A mérnöki tudományokat mindig is belengte a titokzatosság szele. Sokáig tartotta magát a meggyőződést, hogy a "tiszta" tudományok érdekmentesek és nyíltak, mindenki számára hozzáférhetőek, a fejlesztők és a mérnökök "alkalmazott" tudománya viszont rejtőzködik és titokzatoskodik. Ma már persze tudjuk, hogy a "tiszta" tudományok sem olyan demokratikusak, mint valaha gondolták. Az "azonos körülmények közt bárki által bárhol megismételhető" kísérlet csak mítosz a hadronütköztetők korában, amikor bizonyos kísérleti eszközökből csupán egy van egy országnak, de olyan is akad, amelyből egy van egész Európának. Azonban a felismerés, hogy az alapkutatások hozzáférhetősége és demokratikus volta egyáltalán nem problémamentes, nem könnyítette a mérnöki tudományok rejtőzködése és titkolózása miatt kialakult neheztelést. Mit sem csökkent a gyanakvás a felfedezéseiket féltékenyen őrző és tüstént a szabadalmi hivatalba rohangáló mérnökökre.

Pedig a mérnököknek sem könnyű. Hiába találnak ki bármilyen nagyszerű szerkezetet, sosem lehetnek biztosak abban, nem nyúlja-e le valaki a felfedezésüket. És ez még inkább így volt a régmúltban, a szabadalmi hivatalok létrejötte előtt. Mit tegyen egy feltaláló, akinek a 15. században, a szellemi tulajdon szervezett védelme előtt jut eszébe valami?

A megoldás kínálta magát: titkosítsa a felfedezését!

A reneszánsz velencei mérnök, Giovanni Fontana (1395?-1455) jelentőségét a legnagyobb kortársaihoz, Leonardo da Vincihez és Leon Battista Albertihez szokták hasonlítani. Fontana eredetileg orvostudományt tanult, egyetemi tanulmányai után rögtön dékánná nevezték ki, de aztán elhagyta az akadémiai pályát és gyakorló orvos lett. Mintegy huszonöt tudományos tartalmú könyvet írt, ebből tíz maradt fenn, a többi elveszett. Könyveiben szó esik ostromgépekről, memóriafejlesztő eszközökről, óraszerkezetekről, tükrökről, szökőkutakról, automatákról, optikai készülékekről, alkímiai eljárásokról, csillagászati eszközökről és orvosi módszerekről. Több könyvét, így a hadigépezetekről szólót (Bellicorum Instrumentorum Liber) és a memóriaeszközöket bemutatót (Secretum de Thesauro) is behelyettesítéses titkosírással jegyezte le, komplex támadóeszközeit és mnemotechnikai szerkezeteit teljes könyvterjedelemben írta egy nagyrészt karikákból és rövid vonalakból álló, igen látványos, de végső soron egyszerű monoalfabetikus titkosírással.

Azt gondolnánk, Fontana olyan régen élt, hogy szerepével és könyveivel kapcsolatban nagy a konszenzus a szakirodalomban. De tévedünk, mert Fontana igencsak vitatott. Két téma is heves vita tárgyát képezi. Az egyik az, hogy a rejtjelezett szöveg és az általa körülvett gépezet-rajzok valamint a fürdőző meztelen hölgyek látványa sokakat a Voynich kézirat híres oldalaira emlékeztetett, így a Fontana szöveg gyakran idézett analógiája a kriptotörténet legrejtélyesebb kéziratának.

A másik visszatérő vita pedig a kriptográfia történetének kezdeteivel kapcsolatos. Néhány kortárs szerző szerint Fontana memóriagépeinek leírásakor lényegében feltalálta a Vigenere-től elhíresült, de valójában már Alberti által feltalált kombinatorikus tárcsamódszert, amelynek köszönhetően folyamatosan változó kódábécével is lehetővé vált sifrírozni. Más szóval, Fontana bizonyos kombinatorikus memóriaszerkezetei mintha a 16. század híres polialfabetikus tárcsáit előlegezték volna meg. Sőt mi több, más memóriaszerkezetei pedig a szintén mozgatható tárcsákból álló, Thomas Jeffersonról elnevezett híres eszközre emlékeztetnek, amelyet a nagyközönség Dan Brown Da Vinci kódjából Cryptex néven ismer.

Akárhogyan is, Giovanni Fontana sokkal izgalmasabb szerző, mint első látásra tűnik, és nem lennék meglepve, ha a jövőben egyre többen szereznének tudomást a létezéséről, és egyre többen vizsgálnák koncentrált figyelemmel kéziratainak különös ábráit és feliratait.

Búcsúzóul egy pár jellegzetes Fonana oldal:

Kövess a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.