Nagy örömmel tájékoztatom a kedves blogolvasót, hogy a jövő év folyamán a Balassi Kiadó gondozásában megjelenik új könyvem, amelynek (némileg ijesztő) címe:  Titkosírás- és kódhasználat a kora újkori Magyarországon: a titok és a rejtjelezés társadalomtörténete…

A professzionális kémek, az úgynevezett titkos levelezők nagy számban használtak rejtjeleket a kora újkorban. Jól felépített titkos rendszerük behálózta a török hódoltság, a Habsburg irányítás alatt lévő Magyar Királyság, és az Erdélyi fejedelemség területét is. A kémek…

A kriptográfia nem csak a felnőtteké. Sőt, jó érvek szólnak amellett, hogy már a kisiskolásokat is érdemes beavatni a rejtjelezés elméletébe és gyakorlatába. Nem véletlen, hogy az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) weboldalán egy kisebb aloldal rendszert tart fenn gyerekek…

A tudományos élet egyik szépsége, hogy az embert időnként különleges helyekre, különleges emberek közé hívják egy-egy téma részletesebb megvitatására. Jeruzsálemnél márpedig nehéz különlegesebb helyet elképzelni, mint ahogy annak a konferenciának a résztvevői sem voltak…

A közelmúltban Klaus Schmeh, német titkosírás történész blogján közzétett egy huszonöt tételes listát, amely a titkosírás történetének nyitott kérdéseit sorolja. Hasonló listákat publikált korábban David Kahn, a szakma megalapítója, valamint Craig Bauer, a szakma…

A rejtjelezés történetében igazából akkor tudunk elmélyedni, ha idegen nyelven is olvasunk. A legtakarékosabban akkor járunk el, ha angolul tanulunk meg, bár kétségtelenül van némi francia szakirodalom is, sőt Klaus Schmehnek köszönhetően egy egész sorozat német nyelvű…

A lelkes kezdőknek első olvasmányként Simon Singh Kódkönyvét javaslom. Nem ez a legalaposabb írás a rejtjelezés történetéről, azonban ez a legolvasmányosabb, frissebb, és érdekesebb. Singh egyébként doktori címmel rendelkezik részecskefizikából, a tudományt tehát működése…