Pierre Guldin 1622-es művét, a Problema arithmeticum de rerum combinationibus című tanulmányt vélhetően nagyon kevesen olvassák mostanában, pedig egészen modern gondolatokat tartalmaz. A szerző először is kiszámolta az ábécé huszonhárom betűjéből képezhető különböző…

Haller Gábor (1614–1663) korának egyik legfontosabb szereplője volt Erdélyben. Gyorsan emelkedett a ranglétrán, tizenévesen még csak Brandenburgi Katalin fejedelemasszony majd I. Rákóczi György inasa volt, azután utazott, külföldön tanult, Leidenben hadigépészeti és matematikai…

Robin Sloan könyve, a Mr. Penumbra non-stop könyvesboltja egyszerre szól a legrégebbi könyvekről és a legmodernebb szoftverekről. A történetben legalább annyira fontossá válnak a 16. század óta nyomtatáshoz használt betűkészletek, mint maga a Google fejlesztőstül,…

A kriptográfia nem csak a felnőtteké. Sőt, jó érvek szólnak amellett, hogy már a kisiskolásokat is érdemes beavatni a rejtjelezés elméletébe és gyakorlatába. Nem véletlen, hogy az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) weboldalán egy kisebb aloldal rendszert tart fenn gyerekek…

A rejtjelezés történetében igazából akkor tudunk elmélyedni, ha idegen nyelven is olvasunk. A legtakarékosabban akkor járunk el, ha angolul tanulunk meg, bár kétségtelenül van némi francia szakirodalom is, sőt Klaus Schmehnek köszönhetően egy egész sorozat német nyelvű…

A Biblia kódjának elmélete népszerű, és egyáltalán nem könnyű belátni, mi is az átverés benne. Az elmélet Michael Drosnin könyvei nyomán terjedt el. Drosnin amerikai újságíró, magyarul már három könyve is megjelent a Biblia kódjáról, a témából hamarosan még hollywoodi…

A lelkes kezdőknek első olvasmányként Simon Singh Kódkönyvét javaslom. Nem ez a legalaposabb írás a rejtjelezés történetéről, azonban ez a legolvasmányosabb, frissebb, és érdekesebb. Singh egyébként doktori címmel rendelkezik részecskefizikából, a tudományt tehát működése…