Ki ne ismerné Sándor Mátyás híres történetét, amelyben egy rejtjel-ráccsal kódolt üzenet megfejtése okozza a bonyodalmakat?

Jules Verne így mutatja be a rácsos módszert:

Ezeket az üzeneteket csakugyan nagyon egyszerű módon állították össze - a betűk felcserélésével. E rendszerben minden betű megtartja ábécé szerinti értékét, vagyis a b b-t jelent, az ó ó-t stb. De a betűket olyan sorrendben cserélték fel, ahogy a rostély tele vagy üres négyzetei megszabták, s amikor ráhelyezték a levélre, a betűk olyan sorrendben jelentek meg, ahogy olvasni is kellett, a többi betűt pedig a rács takarta. 

Ezek a régóta használatos rostélyok még ma is a legjobb és legbiztosabb eljárásnak tekinthetők, ha megfejthetetlen titkosírásra van szükség. A többi módszer, amely a betűk felcserélésén alapulnak - akár változatlan alapon, vagyis egyszerű kulccsal, ahol az ábécé minden betűjét mindig ugyanaz a betű vagy jel alkotja, akár változó alapon, vagyis kettős kulccsal, ahol minden levélre más ábécét használnak -, nem nyújt teljes biztonságot. Egyes gyakorlott megfejtők szinte csodákra képesek e téren a valószínűségszámítás vagy kitartó próbálgatás segítségével. Csupán azokra a betűkre támaszkodva, amelyeket a nyelvben való gyakoribb előfordulásának folytán gyakrabban használ a titkosírás - így az e-t a francia, angol és német nyelv, az o-t a spanyol, az a-t az orosz és az e-t és i-t az olasz -, képesek rejtjeles szöveg betűinek helyébe az eredeti betűket behelyettesíteni. E kulcsok alapján kevés üzenet akad, amely megőrizné titkát a hozzáértők finom következtetéseivel szemben.


Úgy tűnik hát, hogy a rostélyok vagy rejtjeles szótárak - vagyis amelyekben egész mondatokat jelölő bizonyos szavakat számok helyettesítenek - tökéletesen biztosítják a szöveg megfejthetetlenségét. De mindkét módszer elég súlyos kívánalommal jár: feltétlen titoktartást követel, vagy inkább kötelezettségként írja elő, hogy soha ne engedjék idegen kézbe jutni a titkosíráshoz szükséges szerszámokat vagy könyveket. Amilyen képtelenség megfejteni ezeket az üzeneteket a rostély vagy a rejtjeles kulcs nélkül, éppoly könnyűvé válik a művelet annak, aki eme alkalmatosságokat elorozza.

 

flamms-kryptograph-1.jpg

Verne állításával éles ellentétben az irodalomtörténetben általános a meggyőződés, hogy ilyesmi csak a regényekben történik: a bizonyos betűket eltakaró, más betűket pedig megmutató rácsok és rostélyok nem játszottak igazi szerepet a kriptográfia történetében. Pedig milyen tévedés! Bár valóban nem voltak annyira gyakoriak, mint a korban használt egyéb módszerek, azért korántsem tartózkodott tőle a politikai és diplomáciai elit, hogy rostéllyal titkosítsa üzeneteit.

A napokban járt Budapesten Karl de Leeuw, titkosírástörténész, akivel egy szélesebb körű nemzetközi együttműködés lehetőségéről és finanszírozásáról egyeztettünk. A találkozó szervezője Megyesi Beáta volt, a Copiale kézirat egyik megfejtője, akiről már többször volt szó a blogon. Karl egyik első titkosírástörténeti pulikációja még a 90-es évek közepén V. Vilmos németalföldi helytartó levéltárának egy leveléről szólt. Az üzenet első ránézésre érthetetlen, csupán egy nagy négyzet alakba rendezett betűsort látunk.  

fleissner-leeuw.png

Karl és kollégája a szövegnek arra az egyszerű jellegzetességére figyelt fel, hogy bizonyos karakterek kissé lejjebb álltak benne mint a többi. Feltételezték, és mint hamar kiderült, jogosan, hogy ezek a lejjebb álló betűk egy forgatható rácson keresztül írva kerültek a betűsorozatba, és amikor csak ezeket próbálták összeolvasni, értelmes szótöredékeket kaptak. A rácsot rekonstruálva, majd ügyesen elforgatva összeolvasták a betűket, és meg is fejtették az átlyuggatott lemezen át készült német nyelvű titkosírást. 

grille.png

Az üzenet megfejtése szép példája annak, hogy a statisztikai módszerek történelmi titkosírások megfejtése során gyakran vallanak kudarcot. Karl szerzőtársa matematikus és kriptográfia szakértő, azonban a rácsos módszer azonosításához és végső sorn az üzenet megfejtéséhez nem gyakoriságanalízisre és egyéb kódfejtő módszerekre, hanem történelmi ismeretekre és józan logikára volt szükség. A megfejtett üzenet, amelyet a szerzők cikkükben alapos történelmi kontextusba helyeznek, így szól:

die franszosen sind laut eingegangener erkundigung und nach richt von camberg abmarchiret es sollen aber dem verlaut nach andere an deren stelle einrucken vielleicht fürchten sie das en gelische bier welches ihnen wohl übel bekommen durfte wan es recht getruncken wird ich wünschet dass sie die rechte maass be kommen mögten [Trennungszeichen] koenig.

Kövess itt a blogon vagy a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

https://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr837053815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

totalnick 2015.01.10. 10:30:04

a német rács horogkereszt alakú :-)

károly szántana 2015.01.10. 10:39:33

Van két ember, mindkét embernél ugyanaz a kellöen vastag könyv (pl. egy vastag lexikon). A szöveg minden betüjéhez/szóközéhez, (az írásjelek betüvel kiírva) társítanak egy oldal,- sor,- majd karaktersorszámot. Így minden írásjelet egy szám helyettesít, mindet más és más, hogy statisztikai módszerekkel ne lehessen visszafejteni. Anélkül, hogy a kódfejtö ismerné 1) a könyvet, 2) a szóban forgó nyelvet, igencsak nehéz visszafejteni, pontosan azért, mert ugyanazt a betüt/karaktert/szóközt mindig más és más számsor jelöl.
Ráadásul, ha minden üzenetváltás után másik könyvet választanak, akkor még nehezebb a visszafejtés.
Ez a rácsos titkosítás volt anno feladat a magyar tévében -tán Egry János müsorában- amikor egy adott szöveget kellett visszafejteni a megfelelö rács kitalálásával.

bioLarzen 2015.01.10. 10:55:40

Jó írás, kösz!

Ha jól látom, az illusztrációként haznált képen látható, bőrtokos fekete rostély max valami bemutatódarab lehet, mert pl. a legfelső sor jobbról harmadik mezője, illetve a harmadik sor első mezője egyaránt beviteli mező - azok pedig egymásba forognának át.

Vagy ez nem forgatható típus? Vagy netán azok a "barnás" lukak nem is lukak?

Benedek Lang 2015.01.10. 10:57:51

@bioLarzen: Szerintem bemutató eszköz lehet, de az is lehet, hogy nem kell minden irányban elforgatni. Én mindenesetre csak illusztrációnak szántam.

Mistral1011 2015.01.10. 11:09:21

@károly szántana:
Hasek: Svejk :-)
"Die Sünden der Fater" a könyv, amivel titkosítást végzik. A bonyodalom ott támadt, amikor az ordonánc (gyk:Svejk) az első kötetét vételezi a zászlóalj raktárból a tisztek számára - ez előírt MÁSODIK kötet helyett... Merthogy ki az a hülye, aki a második kötetnél kezdi a művelődést?
Biegler kadétnak (aki a "gólyaszárnyas halfarok" becenévre hallgatott) tűnt fel először ez a kötet cserebere.
:-))))

_Epikurosz_ 2015.01.10. 12:49:45

@Mistral1011: Addig a rosszul fejtett szöveg alapján tevékenykedtek? Bruhahaha!! :D

bioLarzen 2015.01.10. 13:00:55

@Benedek Lang: Lehet, hogy rájöttem: mivel ez, ha jól látom, félbehajtható rostély (látszik a közepén függőlegesen a hajtás), nem lehet, hogy a két barna "luk" valójában nem is luk, hanem egy-egy mágneskorong, ami az összecsukott rostélyt csukva tartja? Gyanúsan szimmetrikusan helyezkednek el (felülről a harmadik sor legelején, illetve alulról a harmadik sor legvégén) szerintem...

pit.stop.boys 2015.01.10. 14:09:02

@károly szántana: Az Én Claudius c. regényben volt, hogy fejtette meg Caludius mikor császár lett, Julius Cézár levelezését, ami az itt említett könyves módszerrel titkosítottak. Igaz ott az adott szöveg első száz sorából szedegették a betűket. Feltűnt neki egy könyv a a császári könyvtárban, hogy csak az első száz sora volt összemaszatolva, a többi meg érintetlen volt. Innen jött rá, hogy ez lehet a kulcs.

Próbáltam egyszer egy programot írni a Sándor Mátyásban írt szöveg visszafejtésére. Inkább azt csinálta csak a progi, hogy hányadik próbálkozásra talál értelmes szöveget. (most 75.000 felett talált valamit) De azt hiszem van egy sajtóhiba a fordításban, mert az alapján a rács alapján, ami a regényben van, a végén valami kusza dolgok jönnek elő az üzenetben. :-) Illetve van 5 karakter, amivel rövidebb az üzenet, mint a 6*6-os mátrix. Lehet, hogy oda az ellenség megtévesztésére tették be az XRZAH betűket.
süti beállítások módosítása