A Gentlemen's cipher, azaz "az úriemberek rejtjele" 1748 áprilisában jelent meg nyomtatásban egy angol lapban, melynek The Gentlemen’s Magazine volt a címe. A bevezető szerint egy nemrégen elhunyt úriember (gentleman) hagyatékában maradt fenn, és az "Úriemberek magazinja" szerkesztői abban a reményben publikálták, hogy valaki megfejti. De senki nem fejtette meg.

Ugyanez a titkosírás 1978-ban is megjelent, ezúttal a Cryptologia nevű folyóiratban, amely az egyetlen titkosírás-történeti szaklap a világon, de megint csak nem fejtette meg senki. 2013-ban Klaus Schmeh bejegyzést szentelt a rejtélynek a blogján. Egy másik blogszerzőnek, az angol informatikusnak, Nick Pellingnek ekkor szöget ütött a fejébe, hogy igazán ideje volna megpróbálni megfejteni.

Először is lemásolta a grafikus jelek sorozatát:

Azután átírta alfabetikus jelekre:

abcdedfghicdijbifbmefdgeiafnboe
pneoeqdggbpfiereosoehtiboaemuefafobho
eoepeggpeveeganevodeicgwfaobteadfbeo
anepdfanobanbdjnaanedifdgafbvcehancevw
anevbbgfanobqgefadideifdqdgdaw
adfpnhaanejddgawvehoaneudbdfbohre
fbdjnaqwaepoeabnhicrhixddfnecqwaneqohre
daehfefgbreoffoafaneyhuadreuoee
hicanbhawohiabvveofgdqeoaw

Végül ahelyett, hogy a betűkről gyakoriságtáblázatot készített volna, inkább bemásolta az egészet egy angol nyelvű netes szoftverbe, amely behelyettesítéses kódok mintázatait képes felismerni. Emögött a lépés mögött természetesen az a feltételezés állt, hogy egyszerű behelyettesítésről, monoalfabetikus kódról van szó, amelyben minden betű helyett egy adott rejtjelkarakter áll. Az eredmény igazolta Nick várakozásait, mert a program hamar kiadta egy 17. századi angol orvos-költő, Sir Samuel Garth (1661-1719) The Dispensary című művének egy adott bekezdését. A rejtjelezett szöveg helyesírása eltért egy pár apróságban a nyomtatott változattól, ezért külön ide másolom.

“To Die, is Landing on some silent Shore,
Where Billows never break, nor Tempests roar:
Ere well we feel the friendly Stroke, ’t is o’er.
The Wife thro’ Thought the Insults of Death defy
The Fools, thro’ blest Insensibility.
‘Tis what the Guilty fear, the Pious crave;
Sought by the Wretch and vanquish’d by the Brave.
It eases Lovers, sets the captive free;
And, tho’ a Tyrant, offers Liberty.

Mi a tanulság? A múltból fennmaradt megfejtetlen titkosírások zöme nyilvánvalóan nem törhető fel ilyen könnyen. Általában nem angolul íródtak, nem monoalfabetikusak, és nem egy interneten amúgy is fent lévő vers a megfejtésük. De soha nem lehet tudni! Mindegyik érdemel annyit, hogy megpróbáljuk átírni, és tegyünk velük egy próbát. Ha egy többször publikált, és többször elfelejtett rejtjellel megtörténhetett, hogy 2013-ig senkinek nem jutott eszébe a legegyszerűbb megfejtés, akkor ez könnyen így lehet más megfejtetlen rejtjelekkel is.

Kövess a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.