Az elmúlt évszázadok kézirattermésének különös kategóriáját képviselik azok a könyvek, amelyeket szerzőjük teljes egészében, elejüktől a végükig rejtjelezett.

Vajon mi visz rá valakit arra, hogy sok tucat, olykor több száz oldalt olyan írással jegyezzen le, hogy azt a beavatottakon és a különösen sikeres kódfejtőkön kívül senki ne tudja elolvasni? Vajon abban bízott, hogy egyszer majd valaki megérti a szöveg tartalmát, vagy eleve az volt a szándéka, hogy írása felkerüljön a legbizarrabb könyvek listájára?

Az alábbi könyvek közt sokféle akad: olyan is, amelyet könnyű megfejteni, olyan is, amelyet mindeddig nem sikerült. Olyan, amelyet hatszáz éve, és olyan, amelyet csak néhány évtizede írtak. Olyan, amelynek ismerjük a szerzőjét, és olyan, amelyiknek el sem tudjuk képzelni, ki lehetett a zseniális kitalálója. A könyveket nem csupán hírük szerint válogattam. A legismertebb kódolt kéziratok mellett igyekeztem azoknak is helyet biztosítani, amelyek magyar szempontból különösen érdekesek.

 

1. Voynich kézirat

voyn.jpgArról minden szakértő megegyezik, hogy a legrejtélyesebb kódolt könyv a Voynich kézirat. Amióta a kora 15. században elkészült, kódfejtő generációk sora próbálta megfejteni: járt II Rudolfnak, az őrült császárnak az udvarában, a II. világháború legsikeresebb kódfejtője, a japán rejtjelek rutinos feltörője, William Friedman munkacsoportot szerevezett köré, és a legutóbbi időkig jelennek meg róla megfejtések. 230 oldal, radiokarbon vizsgálattal egy pár éve az 1430-as évekre datálták a keletkezését, el sem tudjuk képzelni ki írta, ki rajzolta, és hogy mit keresnek benne csillagászati ábrák, meztelen fürdőző nők, soha nem létezett növények és legfőként: hogy mi a különös Voynich nyelv jelentése. A könyv a Yale egyetemen a Beinecke Library-ban olvasható, de nem kell odautazni, mert a könyvtár jó felbontású másolatban feltette az oldalait a netre.

2. Codex Seraphinianus9.19a.png

Ez a könyv a Voynich ellentétpárja, utánzata és paródiája. Bár szerzőjét és a keletkezés idejét (1970-es évek) ismerjük, legalább olyan zseniális és rejtélyes, mint az előző kézirat, talán még egy kicsit perverzebb is. Szerzője Luigi Serafini, olasz művész, a könyv 127 oldalnyi, gyönyörűen illusztrált kéziratos szöveget tartalmaz, kódrendszere mindeddig feltöretlen, talán nincs is jelentése, ahogy legutóbb a szerző - talán megtévesztésből - állította. Szerkezete és ábrái szerint valamiféle képzeletbeli világ lexikonjának tűnik, de csak találgathatunk, hogy mi lehet az igazi tartalma.

3. Rohonci kódex5.16.png

A Rohonci kódexszel hazánk is felkerül a rejtélyes kéziratok gyűjtőhelyei közé. A 448 oldalas könyv, amelynek sem szerzőjét, sem keletkezési helyét és idejét nem ismerjük, vallásos tartalmára is csak a képek alapján következtethetünk, a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában található. A kódrendszer azóta feltöretlen, hogy a kódex az 1830-as évek végén előkerült, de remélhetőleg nincs messze a pillanat, amikor a megfejtése nyilvánosságra kerül.

4. Copiale cipherCopiale.jpg

Ennek a kéziratnak a története megint csak tartalmaz magyar vonatkozásokat. A 105 oldalnyi, eredetileg német nyelven írt, és egy okkult társaság (úgynevezett okulisták) beavatási szertartását leíró kéziratot a közelmúltban fejtette meg egy informatikusokból és nyelvészekből álló kutatócsoport, köztük a magyar Megyesi Beáta. A megfejtés jelentős esemény volt, jól példázza, hogyan lehet egy igen fejlett homofonikus titkosírást számítógépes eszközökkel megadásra kényszeríteni. Hogy ki a szerző, még mindig nem tudjuk. A 18. század végén keletkezett kézirat magántulajdonban van, de az oldalai letölthetők.

5. Gárdonyi naplója

gárdonyi.pngGárdonyi Géza nem csak az Egri csillagok szerzője, legismertebb regényénél rejtélyesebb dolgokat is írt. Teljes egészében rejtjelezett naplója még mindig nem eléggé ismert a nagyvilágban, pedig a gyorsírás és titkosírás határán lévő rendszere, amelynek ligatúrái (karakter kötései) olyan szemfülesek, hogy a kézirat sokáig megfejthetetlennek bizonyult, komolyabb ismertségre predesztinálja. Szerencsére az 1970-es években Gilicze Gábor és Gyürk Ottó megfejtette, kellően szorgalmas kódfejtők ma is gyakorolhatnak a kódrendszerével, mióta a megfejtés részletei is hozzáférhetők, egy Gárdonyis üzenet kis szorgalommal megfejthető

6. Nagybajomi kézirat 

00025-Nagybajom-ManuscriptEz a kézirat igazán magyar, hazánkban keletkezett, magyar szerző másolta (Pálóczi Horváth Ádám), és magyar a megfejtője is: Vámos Hanna. A Kézirat, hasonlóan a Copiale-hoz, egy okkult társaság - ezúttal a szabadkőművesek - irata. A kódrendszer minden betűhöz más kódábécét használ (úgynevezett polialfabetikus), de mivel ezt minden szóban újrakezdi, és a szóhatárok is látszanak, kellő szakértelemmel feltörhető.

7. Pepys naplója

00015-Samuel-Pepys-Diary Samuel Pepys 1660-tól kezdve tíz éven keresztül jegyezte le az angol polgári forradalomban átélt eseményeket egy eredetileg gyorsírásos rendszerrel, amelyet kissé továbbfejlesztett. A több, mint háromezer oldalas napló hosszú ideig maradt megfejtetlen, míg 1819 és 1822 közt egy bizonyos John Smith, a Cambridge-i Egyetem kutatója feltörte. Ezután mind Pepys, mind Shelton - az eredeti gyorsírás kiötlője - egy csapásra híres lett. A naplót azóta a kor történetének fontos dokumentumaként tartják számon az angol irodalomtörténetben.

8. Beatrix Potter naplója

00020-Beatrix-Potter-DiaryBeatrix Potter (1866 - 1943), híres brit mesekönyv szerző 1881 és 1897 közt titkosírással vezette naplóját. Bár semmi nem indokolta, hogy megfejtetlenül maradjon, egy felkészült kódfejtő rövid idő alatt feltörte volna, végül csupán 1958-ben tették olvashatóvá. 

9. Giovanni Fontata kézikönyvei 

bsb00013084_00023.jpgA reneszánsz velencei mérnök, Giovanni Fontana (1395?-1455) nem csak különös ostromgépeiről és memóriafejlesztő eszközeiről híres, hanem arról is, hogy több kézikönyvét (a Bellicorum Instrumentorum Liber-t és a Secretum de thesauro experimentorum-ot) teljes egészében titkosírással írta. A titkosírás látványos, szép grafikus karakterekből áll, de mivel lényegében monoalfabetikus (azaz a latin ábécé 22 betűjének 22 karakter felel meg), igen könnyű volt megfejteni, Wilhelm Meyer (1845-1917) a huszadik század elején meg is fejtette.

10. Fabian Humphrey imádságos könyve

Montreal, McGill University Library, MS G 177, fol. 7v. Copyright McGill University Library. Used with permission.A közelmúltban találta Frank Klaassen középkorász egy montreáli kézirattárban azt a könyvet, amelynek számokból és jelekből álló karaktereit 2014-ig senkinek nem jutott eszébe feltörni. Pedig a rendszer nem volt bonyolult, Frank gyorsan meg is fejtette, és megállapította, hogy egy késő 16. századi szerző, Fabian Humphrey imáit és vallásos szövegeit tartalmazza. Azt már csak én tenném hozzá (és ebben ki is merül a rejtjel hazai vonatkozása), hogy Humphrey kódrendszere azonos azzal a karakterkészlettel, amely egy Klaus Schmeh által azonosított 470 oldalas londoni kéziratban, a Codex Igoban szerepel. Mivel egészen friss felfedezésről van szó, meg kell várni a következő hetek-hónapok kutatásait, hogy állást foglaljunk arról, miért írt Humphrey (vagy valaki más?) több, elejétől a végéig kódolt imakönyvet.


Rengeteg rejtjelezett levél és rövidebb szövegrészlet maradt fenn az elmúlt évszázadokból. Az azonban, hogy valaki egy könyvet elejétől a végéig titkosítson, ritkaságszámba megy. A kutatás mai állása alapján mintegy negyven-ötven ilyen könyv létezik, ezekből válogattam ki a tíz legérdekesebbet.

 

Kövess a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

https://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr505684334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Xlendon 2014.08.21. 19:13:13

Ez érdekes volt!
A Codex Seraphinianus necces, hogy valóban nem értelmes szöveg, de nagyon szép képek, a Voynich viszont eléggé eldönthetetlen.

dr. trafik nomac 2014.08.21. 22:44:23

Voynich-t iden tavasszal ket helyrol is megfejtettek, igaz nem a teljes tartalmat.
süti beállítások módosítása