Nagy örömmel tájékoztatom a kedves blogolvasót, hogy a jövő év folyamán a Balassi Kiadó gondozásában megjelenik új könyvem, amelynek (némileg ijesztő) címe:  Titkosírás- és kódhasználat a kora újkori Magyarországon: a titok és a rejtjelezés társadalomtörténete…

Minden olyan technológia alkalmazásába gyakran csúszik hiba, amelyet sokan sokféle célra használnak, ráadásul olykor nehéz körülmények közt: a harcmezőn a sátorban, vagy az ellenség udvarában, titokban. Nincs ez másként a rejtjelezéssel sem, a történelmi szereplők sokszor…

II. Rákóczi Ferenc titkosírástáblái a kor legfejlettebb kódolási módszerét követték. De hiába a fejlett technológia, ha a felhasználó nem teszi meg a szükséges óvintézkedéseket, túl lazán veszi a szabályokat, és például nem cserél kódtáblát megfelelő…

Az arabok a középkor folyamán komoly előnyre tettek szert a titkosírásfejtés terén. Amíg Európában a kódtörés tudománya gyerekcipőben járt, a közel-keleti arab udvarok tudósai egyre másra publikálták a furfangos módszereket ismertető kézikönyveiket. Ezek a könyvek…

Rákóczi Ferenc hosszúra nyúlt levelében így szabadkozik a francia követnek, Bonnac márkinak 1708 tavaszán: Rövidebbre fogom levelemet, hogy ne olvassa ugyanolyan unalommal, mint amilyennel titkára megfejti a clavist, tekintve, hogy látszólag apróságokról van szó. A…

A magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja, majd minden falu főutcájának névadója, II. Rákóczi Ferenc nem csak politikai szerepvállalásáról és szabadságharcáról, hanem gáláns kalandjairól is ismert. Visszaemlékezéseiben megírja, hogyan udvarolt két…

A történelem folyamán rendszeresen előfordult, hogy egy rejtjelezett levél címzettje – kisebb vagy nagyobb szemrehányással – visszajelzett a feladónak, hogy a kódolt szöveget nem volt képes elolvasni, olyan csúnyán, hibásan vagy zavarosan írták. Ha vetünk egy pillantást egy…