Két brit iskolásfiú beszélget a fa alatt ülve: 

- Mit olvasol?

- A kriptográfiáról szól.

- Mint a titkos üzenetek?

- Nem titkos. Ez benne a briliáns. Ezeket az üzeneteket bárki láthatja, de senki nem érti meg őket, hacsak nincs kulcsa hozzá.

- Akkor ez miben különbözik a beszédtől?

- A beszédtől?

- Amikor emberek beszélnek egymással, sosem azt mondják, amit gondolnak. Valami mást mondanak és elvárják, hogy megértsd, mire gondolnak. Csak én sose értem.

- Alan, valami azt súgja, nagyon jó leszel ebben.

Ezután Christopher átnyújtja Alannak a Kódok és Titkosírások című könyvet. Christopher nemsokára meghal, a másik fiú pedig felnőve, az évszázad egyik legnagyobb matematikusaként megtervezi a kódtörő ős-számítógépet, és barátja emlékére Christophernek nevezi. Ő Alan Turing, a második világháborús német kódgép, az Enigma híres feltörője, a számítógép-tudomány atyja, a tragikus hős, aki Churchill szerint a háború egyik legfontosabb szereplője volt, de aki végül mégis megszégyenített és megbüntetett homoszexuálisként önkezével vetett véget életének. Aki nem kevesebb, mint hatvan évvel halála után kapta csak meg az őt megillető bocsánatkérést a brit uralkodótól. Turing életéről szól az új film, a nyolc Oscarra jelölt Imitation game, azaz a Kódjátszma, amelyet a napokban Magyarországon is meg lehet nézni.

A kriptográfia nem igazán filmvászonra való – gondolhatnánk. Hiszen mit lehet azon izgalmassá tenni, hogy egy okos ember összeráncolt homlokkal egy papír fölé hajolva gondolkodik? Erre a kétkedésre rácáfol, hogy több jó film is született már az Enigma feltörésének történetéről, így maga a 2001-es Enigma című film, vagy az U-571 című tengeralattjárós film. A dráma forrása persze egyik esetben sem csupán maga a kódfejtés, más elemek is szükségesek ahhoz, hogy a nézőt a fotelhez szögezzük.

A Kódjátszma esetében a puszta kódtörést színezi a matematikusok munkáját felügyelő katonai elöljáró (a Trónok harcából ismert Charles Dance) türelmetlensége és ellenségessége, a csinos és okos kódfejtő hölgy (Keira Knightley) és Turing között szövődő felemás románc, a Bletchley Park kódfejtői közé beépülő orosz kém kavarása, valamint - nem utolsó sorban - Turing homoszexualitása, amelyet a kortárs angol törvények értelmében börtönnel vagy kémiai kasztrációval büntetnek.

Mindez részben valóban úgy történt, ahogy a film állítja, részben azonban mégsem. Mielőtt azonban sorra vesszük a történelmi pontatlanságokat, csúsztatásokat, sőt hazugságokat, érdemes határozottan kimondani: a Kódjátszma jó film, aki szereti a háborús, a kódfejtős, vagy az okos zsenikről szóló filmeket, élvezni fogja. A szereposztás izgalmas, a színészek játékát jó nézni, minden alábbi történelmi kritika ellenére határozottan ajánlom a filmet!

És akkor jöjjön a szakmai kritika, hiszen egy kripto-blogtól elvárható, hogy kissé a színfalak mögé nézzen. Azt kérem azonban, hogy aki még nem látta a filmet, ne olvasson tovább, mert spoilerekbe futhat.

A legfőbb kritika az, hogy a filmben sok a dráma – kicsit túl sok. Ott is van, ahol valójában nem volt. Itt van mindjárt a kém vonal, mely szerint Turing barakkjában egy Cairncross nevű orosz kém volt, erre ő rájött, de zsarolás hatása alatt nem merte leleplezni a kémet. Később pedig őt magát is kémkedéssel gyanúsították, és ez vezetett végül homoszexuálitásának leleplezéséhez. Ez azonban mind kitaláció, valójában egyáltalán nem így történt. 

Bletchley Parkban valóban ott volt Cairncross, aki valóban orosz kém volt, de soha nem fülelték le, és konkrétan nem Turing barakkjában dolgozott, a szigorú biztonsági előírások következtében valószínűleg soha nem is találkoztak. De fontosabb az a tény, amire több felháborodott weboldal felhívja a figyelmet, hogy Turing soha nem falazott egy kémnek, azaz soha nem követett el árulást, ezt egyszerűen a film találta ki, és akik érzékenyek az erkölcsökre, kissé zokon veszik a rendezőnek ezt a vádját. Egyébként az sem igaz, hogy a 1951-ben egy nyomozó kémkedéssel gyanúsította volna Turingot, a vád rögtön az elejétől a homoszexualitás volt.

Talán kevésbé erkölcsi kérdés, de a való életben Bombe-nak hívták a híres kódtörő gépet, és nem Chritophernek. Turing gyászolta ugyan gyermekkori barátját, de soha nem olyan mértékben, ahogy a film sugallja, nem keverte össze a gépet a barátja emlékével.

Turing talán nehéz ember volt, minden bizonnyal türelmetlen a lassú felfogásúakkal, és olykor talán a humorérzéke sem volt a csúcson, de minden visszaemlékező szerint tudott, sőt szeretett csapatban dolgozni, voltak barátai, ha akart, tudott kedves lenni, és korántsem volt olyan Asperger szindrómásnak tűnő felnőtt, mint amilyennek a film bemutatja. 

Katonai felettese (emlékszünk: Tywin Lannister a Trónok harcából) korántsem volt olyan értetlen, mint a film mutatja, sőt maga is értett a kódfejtéshez, Turingot és csapatát támogatta. Turing egyébként a Bletchley Park sztárjának számított, környezete értette és elismerte a zsenialitását. Ráadásul az sem igaz, hogy csak két év után tudtak megoldani német kódolt üzeneteket, valójában bizonyosakat már a háború elejétől, sőt Turing érkezése előtt is fel tudtak törni.

A film nem nagyon hangsúlyozza, hogy Turing a szörnyűséges kémiai kasztrálás befejezte után egy teljes évvel lett öngyilkos, nem biztos, hogy annak következményeként. A "kezelés" alatt korántsem lett képtelen a logikus gondolkodásra, aktív kutatói életet élt. A halála pedig - bár sok jel utal arra, hogy öngyilkosságot követett el - elképzelhető, hogy baleset volt, házi laborjában ciánnal kísérletezett azokban a hetekben, nem biztos, hogy szándékosan vette be a mérget, nem is hagyott búcsúlevelet.

És ami engem a leginkább idegesített: a Bletchley Parkban a háború végére közel ezer kódfejtő dolgozott. Szó nincs róla, hogy mindössze öt-hat ember munkája lett volna az Enigma feltörése. Ez nem kisebbíti Turing - valóban meghatározó - érdemeit, de nem úgy kell elképzelnünk a valóságot, hogy egy maroknyi csapat egyetlen zseni vezetővel az élén fejtette a német kódokat. És: könyörgöm, nyilván nem ők maguk döntöttek arról, melyik információt továbbítják a hírszerzésnek, és melyiket nem! Az angolok komoly és sikeres erőfeszítést tettek, hogy a németek ne jöjjenek rá, hamar elolvassák az Enigmával kódolt üzeneteiket, de ezért nem Turing és csapata volt a felelős, a feltört információk közti válogatás náluk sokkal magasabb szinten történt.

Mindez fontos, ha valós képet akarunk festeni Turing személyiségéről, sorsáról és a kódfejtő automatáról. De lényegtelen akkor, ha csak egy izgalmas filmet szeretnénk megnézni, amelyben kiváló színészek izgalmas - és a valóságra sok mindenben emlékeztető - történetet adnak elő. 

Kövess itt a blogon vagy a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.