1.pngMégsem árulja el, miről szól a titokzatos szöveg. A Codex Seraphinianusról van szó, arról a könyvről, amelyet 1981-ben adott ki gyönyörű kiállításban, korlátozott példányszámban és rendkívül drágán szerzője, Luigi Serafini olasz művész. Három évig dolgozott rajta, de megérte, mert a Codex azonnal bevonult a legrejtélyesebb könyvek sorába, és ott mindjárt a második helyre tört, alig lemaradva a Voynich kézirat mögött. A Codex Seraphinianus néhány évtizedig csak a kiválasztottak számára volt hozzáférhető, de a 2000-es években viszonylag jó felbontásban feltették az internetre, és újabb kiadók jelentették meg, továbbra sem túl olcsón.

Régi vágyam teljesült, amikor nemrég Serafini városában, Rómában sétálva, a feleségem egy trasteverei antikvárium kirakatában megpillantotta a Codexet. Nem gyakran ad az ember 100 eurót egy kötetért, de vannak olyan könyvek, amelyeknek nem lehet ellenállni. Különleges élmény a saját, speciális papírra nyomtatott Codex Seraphinianusomat olvasni. Gyönyörködöm a képekben, és közben azon töprengek újra és újra, vajon tényleg nincs-e jelentése a szövegnek, vajon tényleg el kell-e hinnem a grafikus-szerző állítását, amellyel pár éve Oxfordban lecsendesítette az önjelölt kódfejtők tömegét, akik már régen szerették volna megfejteni a kódex különös kézírását.

2.png

3.png4.pngAz én újonnan vásárolt könyvemnek volt egy kis melléklete: a szerző hét nyelven ad közre egy rövid, két oldalas vallomást. Megtudjuk, hogy Rómának mely részében, milyen cím alatt élt (Via Sant'Andrea delle Fratte, 30), amikor annak idején a kódexen dolgozott, és hogy művész bulik látogatása helyett esténként inkább tetőtéri lakásába tért, hogy újabb oldalakkal egészítse ki képzeletbeli enciklopédiáját. Egyetlen társa ekkoriban egy fehér macska volt, aki egy magányos éjszakán csatlakozott hozzá, hogy aztán a lakásában maradjon. Neki ajánlja most, harminc év elteltével a kódexet.  

 

5.png

Végül pedig a szöveg jelentéséről, a nyelv jellegéről tudunk meg új részleteket a mellékletből. Álljanak itt Serafini saját szavai:

 

6.pngFelvázoltam a képeket többé kevésbé szabályos vonalak mentén, majd egyszer csak felmerült bennem, hogy valamiféle szöveget is kellene mellékelnem, hogy a rajzokat, amelyek egyre inkább hasonlítottak egy atlasz vagy egy anatómia könyv oldalaira, teljessé tegyem. De milyen képaláírások illenének ide, és főleg: milyen nyelven? Szöveg és kép kombinációja, mint mindannyian tudjuk, valamiféle jelentésre utal, még ha se egyiket, se másikat nem értjük is. Emlékszünk még, hogy gyermekkorunkban hogyan lapozgattunk képeskönyveket, miközben – tettetve, hogy tudunk olvasni - az ott látott képekről fantáziáltunk? Ki tudja, mondtam magamnak, talán az érthetetlen és idegen szöveg mindannyiunknak még egyszer lehetővé teszi, hogy átéljük azokat az izgalmas gyermekkori élményeket. Ezután az új ábécé keresése tűnt számomra a legsürgetőbb feladatnak. Ki kellett találnom egyet, amely illett a céljaimhoz.

Így aztán csavarodó és hajlongó cikornyákat és díszes alakzatokat kezdtem rajzolni. És ebből a tintakuszaságból lassan kidolgoztam egy teljes írásrendszert, kis és nagybetűkkel, központozással és ékezetekkel. Olyan írás volt ez, amely sok más írástípus álmát foglalta magában.

Vajon mindez azt jelenti, nem érdemes többé az írásrendszer megfejtésén ügyködni? Vagy csak azt, hogy nem ez a lényeg. A lényeg az az érzés, amely a könyvet lapozgatva elfog, az érzés, amelyet azokban a korai éveinkben éltünk át utoljára, amelyekre szinte nem is emlékezünk. Ott Rómában, a Tratsevere negyed egy bérelt lakásában az eredeti kódexet lapozgatva, azt hiszem, egy pillanatra megértettem Serafinit. Drága tapasztalat ugyan, de az eredeti könyv olyan élményt nyújt, amelyet a netről letölthető másolattól hiába várunk.

Ha tetszett a blogbejegyzés, szavazz rá ezen a linken, a kutatói blogok versenyében!

Kövess a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

https://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr116905063

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsíros Bödön 2014.11.16. 23:49:42

nem értek valamit. Előre bocsájtom, nem olvastam végig a cikket.

1. ez mintha egy másik bejegyzésedben szerepelt volna, ahol felsoroltál több rejtélyes könyvet és mintha az alábbi, 2-es pontot is érintetted volna
2. maga a szerző vallotta be már egy ideje, hogy hoax az egész.

akkor most hogy jön ide ez a "szenzációhajhász" bevezető?:

"A világ második legrejtélyesebb könyvének él a szerzője és nyilatkozik
2014.11.16. 09:35
1.pngMégsem árulja el, miről szól a titokzatos szöveg. "

de, elárulta, már rég

Zsíros Bödön 2014.11.16. 23:50:26

és elnézést, "előrebocsátom"
süti beállítások módosítása