Hertelendy Andor (1894-1962) a huszadik század első felének volt diplomatája, több európai (Bécs, Párizs, majd Vichy) és amerikai (Washington) követségen dolgozott. Mintegy harminc füzetet kitevő naplói izgalmas információt tartalmaznak a 20. század első felének magyar, európai illetve amerikai történelméről és társadalmáról.

A naplók olvasása azonban nem mindennapi műveltséget kíván: különféle részei magyarul, franciául, angolul és németül íródtak. De ha ez a soknyelvűség nem nehezítené eléggé Hertelendy emlékeinek olvasását, még egy nagy valószínűséggel saját készítésű írásrendszert is használt, amelyet eddig senkinek nem sikerült elolvasnia.

Első ránézésre úgy tűnik, ez nem annyira titkosírás, mint inkább gyorsírás, ami persze tökéletes titkosírássá válik, hacsak nincsen meg a táblázat, amelyben a gyorsírás karaktereknek megfelelő betűk szerepelnek. Számos rendszer létezett, ritkábbak és elterjedtebbek. Könnyen lehet, hogy a szerző valamelyik elterjedt módszert használta, és egy gyakorlott gyorsírás olvasó pár perc alatt elolvassa az egészet.

De az is lehet, hogy maga hozott létre egy olyan gyorsírásos kódrendszert, mint annak idején Gárdonyi, amelyet csak akkor tudunk elolvasni, ha rendesen feltörjük. Bármelyik is a helyzet, a szövegben látható egységek valószínűleg nem betűk, hanem a betűknek megfelelő vonásokból összeállított szavak helyett állnak.

Hertelendyről még azt tudjuk, hogy az első világháború után egy ideig a külügyminisztérium chiffre-osztályán dolgozott, lehetséges, hogy az ott használt kódrendszer alapján fejlesztette ki a sajátját. 

A képeket alaposan megnézve, úgy tűnik, máshogy néznek ki az 1919-es és az 1945-47-es bejegyzések. Sőt, elképzelhető (ez Tokai Gábor észrevétele) hogy azon az oldalon, ahol csak pár sor titkosírás van a nyílt szövegben, más tintával (amilyet a 40-es években használt) a szerző odaírta, hogy hogy festene a két szövegrész az egyszerűsödött változatban, és ez tulajdonképpen „bilingvis” volna.

A forrásokat Juhász Katalin doktorandusz juttatta el a részemre, Hertelendyvel és általában a 20. század első felével kapcsolatos kutatásait nagyban segítené, ha egy kedves blog olvasó megállapítaná, milyen rendszerrel készültek a jegyzetek. A javaslatokat, ötleteket és megoldásokat a kommentekben várjuk.

Kövess itt a blogon vagy a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.