George Psalmanazar (1679?-1763) 1703-ban tűnt fel Rotterdamban, és azt állította magáról, hogy egy Formosa nevű sziget szülötte. Formosának akkoriban a mai Taiwant hívták, és viszonylag keveset lehetett tudni az ottani népekről és szokásokról. Psalmanazar híre gyorsan terjedt, Londonban igazi celebritássá vált, még a gyanakvó tudós társaságot, a Royal Societyt is képes volt meggyőzni.

sor.png 

A következő évben meg is jelent a könyve (An Historical and Geographical Description of Formosa) az egzotikus szülőföldjéről, ahol – szerinte – a többnejűség, a kannibalizmus és az emberáldozat mindennaposak voltak. A férfiak meztelenül jártak, csak egy arany vagy ezüst lemez fedte el szemérmüket, és az iskolában klasszikus görögöt tanultak. A férjeknek joguk volt megenni feleségüket, ha hűtlenségen érték őket, de a szívüket kisebb bűnök elkövetéséért is kitéphették. A formosaiak lovakon és tevéken utaztak és kígyót ettek. Psalmanazar kitalált egy teljes nyelvet és hozzá ábécét is, amelyről azt állította, szülőföldjének nyelve és írása, és erre lefordította a Miatyánkot és a Tízparancsolatot.

 psalmanazar.jpg

Psalmanazar könyve két kiadásban jelent meg angolul, és lefordították franciára, hollandra, németre is, a szerző pedig éveken keresztül élvezte a távolról jött bennszülött körüli felhajtást. Kimondottan népszerű volt a londoni hölgyek köreiben, akiket nem bátortalanítottak el a történeteiben szereplő nőkkel kapcsolatos brutális részletek.demon.png 

Fokozatosan érkeztek persze hírek az igazi Formosáról, amelyek a legkevésbé sem voltak összhangban Psalmanazar beszámolójával. Ezek egy része azonban éppen azoktól a jezsuita térítőktől származott, akikről Psalmanazar azt állította, hogy elrabolták a szigetről, mert nem akart római katolikussá válni. Így aztán hiába érveltek az ál-bennszülött ellen, Londonban eleve nem hittek nekik.

Psalmanazar – aki egyébként világos bőrű, sőt szőke, és különben is francia volt – végül mégiscsak lelepleződött. Az egyik legelső bizonyíték különös módon attól az Edmund Halley-től származott, aki a híres üstökös névadója lett. Halley csillagászati jelenségek felől kérdezte Psalmanazart, aki leleményes módon igyekezett kitérni a válaszadás kötelezettsége alól, de hamar gyanússá vált. A közvélemény azonban nem volt nyitott Halley csillagászati érvei iránt, és még egy darabig elfogadták, hogy Psalmanazar az, aminek mondja magát: Formosa szülöttje.

emberek.pngDe a bizonyítékok gyűltek, és a hamis bennszülött előbb baráti körben, majd nyilvánosan is elismerte, hogy hazudott. Érdekes, hogy ezután nem tűnt el teljesen, relatíve ismert és elfogadott nyelvész lett, akinek a héber nyelvről és az Ószövetségről több publikációja is megjelent. Végül még az emlékiratait is megírta (Memoirs of ****, Commonly known by the Name of George Psalmanazar), amelyben az egész átverés-történetről beszámolt, és úgy rendelkezett, hogy a könyv a halála után jelenjen meg. De ekkor sem tagadta meg önmagát: bár sok részletről őszintén beszámolt, igazi nevét még ebben a könyvben sem árulta el. 

Bár története és leleplezése széles körben ismertté vált, a formosai ábécé bizarr módon még sokáig megjelent a különös nyelvekről szóló kézikönyvekben, mintha csak egy valódi írásrendszerről volna szó.

Ha a történet részletesebben is érdekel, itt lehet róla többet olvasni: Michael Keevak, The Pretended Asian, George Psalmanazar’s Eighteenth-Century Formosan Hoax, (Detroit, Wayne State University Press, 2004).

Kövess itt a blogon vagy a Facebookon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésről! 

A bejegyzés trackback címe:

https://kripto.blog.hu/api/trackback/id/tr837536766

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása