A Biblia kódjának elmélete népszerű, és egyáltalán nem könnyű belátni, mi is az átverés benne. Az elmélet Michael Drosnin könyvei nyomán terjedt el. Drosnin amerikai újságíró, magyarul már három könyve is megjelent a Biblia kódjáról, a témából hamarosan még hollywoodi film is készül.

Az alapgondolat azonban, amely szerint a Biblia első öt könyvének, a Tórá-nak a héber szövegében rejtett üzenetek, kódok vannak elrejtve, nem tőle származik, hanem Eliyahu Rips izraeli matematikustól. Rips különféle statisztikai elemzésekkel arra jutott, hogy ha fogjuk a Tóra szövegét, és kivesszük belőle a szóközöket, érdekes módon megtaláljuk benne a Biblia keletkezése utáni két évezred megannyi fontos rabbijának a nevét. De nem csak úgy könnyedén találjuk meg, hanem egy olyan számítógépes program segítségével, amely képes arra, hogy a hosszú betűfolyamban felfedezze, hogy négy vagy öt bizonyos betű, mondjuk egy adott rabbi nevének betűi, egyenlő távolságban vannak egymástól. Például a név első betűje a Teremtés könyvé-ben, a második tőle 1606 betűnyire, a harmadik kétszer 1606 betűnyire, és így tovább, persze a név utolsó betűi már lehet, hogy a Kivonulás könyvé-ben vannak.

Kicsit kisebb léptékekben nézve a dolgot, erről van szó: fogjuk az angol általánosítás jelentésű szót: GENERALIZATION, majd összeolvassuk minden harmadik betűjét, és megtaláljuk benne a náci angol megfelelőjét: NAZI. Ebből most rögtön levonhatunk mindenféle következtetést! Ripsék persze nem teljesen ezt csinálták, először is, mert az általuk talált betűk sokkal messzebb voltak egymástól, másodszor is pedig azért, mert ők komolyan gondolták, hogy a Biblia kinyilatkoztatott szövegében a Biblia keletkezési idejét követően élt rabbik neve valóban benne van.

Michael Drosnin Rips alapgondolatát fejlesztette tovább rendkívül látványos módon. Egy ügyes számítógépes programmal utánanézett, hogy Obama nevének megfelelő négy héber betű nem fordul-e véletlenül úgy elő a Bibliá-ban, hogy a betűk egyenlő távolságra vannak egymástól. Amikor talált négy ilyen betűt, mondjuk 1200 karakterre egymástól, betördelte a Biblia szövegét 1200 karakter hosszú sorokra, így az Obama betűk pont egymás alá kerültek. Ezután pedig körülnézett az így egymás alá helyezett betűk környékén. Minthogy az 1200 karakter hosszúra tördelt vízszintes sorokban a Biblia eredeti szövege volt olvasható, abban jó eséllyel talált valamit, ami merényletre utalhat, függőlegesen és sréjen pedig további olyan szavakat azonosíthatott, amelyek betűi ekvidisztánsak, azaz egyenlő karakterszámra vannak egymástól. A végeredmény az átlagolvasót szíven üti, az Obama név betűinek környékén baljós, merényletre utaló szavak bontakoznak ki. Még jobban szíven üt, hogy Drosnin ezzel a módszerrel Jichák Rabin egykori izraeli miniszterelnök elleni merényletet is megjósolta.

A matematikusok meg a kicsit felkészültebb szakemberek fogták a fejüket, és nem is tudták, hol kezdjék annak magyarázatát, hogy ez így teljes hülyeség. Először is a bibliai héber mássalhangzó nyelv, így a szavak sokkal rövidebbek benne, mint egy átlagos nyelvben. A héberben viszonylag könnyű rövid, egymástól egyenlő távolságra lévő betűkből álló szavakat találni. És értelmezés kérdése is, miről érzem azt, hogy megtaláltam. Hogyan olvasom ki azt, hogy 'ktr': 'kotor', 'kitér', 'kitár', esetleg 'két író' vagy 'aki túr'? Másrészt pedig - szól az érv fontosabb része - ilyen módszerrel kellően hosszú szövegben mindig találunk értelmes szavakat. Ha elég nagy szövegfile-on dolgozom, abban nagyon sokféle szónak megtalálom az egymástól egyenlő távolságra lévő betűit.

Drosnin tiltakozott a kritikák ellen, és azt ígérte, ha a Moby Dick szövegében is ki lehet mutatni merényleteket, azt komoly ellenérvnek fogja tekinteni. A Biblia első könyveinek héber változata ugyanis nem akármilyen szöveg, ezt a hagyomány szerint Isten betűnként diktálta Mózesnek, nem meglepő, hogy emberfeletti tudás, vagy ha így jobban tetszik, isteni előrelátás olvasható ki belőle. A Moby Dick-et azonban Herman Melville szerző egy-két elvakult hívét leszámítva, senki nem tartja kinyilatkoztatott szövegnek, tehát nem szabadna, hogy merényletekre utaló információkat találjunk benne.

Több se kellett a kritikusoknak, név szerint Brendan McKay matematikusnak és kollégáinak, akik gyorsan levették a fehér bálna történetét a polcról. A verseny persze nem volt fair, mert a Moby Dick angol nyelven íródott, amely tudvalevőleg nem csupán mássalhangzókból épül fel, a nevek és a gyilkosságra utaló szavak több betűből állnak. De a kritikusok vállalták a megméretést, és a saját számítógépes programjuk segítségével gyorsan megtalálták Indira Gandhi, Lev Trockij, Abraham Lincoln, Martin Luther King, John F. Kennedy és Lady Diana nevét. A nevek körül a híres elhunytak halálának körülményeiről is érdekes részleteket találtak, Trockij neve mellett például a kalapács, Diana nevét keresztezően pedig Dodi al Fajed, valamint a sofőr neve is feltűnt.

McKay és barátai azonban nem hagyták abba, annyira belejöttek a rejtvényfejtésbe, vagy inkább gyártásba, hogy Drosnin halálát is megjósolták hasonló módon, ez a halál pedig a jóslat szerint erőszakos lesz, Kairóban vagy Athénban fog bekövetkezni, és az elkövető két kódkutató lesz. Persze, tették hozzá sietve, mert volt már olyan olvasó, aki komolyan vette az eredményeiket, mindez csak vicc.

A kegyelemdöfést azzal adták meg, amikor jobban körülnéztek Drosnin azon fejezetében, amelyben az ikertornyok elleni, szeptember 11-i merénylet részleteinek bibliai kódjait mutatta be, és azt vették észre, hogy Drosnin saját szövege - nyilvánvalóan a szerző tudta nélkül - maga is kódokat tartalmaz. Az egymástól egyenlő távolságra lévő betűket összekötve azt találták, hogy Drosnin szövege megjósolta a Balin lévő Kuta nevű településén történet véres terrortámadást.

(Ennek az írásnak egy korábbi változata két évvel ezelőtt megjelent a komment.hu-n.)

A bejegyzés trackback címe:

https://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr55771771

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mikocami 2014.01.25. 09:44:10

Ez a könyv egy hatalmas baromság!Sajna a megjelenése után én is megvásároltam,el is olvastam,de aztán el is égettem.

safranek 2014.01.25. 10:05:55

Szerintem bármelyik könyvben lehet ilyet találni. Mondjuk a Háború és Békét is elkezdhetné elemezni, vagy a Gyűrűk Urát.

OkoskaTo:rp 2014.01.25. 10:26:49

@safranek: Tolkien negyven évvel előre megírta 9/11-et. "Két torony". Hú, mekkora konteó! :)

safranek 2014.01.25. 12:27:08

@OkoskaTo:rp: És tényleg! Ez nekem eszembe sem jutott! :D

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.01.25. 13:27:58

Én a Pi első pár millió számjegyében találtam meg a saját születési dátumomat: év, hó és nap szerint.

Természetesen mivel a Pi irracionális szám, azaz nem szakaszos tizedes tört, kellően hosszú szakaszát vizsgálva bárki születési dátumát meg lehet találni benne.

Inimma 2014.09.14. 08:27:09

@OkoskaTo:rp: Csakhogy az ikertornyokat soha nem nevezték két toronynak. Egyébként stimmel. :-)

steery 2014.10.16. 00:04:19

A felsorolt ellenérvek mit sem vonnak le a tényből: miszerint matematikailag lehetséges egy valamilyen (bármilyen?) nyelven írt értelmes szövegben elrejtett másodlagos (sokadlagos?) értelmes szöveget találni. Ami ráadásul értelmében passzol az elsődleges szöveghez vagy a másodlagos szövegek passzolnak egymáshoz. A nagy kérdés a következő: milyen írásoknál működik ez? Csak fonetikus írásnál vagy menne hieroglifákkal, képjelekkel, ékírással is? És egy másik kérdés: vajon van-e korlátja a másodlagos szövegek hosszának? Azaz maximalizált-e az valami módon, hogy hány karakterig kapunk értelmes szöveget adott számú lépésenként kiemelve a karaktereket? Amennyiben a szöveg végére érünk, természetesen visszaugrunk az elejére (vagy elindulunk visszafelé?), végtelenítve az elsődleges szöveget. Azaz: lehet-e így találni egy elsődleges szövegben egy hosszú, több mondatos (bekezdésnyi, oldalnyi?) másodlagos szöveget vagy csak rövidebb szavakat? Egyáltalán: ezen kérdésekre lehet matematikai választ találni?
süti beállítások módosítása