20710_Trithemius_3100.jpgJohannes Trithemius (1462-1516) volt a minta a következő évszázadok kódtervezői számára. Igazi reneszánsz tudós volt, nagy könyvgyűjtő, és nem utolsó sorban bencés szerzetes, a sponheimi kolostor apátja. Polygraphiájában azzal kísérletezett, mint majd százötven év múlva Athanasius Kircher is, különféle nyelvek egyazon jelentésű szavaihoz ugyanazt a számot rendelte egy nagy, többnyelvű szótárban, így próbálta megkönnyíteni a soknyelvű Európa diplomatáinak és tudósainak kommunikációját. 

De volt egy korábbi műve is, amelynek fogadtatása kevésbé volt pozitív, és amely hosszú időre - szinte tegnapig - rávetítette szerzőjére a démoni mágia vádját. Ez a műve pedig a Steganographia volt, amelyben azt mutatta meg, hogyan lehet elrejteni egy titkos üzenetet a kíváncsi szemek elől egy látszólag mást jelentő szövegben.

A "szteganográfia" szó az üzenet elrejtésének módszerét jelenti: amíg a kriptográfia a látható üzenetet olvashatatlanná teszi a beavatatlanok számára, addig a szteganográfia egyszerűen eldugja, úgy csinál, mintha nem is volna üzenet. Ez történik akkor, amikor egy látszólag ártatlan tartalmú könyv minden tizedik szavának kezdőbetűjét kell összeolvasni az üzenet megértéséhez. A betűk az ellenség számára is láthatóak, de neki eszébe sem jut, hogy jelentést keressen bennük, az üzenet egyszerűen el van rejtve a könyv szövegében. Nem túlzás azt állítani, hogy a kriptográfia, a titkosírás őszintébb műfaj, a szteganográfia pedig hatékonyabb. 

Namost Trithemius Steganographia című könyvében az üzenet elrejtése olyan jól sikerült, hogy sokan csak a fedőszöveget értették, az elrejtett tartalmat észre sem vették. A fedőszöveg pedig erősen emlékeztetett egy szörnyűséges démonidézésre, így a tudós apát művére hamar a fekete mágia gyanúja vetült. Az sem segített, hogy az apát egy levelében meglehetősen félreérthetően írt arról, hogy milyen közel áll új művében az emberfölötti tudás megszerzéséhez, a levelet azonban a váratlanul elhunyt címzett helyett rosszindulatú olvasók kaparintották meg, és Trithemius azzal tölthette élete hátramaradó részét, hogy a mágikus tevékenységéről szóló ellenséges pletykákat cáfolta.

Nem csoda, hogy a Steganographia kéziratban maradt, száz évig senki nem merte kiadni. És amikor végre bátrabb protestánsok kinyomtatták, a katolikus egyház rögtön indexre tette saját apátjának talán legfontosabb munkáját. Egészen Gustavus Selenus (álnéven braunschweigi Ágost herceg) 1623-as könyvéig kellett várni, hogy kiderüljön, a démonneveknek valójában ártatlan rejtjelezett üzenetet rejtenek. Legalábbis a Steganographia első két könyvében. A harmadik könyvet azonban Ágost herceg sem értette, az ott szereplő démonneveket és asztrológiai számításokra szolgáló számokat továbbra is mindenki gyanús szövegnek tartotta.

table3c.gifEgészen tizenöt évvel ezelőttig, amikor végre sikerült rehabilitálni az apátot. Szinte egy időben bizonyította az amerikai Jim Reeds és a német Thomas Ernst, hogy a látszólagos fekete mágia a harmadik könyv esetében is titkos szöveget kódol. Épp úgy, mint az első két könyvben, csak más módszerrel. Mivel Ernst volt az első, és az ő megoldása volt a részletesebb, őt tekintjük a félezer éves rejtély megoldójának. Ernst módszeresen megvizsgálta a Steganographia számait, és megmutatta, hogy azok betűk helyett állnak, valójában egy homofonikus titkosírás elemei. Lényegében felülkódolással állunk szemben, az apát először titkosírássá alakította a nyílt szöveg betűit, majd a titkosírás számait eldugta egy teljesen más jelentésű, démonneveket és asztrál mágiát tartalmazó szövegben. A harmadik könyv sorsa tehát egészen hasonlóan alakult, mint az első kettőé, csak míg az első kettő esetében száz év kellett a rehabilitáláshoz, a harmadik esetében ötszáz.

Trithemius mégiscsak nagy mágus volt, de nem a démonokat idéző típusból, hanem a gyakorlott kódfejtőket is megtévesztő zseni fajtájából.

A bejegyzés trackback címe:

https://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr365811367

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása