryptos szobor rejtélye sokakat alaposabb kutatásra ösztönöz. Jogosan csillan fel a remény minden lelkes felderítő szemében, hiszen a titkot nem valami feltörhetetlen kód óvja; klasszikus titkosítási eljárások között kellene megtalálni a megfelelőt.

Kódok feltöréséhez gyakran folyamodik a kódfejtő a „kontextusba helyezés” hasznos módszeréhez. Ha ugyanis ismerjük egy kód származásának tér- és idő koordinátáit, már számos támpontba kapaszkodhatunk: sejtjük, milyen nyelven, milyen - a korra jellemző - szóhasználattal íródott, illetve vannak ötleteink, hogy akik akkor ott voltak, miről is folytathattak eszmecserét. Ezek a kapaszkodók mind felgyorsíthatják, megkönnyíthetik a sikeres kódfejtést.

Bizonyos esetekben a kontextusba helyezést kicsit elrugaszkodottabb módon érdemes a gyakorlatba átültetnünk. A Kryptos K4 néven is emlegetett, még megfejtetlen kódrésze esetében a kódszöveg elemzése, a nyelv ismerete eddig senkit nem juttatott el a megoldásig. A megfelelő ötlet híján feltehetően nem jó helyen, nem a megfelelő módszerrel próbálkozunk. Célunk tehát kitalálni, mire gondolhatott az alkotó, Jim Sanborn, amikor a szöveget kódolta. Ha pedig egy művész gondolataiba szeretnénk belelátni, gyakran hasznos más alkotásait is alaposan szemügyre venni, főleg, hogy esetünkben még azt is feltételezhetjük, hogy művészünk akár alkotásain keresztül is próbál segítséget nyújtani a Kryptos utolsó titkának feltöréséhez.

Sanborn a neves alkotását követően két hasonló szobrot is készített, amelyek a CIA udvarát díszítő szoborhoz hasonlóan kódolt szöveget tartalmaznak. Cirill Projektor névre hallgat az egyik, Antipodes a másik műremek. E szoborhármast az teszi érdekessé, hogy két tagjából gyúrták össze a harmadikat: az Antipodes egyik és másik oldalán a Kryptos és a Cirill Projektor egyes részeit fedezhetjük fel.

encodedcylinder.jpg

A Voynich kézirat körüli rejtélyek egyike a kötet előkerülésével kapcsolatos. Wilfrid Voynich (1865-1930) könyvkereskedő nem kevés erőfeszítést tett, hogy az értékes kézirat forrása körüli nyomokat elmossa. Talán ez is része volt annak az igyekezetnek, hogy a könyv értékét növelje, talán volt valami csalás abban, ahogy szert tett a későbbiekben róla elnevezett kódexre. Ki tudja? Haláláig nem lehetett többet kihúzni belőle, mint hogy egy közelebbről meg nem határozott dél-európai kastélyban találta. Egyszer, 1915-ben azt is mondta, a titokzatos kastély Ausztriában található.

A titok, a kézirat eredetének rejtélye sírba is szállt volna vele, ha felesége, egy posztumusz felbontandó levélben nem lett volna nagyvonalúbb a kézirat iránt érdeklődő kíváncsiak tömegével. Ethel Voynich megírta, hogy férje 1911-ben a titkosírásáról és botanikus ábráiról ismert és mindeddig meg nem fejtett kéziratot Olaszországban, a Villa Mondragonéban vásárolta a jezsuitáktól. Ezzel kiváló alkalmat adott a kézirat titkai köré szerveződő szakértő csoportoknak, hogy a kódex előkerülésének centenáriumán éppen a Villa Mondragonében gyűljenek össze egy kis konferenciára.

1171148.jpg

A Sotheby's aukciós ház minapi, kortárs műalkotásokat értékesítő árverése különös rekorddal lepte meg az érdeklődőket. A közelmúltban elhunyt művész, Cy Twombly egyik 1968-as képe nem kevesebbért, mint 70 millió dollárért kelt el. A Twombly életműve iránt kevésbé érdeklődő olvasók talán nem tudják, hogy a művész többek közt az iskolai krétatáblákra emlékeztető fekete háttérre rajzolt fehér, krétaszerű kriksz-krakszairól vált híressé.

A Sotheby's-nél elkelt alkotás - amely egyébként meglehetősen emlékeztet Twombly sok más képére - különös kriptográfiai jelentőséggel bír: a képet azok az évek ihlették, melyeket a későbbi művész a Pentagonban az Egyesült Államok szolgálatában mint kódfejtő töltött. Az olvasóra bízom, hogy dekódolja a kép értelmét. De akármi is lesz a megfejtés, az biztos, hogy Twombly birtokában volt a tudásnak, hogy hogyan lehet viszonylag egyszerű módszerekkel komoly értéket létrehozni. És ezt a tudást éppen ebbe a képbe kódolta:

cy-twombly-untitled-new-york-city.jpg

A posztban szereplő hírért Kiss Farkas Gábornak mondok köszönetet.

Kövess itt a blogon vagy a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

 

A CIA udvarán álló híres Kryptos szoborról szó esett már korábban is a blogon. Egy kódolt szövegeket tartalmazó alkotásról van szó, amelynek négy rejtjelezett szövegrészéből az 1990-es átadása óta csak hármat fejtettek meg. Az eddigi eredmények felmutatói közt tudhatjuk az NSA, a CIA kódfejtőit is, ám az utolsó titkosított szövegrész rajtuk is kifogott. A megfelelő szürkeállománynak vagy gépi teljesítménynek tehát eddig sem volt híja, feltehetően egy - illetve „a” - jó ötlet hiányzik a megfejtéshez. Az alkotó, Jim Sanborn elmondása szerint ugyanis a kód feltörhető, és a kódoláshoz 18. század előtti, klasszikus módszer(eke)t használt.

Többen remélték, hogy Sanborn 70. születésnapja újabb „hint” érkezését jelenti majd (az eddigiekről itt lehet olvasni), ám e helyett más típusú ismerettel gazdagodtunk. Az idei Kryptos-workshop alkalmára Ed Scheidt - a CIA kriptológiai osztályának egykori igazgatója, aki a művésznek segített a kódolásban - egy eddig nem ismert, a Kryptos-hoz hasonló szobrocskát vitt el és mutatott meg a megjelenteknek, amit még 1988-ban kapott Sanborntól.

girasol_kryptos_03.png

Egy héttel ezelőtt megjelent a blogon néhány 1912-ből származó rejtjelezett képeslap.

Csupán egyetlen - sikeres - megfejtés érkezett rá a kommentekben, talán a jelsorozatok elbátortalanították a kedves blogolvasókat.

Pedig egyszerű monoalfabetikus behelyettesítésről van szó, más szóval egy jel áll egy betű helyett. Amikor Szilágyi Orsolya megküldte nekem a képeslapokat, rögtön felhívta a figyelmem arra, hogy a rejtjelezett szövegrészek megjelenésükben emlékeztetnek az eredeti szövegre, így például az aláírás a Károly névre. Sőt, ha jobban megnézzük a levelek végét, mintha az "üdvözli Károly"-t látnánk ott. 

Ez alapján gyerekjáték volt felfejteni a maradék szöveget. A bejegyzésben szereplő kilencedik képeslap tartalmát például így adhatjuk vissza:

Édes Erzsikém, nem tudom, hogy vasárnap hány órakor találkozhatunk, mert valószínűleg a Lajossal elmegyünk Győmrőre, de ha nem fárasztom, este átjövök negyed nyolckor, a nővérénél leszek, de ha esetleg nem vár, írjon Erzsikém, üdvözli Károly.

 

Ez alapján a többi képeslap már könnyedén olvasható.

Egy békebeli szerelem titkai

2015.11.13. 20:53

Az első világháború előtti utolsó békeévek egyikét élik Budapesten, de a szerelmes férfit és kedvesét (az Alagút utca 1 alatt lakó Erzsikét) a politikai események nemigen foglalkoztatják. Vajon miről leveleznek titkosított levelezőlapjaikon?

A megoldást nem nehéz megtalálni, de egy-két jó ötlet szükséges az áttöréshez, majd nagyjából fél óra a teljes megfejtéshez. A megoldás egy hét múlva jelenik meg a kripto-blogon, addig azonban a kedves olvasók szabadon kibontakozhatnak.

Akinek sikerült, jelezze a kommentben, de kérem, spoiler mentesen tegye, azaz ne árulja el a megoldást.

levlap1.png

süti beállítások módosítása