Költők ritkán folytatnak irodai alkalmazotthoz méltó, rendszeres és kiszámítható életet, de Balassi Bálint konfliktusos élete még szakmája képviselői között is szokatlannak számít. A várúr, költő, katona és nagy csábító Balassi többszörös örökösödési perben állt…

Az alább következő számsorozatot egy kétoldalas levélből másoltam ki, amelyet a Magyar Országos Levéltárban találtam. A levélről semmi mást nem tudunk, mint hogy az 1660-as évekből maradt fenn Wesselényi Ferenc fogalmazványai közt. A számok mellett nem találunk szöveget, a…

A Beale-kód az 1880-as évek óta tartja izgalomban a kódfejtőket és a kincskeresőket. 1885-ben publikálta James B Ward azt a három, kódszámokból álló levelet, amely egy hat évtizeddel korábban elrejtett aranykincs lelőhelyét határozza meg. A történet úgy szól, hogy 1819…

A rejtjelezés történetében igazából akkor tudunk elmélyedni, ha idegen nyelven is olvasunk. A legtakarékosabban akkor járunk el, ha angolul tanulunk meg, bár kétségtelenül van némi francia szakirodalom is, sőt Klaus Schmehnek köszönhetően egy egész sorozat német nyelvű…

A Biblia kódjának elmélete népszerű, és egyáltalán nem könnyű belátni, mi is az átverés benne. Az elmélet Michael Drosnin könyvei nyomán terjedt el. Drosnin amerikai újságíró, magyarul már három könyve is megjelent a Biblia kódjáról, a témából hamarosan még hollywoodi…

A Vasálarcos történetéről mindenki hallott már. A romantikus sztori eredetileg Voltaire-től származik, majd aztán Alexandre Dumas örökítette meg egy regényében, hogy végül több modern film is szülessen róla. XIV. Lajos parancsa értelmében állítólag egy arcát elfedő, vasból…

A lelkes kezdőknek első olvasmányként Simon Singh Kódkönyvét javaslom. Nem ez a legalaposabb írás a rejtjelezés történetéről, azonban ez a legolvasmányosabb, frissebb, és érdekesebb. Singh egyébként doktori címmel rendelkezik részecskefizikából, a tudományt tehát működése…

Középkori mágusok, rejtélyes kéziratok, titkosírások és kódok, a múltról szóló összeesküvés-elméletek – izgalmas, de tudományos szempontból gyanús témák ezek, amelyek jobbára lektűrök lapjain tűnnek fel. Engem az érdekel, hogyan lehet ilyen kérdésekről a…

Szaniszló Zsigmond (c. 1655 – c. 1721) naplója különös emléke a magyar történelemnek. A szerző, aki Torda megye jegyzője, majd főbírája volt, az 1682-től 1711-ig terjedő három évtized majd minden napjáról megemlékezett kéziratában, amely így életének pontos, de…

A tengerparti fák gyökerüket kihúzva rendezett sorokban úszni indulnak a vízbe; két lábon járó gombolyagok sétálnak a parkban az emberek között; az égre a szivárványt egy íves pályán haladó repülő festi, amelyet bizonyára erre a célra töltöttek fel színes festékkel; az…